orosz-ukrán háború
A NATO végre elkezdett védelmi szövetségként viselkedni
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben Magyarország nagyon jól döntött akkor, amikor belépett a NATO-ba. Közép-Európa egy olyan helye a világnak, ahol nagyon nem jó a senki földjén lenni, és a Varsói Szerződés megszűnése után kifejezetten jó ötletnek is tűnt a kontinenst átszelő, időnként csak virtuális, időnként egészen frontvonal jellegű határ nyugati oldalára kerülni.Halkó Petra a Pesti Riporterben: az egyetlen racionális döntés a NATO-csúcson az volt, hogy elvetették a légtérzár ötletét (Videó!)
Halkó Petrát, a Századvég vezető elemzőjét kérdeztük a NATO- és EU-csúcs kapcsán a Pesti Riporterben. A szakértő szerint a NATO egy védelmi szövetség, ezért nem a támadás a feladata, hanem az, hogy megakadályozza, hogy a konfliktus Ukrajna határain túlra terjedjen; emiatt az egyetlen racionális döntés a NATO-csúcson az volt, hogy elvetették a légtérzár és a fegyverszállítmányok ötletét. A NATO-nak a NATO-tagországok védelmi érdekei a legfontosabbak, és a tárgyalásoknál is ebből kell kiindulni. Oroszországnak olyan elvárásai vannak, amelyek Ukrajnára vonatkoznak, például a katonai haderejére, vagy a NATO-csatlakozására – mondta el Halkó Petra.Cseh Katalin szerint annyit kell fizetnie a magyaroknak is a gázért, mint másnak, akkor is, ha drágább
A Momentum EP-képviselője most is nagyot ment, ugyanis azt mondta, hogy az uniónak egy közös árat kellene meghatároznia, amennyiért veszi az orosz gázt, és ezen az áron kellene Magyarországnak is bevásárolnia, akkor is, ha ez drágább annál, mint amennyiért most vesszük.Szijjártó: nekünk Magyarország és a magyar emberek biztonsága a legfontosabb
Mindent megteszünk annak érdekében, hogy Magyarország kimaradjon a háborúból, ezért ezután sem engedjük át a fegyverszállítmányokat hazánk területén, és azt is meg fogjuk akadályozni, hogy a magyar emberekkel fizettessék meg a háború árát – kommentálta Szijjártó Péter péntek reggel a Facebook-oldalán az ukrán elnöknek az előző napi EU-csúcson Magyarországgal szemben megfogalmazott követeléseit.Orbán: Magyarországra továbbra is érkezik gáz és olaj (Videó!)
Az EU-csúcs után az európai miniszterelnökök tanácskozásával folytatódott a munka Brüsszelben, amelynek témája természetesen a szomszédban dúló háború volt. A tárgyaláson néhány ország megint felvetette, hogy az Oroszországot sújtó szankciókat ki kell terjeszteni az energiára, szénre, gázra, olajra, de még az ukrán elnök is ezt kérte, aki videón keresztül vett részt az ülésen. A kérést azonban elutasították, mivel Magyarországon a gáz 85 százaléka Oroszországból jön, az olajnak meg több mint 60 százaléka. Más országok is hasonló cipőben járnak, ezért sikerült a magyar érdeket érvényesíteni. A tárgyalások folytatódnak ma, a téma pedig az elszabadult energiaárak lesznek.Az EP tervet sürget az uniós és a globális élelmezésbiztonság fenntartására
Az Európai Parlament csütörtöki gyűlését követően a képviselők abban állapodtak meg, hogy az Európai Uniónak tervet kell készítenie az uniós és a globális élelmezésbiztonság fenntartására, valamint Ukrajnába vezető, illetve onnan kiinduló élelmiszer- és áruszállítási folyosókat kellene létrehoznia. Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén, négyszáztizenhárom szavazattal, százhúsz ellenszavazat és negyvenkilenc tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint Ukrajna orosz megtámadása után az uniónak sürgősen tervvel kell előállnia az EU élelmiszer-termelési stratégiájának újra gondolásáról.Biden: Amerika válaszolni fog, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna
Az amerikai elnök Brüsszelben, az észak-atlanti szövetség rendkívüli csúcstalálkozóját követően jelentette ki, hogy az Egyesült Államok nem hagyná válasz nélkül, ha Oroszország vegyi fegyvert alkalmazna Ukrajnában. Joe Biden azt is hangsúlyozta, hogy válaszuk "arányos" lenne, a használt fegyver alkalmazásához igazítva.Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel fogadta el az orosz hadművelet leállítását sürgető határozatát
Az ENSZ Közgyűlése nagy többséggel fogadta el csütörtökön az ukrajnai orosz hadműveletek leállítását sürgető határozatát. A világszervezet közgyűlésének százkilencvenhárom tagjából száznegyven szavazott az Ukrajna által beterjesztett határozat elfogadására, amely – ellentétben az ENSZ Biztonsági Tanácsának döntéseivel – nem bír kötelező erővel, de politikai nyomásgyakorlás eszköze lehet. Harmincnyolc ország – köztük Irán, Kína és India – tartózkodott és mindössze öt – Oroszország, Szíria, Fehéroroszország, Észak-Korea és Eritrea – szavazott nemmel a voksoláson.Ajánljuk még

















