portré
Bármibe fogott, azt hittel és szorgalommal végezte – Száz éve született a katona, a történész, a filmcézár, Nemeskürty István
Napra pontosan száz éve látta meg a napvilágot Nemeskürty István, akinek nevével számtalan műfajban találkozhattunk a könyvtárak vagy éppen a könyvesboltok polcain, mégsem ismert széles közönség előtt az életútja. Pedig a magyar kultikus filmek jelentős részét többek közt neki köszönhetjük, ráadásul nemcsak egy területen alkotott maradandót. Magyarságát és keresztény értékrendjét sohasem tagadta meg, történelmünk főbb pontjai között ok-okozati összefüggéseket keresett, amelyet igyekezett minél szélesebb körnek bemutatni. Ugyanakkor életét meghatározta a Trianon-trauma, amely egy idő után a Horthy Miklós iránti ellenszenvben mutatkozott meg.
Húsz éve vesztettük el II. János Pál pápát, aki szerette a magyarokat, és akit gyűlöltek a kommunisták
Húsz éve, 2005. április 2-án hunyt el II. János Pál pápa. Lengyel származása lehetőséget adott neki arra, hogy a keleti blokkban élők igényeit ismerve egy elődeinél teljesen eltérő egyházi politikát folytasson, mintegy megújítva, ám a dogmákat el nem törölve a keresztény értékrendet. Ellene volt az intézményes abortusznak és fogamzásgátlásnak, támogatta az érzelmi alapú házastársi életet, és nagy hatással volt olykor még a kommunista világú hétköznapi emberekre is. Nem csoda, hogy az egész szovjet blokk "veszélyes ellenségnek" tekintette, miközben nagyon szerette a magyarokat. Halála után két évtizeddel elmondhatjuk, helyén egy nagy űr tátong a mai napig.
Zsolnay Vilmos, " a magyar műipar költője"
Százhuszonöt éve, 1900. március 23-án hunyt el Zsolnay Vilmos, akit porcelánjai és legendás domborművei révén senkinek sem kell bemutatnunk. Ahogyan a XIX. század második felében sem volt rá szükség, hiszen szinte az egész világ ismerte, még Amerika is megtanulta a nevét. A világhír ellenére azonban itthon érezte igazán jól magát, különösen szülővárosában, Pécsett, ahol a gyára is működött. Üzemével gyakorlatilag annyira eggyé vált, hogy végül nemcsak élete nagy részét töltötte ott, hanem halálát is az épület falain belül lelte.
Aki nélkül nincs magyar hősi emlékezet - Vass Viktor szobrász
Hetven éve, 1955. február 2-án hunyt el Vass Viktor szobrász, aki országszerte háromszáz családi síremlékkel és több mint harminc emlékművel gazdagította hazánkat. Egy olyan korban tudott kitűnni, amely sorra szállította a nevesebbnél nevesebb alkotókat, szakmájában eleve Ligeti Miklós, Pongrácz Szigfrid vagy Gárdos Aladár voltak a pályatársai. Olyan szobrok fűződnek a nevéhez, amelyeket szinte lehetetlen elkerülni Budapesten és számos magyar nagyvárosban, és amelyek nélkül aligha maradna fenn hazánk méltó emlékezete a nyílt utcákon, köztereken.
Ezt a szakmát és a vele járó kritikát az ember vagy élvezi, vagy figyelmen kívül hagyja – Portrébeszélgetés Varga Ádámmal (VIDEÓ!)
Kárpátalján, egy barátjával beszélték meg, hogy szerencsét próbálnak az általuk csak Londonisztánnak becézett szigetországi fővárosban, de végül egyedül vágott neki az útnak. Ott fogalmazódott meg benne, hogy munkája mellett vlogot készít. Voltak ugyanis arab munkatársai, akik felháborodtak azon, hogy özönlenek a bevándorlók az országba, miközben korábban ők komoly feltételek mellett tudtak csak jönni és maradni Európában. Már az első videója is nagy népszerűségnek örvendett, de visszagondolva már cikinek tartja. Azóta viszont számos, már profi anyagot készített, és ezeknek köszönhetően hívta fel magára főszerkesztőnk, Huth Gergely figyelmét is. Az egymásra találást követően Magyarországra költözött és azóta a PestiSrácok.hu csapatát gazdagítja vlogjaival, a Politikai Hobbistában való szereplésével és mint a portálunk közösségimédia-felelőse. Habár Kárpátalján nőtt fel, de saját bevallása szerint gyűlöli Ukrajnát, nem akar oda visszamenni. Londonban pedig rájött, hogy megint egy olyan országban van, ahol nem tud az anyanyelvén beszélni, ami közrejátszott abban, hogy Magyarországra költözött. Ennek ellenére sokszor kapja meg, hogy ukrán, de nem foglalkozik vele, mert úgy gondolja, hogy aki ezt a szakmát űzi, annak vagy bírnia kell a kritikát, vagy azt figyelmen kívül kell hagynia. Varga Ádámmal, a The Fair Right vlog megalkotójával beszélgettünk.
Engem nem zavar, hogy egy olyan ember tetovált rám, akinek a világnézete különbözik az enyémtől – Portrébeszélgetés Dezse Balázzsal (VIDEÓ!)
A háziasszonyok kedvenceként tartják számon, aki a cicák nagy rajongója és a főzés szerelmese. Mindemellett pedig kiváló újságíró, aki a magyar MTV-nél és az egykori Viva tévénél kóstolt bele a média világába, később viszont a politika felé fordult. Tette ezt annak ellenére, hogy soha nem akart a médiában dolgozni, de mindig mindenről meg volt és van a véleménye, amit meg akart osztani az emberekkel. Élt Kanadában is, és ott találkozott először a gender studyval, amit egészen másnak hitt, mint ami valójában. Azóta is sokat foglalkozik vlogjaiban és cikkeiben a társadalmi nem kérdésével és a hanyatló Nyugattal. Tetoválásai miatt kapott már megjegyzéseket a nézőktől, de szerinte ma már inkább az a különleges, ha valakire nincs valami varrva. Politikai beállítottsága miatt pedig nem várt irányból kapott egyszer durva kritikát, méghozzá attól a tetoválóművésztől, akinek munkáját a bőrén viseli. Ismerjék meg közelebbről a PestiSrácok.hu munkatársát, a The Right Brothers és a Dezse Vű alkotóját, Dezse Balázst.
Nem vagyok a hadkötelezettség híve, jobb, ha az ember inkább hivatásos katonának megy – Portrébeszélgetés Georg Spöttlével (VIDEÓ!)
Gyerekként nem tartozott a legjobb tanulók közé, ezért már egészen fiatalon eldöntötte, hogy katona lesz. A tervből rövid időn belül valóság lett, később viszont egy másik fegyveres erőnél, a rendőrségnél találta meg számításait. Nem sokkal később a politikai és vallási okokból elkövetett bűncselekmények osztályára került, hiszen a terrorizmus mindig is foglalkoztatta; meg akarta érteni, hogy miért lesz egy fiatalból dzsihadista. Annak érdekében, hogy megértse ezeknek az embereknek a felfogását, még arabul is elkezdett tanulni. Manapság biztonságpolitikai szakértőként találkozhatunk vele, hiszen testközelből ismeri a veszélyes szitukat, katonai múltja ellenére viszont nem tartja jó ötletnek a kötelező sorkatonaság visszavezetését, bár fegyelmet ő is a seregben tanult. Manapság oroszpártisággal vádolják, amit annak fényében nem is tagad, hogy nap mint nap foglalkozik az orosz–ukrán konfliktussal és megdöbbentik az ukránok kegyetlenkedései. Ismerjétek meg közelebbről Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértőt, a PestiSrácok.hu főmunkatársát, a GEOrgPOLITIKA vloggerét.
Nem volt más lehetőségem, mint hogy jobboldali férfit válasszak – Portrébeszélgetés Dezse-Zelenka Dórával (VIDEÓ!)
Bár még csak 23 éves, már egészen kiskora óta tudta, hogy mivel akar foglalkozni, és meg is tett mindent azért, hogy álma beteljesüljön. Kacérkodott a gondolattal, hogy orvos legyen, de végül az újságírás mellett tette le voksát. Karrierje a 888.hu-nál kezdődött, majd a PestiSrácok.hu munkatársa lett. Itt viszont nemcsak a munkában, hanem a szerelemben is ki tudott teljesülni, ugyanis a szerkesztőség berkein belül találtak egymásra férjével, Dezse Balázzsal. Elmondása szerint nem volt más választása, mint hogy jobboldali férfi mellett találja meg a boldogságot, munkája miatt ugyanis nemcsak az iskolában, hanem a társkereső oldalakon is bántották. Ismerjék meg közelebbről munkatársunkat, Dezse-Zelenka Dórát, aki ha minden igaz, hamarosan gazdasági témájú cikkekkel is elkápráztatja majd az olvasókat.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Schiffer András a Polbeatben - Hogyan tovább?
"Végre arról beszélünk, aminek értelme van!" - Itt a nagy kibeszélő Polbeat!
Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!
