stefka istván
Az Öreg – Segítségnyújtás és félelem az ukrán–magyar határ mentén
A hét hónapja dúló orosz–ukrán háború súlyosan érinti a határmenti magyar falvakat és Magyarországot. A csaknem másfélmillió ukrajnai és kárpátaljai magyar menekült ellátása a legnagyobb humanitárius segítségnyújtás az eddigi magyar történelemben. Tilki Attila, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vásárosnaményi választókerületének fideszes országgyűlési képviselője kiemelte az állami, civil és egyházi szervezetek áldozatos tevékenységét, a magyarság befogadó készségét. A családok, a gyerekek, az egyedülálló felnőttek élelmezése, lakhatása, egészségügyi ellátása, oktatása, utaztatása stb. komoly megterhelést jelent a résztvevőknek. A befogadás emellett olyan veszélyekkel is jár, mint a csempészet, a fegyverkereskedelem és az illegális migránsok megjelenése a menekültek között. Az ukrán oldalon rendszeresen áthallatszó háborús szirénák hangja éjszakánként félelemmel tölti el az embereket. Mindenki várja már a nyugalmat és békét. Két 56-os legendával, Varga Jánossal és Cey-Bert Róberttel beszélgetünk Wittner Mária harcairól a Polbeatben (felvétel csütörtökön, este hétkor)
"Törékeny asszony erős lélekkel és hittel, megtörhetetlen tiszta erkölcsiséggel és mély hazaszeretettel. Ő Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt" - így jellemezte a múlt hét szerdán elhunyt Wittner Máriát Stefka István. Most kizárólag róla és a Corvin közi ellenállók hősi harcáról beszélgetünk a Polbeatben, Wittner Mária egykor bebörtönzött harcostársával, jóbarátjával Varga Jánossal, a Corvin közi Janika szobor alakjának ihletőjével és Cey-Bert Róbert 1956-os szabadságharcossal, aki szintén a Corvin köz és az Üllői út környékén szállt szembe a szovjetekkel, majd elmenekült a megtorlás előtt és hihetetlenül érdekes, kalandos életet élve, végül íróként teljesedett ki. A velünk élő legendákkal Huth Gergely és Stefka István beszélget, csütörtök este hét órakor, a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőben. Elment 1956 utolsó ikonja (Stefka István személyes megemlékezése)
"Wittner Mária, az 1956-os forradalom és szabadságharc résztvevője, túlélője, Corvin-közi harcos, az 52A559. sz. halálra ítélt élő lelkiismerete volt annak a népfelkelésnek, annak a világra szóló magyar forradalomnak és szabadságharcnak, amelyben egy kis nép egyedül szállt szembe a világ legnagyobb szárazföldi hadseregével, a szovjet tankokkal, ágyúkkal, valamint a kommunista Rákosi-diktatúra ávéhásaival, pufajkásaival szemben, a szabadságért, a demokráciáért. (Stefka István személyes megemlékezése a 2022. szeptember 14-én elhunyt szabadságharcos hősről, Wittner Máriáról.) Háború, vagy béke? Jövő, vagy pusztulás? – Domonkos László és Szidiropulosz Archimédesz a Polbeatben (Felvétel 19:00-tól)
Fél éve tört ki az orosz–ukrán háború, az elején mindenki (jobb híján) a villámháborúban, a mielőbbi békében reménykedett; ma már világos, hogy ez nem fog megtörténni, és az is nyilvánvaló, hogy a jelenlegi konfliktus megoldatlanságát nem lehet elvonatkoztatni, vagy másként kezelni azoktól az okoktól, amik az I. és a II. világháború kitöréséhez vezettek. Egy különös időszakba csöppentünk, amikor rengeteg kérdést kell feltennünk magunknak, egymásnak, ezek pedig a következők: a Balkán, Kelet-Közép-Európa mint tűzfészek milyen szerepet kap a közeljövőben? Milyen szerepe volt a liberalizmusnak, a globalizmusnak, a háttérhatalomnak a világháborúk kitörésében? Ebben mi volt a magyarság szerepe? Tévút volt a történelmi Magyarország számára a szabadelvűséget túllépő neoliberalizmus a reformkortól, de főleg a kiegyezés után? Megírták a ,,megsemmisítésünket”? Milyen szerepük volt, van a hazai árulóinknak a véres kommüntől napjainkig? Ezekre próbálunk meg választ adni a Polbeatben Szidiropulosz Archimédesz Trianon-szakértő és Domonkos László újságíró közreműködésével, hátha meg tudjuk nyugtatni az aggódókat, vagy legalábbis felkészíteni őket arra, ami ezután következhet. A vendégekkel Stefka István és Dezse Balázs beszélget. Karácsony nem látja szívesen Budapesten a magyar hősöket, jobban szereti Göncz Árpádot és a BLM-et (Polbeat-videó!)
A semmirekellő Karácsony Gergely főpolgármester nem adott lehetőséget arra, hogy a fővárosban ünnepelje az ország a magyarok számára legsikeresebb, az 1952-es helsinki olimpia hetvenedik évfordulóját, ahol 16 aranyérmet szereztek sportolóink. A teszetosza Karácsony megtagadta azt is, hogy Budapesten avassák fel Melocco Miklós erre az eseményre készült szobrát, illetve előadják Döbrentei Kornél versét, és megtagadta egy nemzetközi hírnevet szerzett magyar labdarúgónak, Kű Lajosnak az emlékezés, az ünneplés lehetőségét. Végül is Székesfehérvár adott otthont ennek az országos eseménysorozatnak. Az R56 Sörözőben Stefka István és Dezse Balázs beszélgetett Kű Lajossal és Döbrentei Kornéllal a csúfos esetről, akik szerint a sportolóinknak meg kell kapniuk a megfelelő tiszteletet. 
