székelyföld
Nem sikerült a székelyeknek elérni a célt, de az aláírásgyűjtés még folytatódhat tovább
Bár az utolsó nap jóval több, mint tízezren álltak a székely petíció mellé, és két államban – Horvátországban és Litvániában – a szombat éjféli határidő előtt sikerült elérni a törvényben meghatározott limitet, a kezdeményezés mégsem lett érvényes és eredményes – írja a Magyar Nemzet.
Potápi: ma nem fegyverrel kell küzdeni a szabadságért, hanem aláírással
Potápi Árpád János államtitkár a székelyföldi autonómia napján beszélt a nemzetek autonómiájáért indított petícióról. Mint mondta: ma nem fegyverrel kell küzdeni a szabadságért, amiként az 1956-os forradalom hősei tették, hanem csak aláírással.
Székelyföld több településén bezártak az oktatási intézmények a járvány miatt
Bukarestben a koronavírus-járvány miatt keddtől kezdődően közterületen – vagyis a lakáson kívül mindenütt – kötelezővé válik a védőmaszk viselése, továbbá bezárnak az óvodák, iskolák és egyetemek, a tanév pedig online folytatódik. Bukaresten kívül az ország számos megyei jogú városában meghaladta a lakosság három ezrelékét azaz utóbbi két heti fertőzési ráta, a többi között a Székelyföld legnagyobb településein. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bezártak az iskolák és online folytatódik a tanév.
„Együtt énekelni a Székely Himnuszt” – Sándor István a Sepsinél élte át a valódi, szívbe markoló futballcsodát
„Biztos voltam benne, hogy rendet fog tenni az Üllői úton. A szemlélete hasonló, mint amit Lobanovszkij játékosaként magába szívott, de a modern követelményekkel is tisztában van. Emellett – szintén a régi, szovjet iskola alapján – csapatra épít, és nem egy-két játékosra. Háta mögött tudva a vezetőség támogatását, Rebrov hozzá mert nyúlni olyan dolgokhoz, meg mert hozni olyan döntéseket, amelyeket egy magyar edző nem biztos, hogy meglépett volna” – mondta Sándor István a PS-nek Rebrovról, a Fradi edzőjéről. Sándornak hihetünk: a kárpátaljai szakember Lobanovszkij segítője volt, itthon a Stadlernél és a Nyíregyházánál érte el legnagyobb sikereit. Legcsodálatosabb élményének azt nevezte, hogy a székelyföldi Sepsinél dolgozhatott. Amúgy örül a magyar futball fejlődésének, de sokallja a légiósokat a kis vidéki városok elsőosztályú klubjaiban. Mit mondjunk, egyetértünk vele. Sándor István portréja, 2. rész.
Nem kell kitűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára
Elutasított a Brassói Táblabíróság a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését a román nyelv és szimbólumok kizárólagosságáért folytatott perben, így a jogerős ítélet értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának tornyára – adta hírül a Mandiner.
Hiába kecsegtették, nem hagyta elrománosítani magát, inkább Magyarországon emelte fel a jégkorongot – Kercsó Árpád regényes élettörténete
Kercsó Árpád a magyar jégkorongsport egyik legnagyobb alakja. Edzőként. A székely szakember előbb Romániában lett híres új edzésmódszereiről és sikereiről, de nagy szerencsénkre később átjött Magyarországra. Mindent megkapott volna Romániában, de ő nem akart cserébe belépni a pártba, nem beszélve az elrománosodásról. Állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila elbeszélgetett vele a kezdetről, a folytatásról, az alkalmi jégpályákról és a híres edzéseiről. Kétrészes cikkünk első része következik. „A Maros árterében minden télen csináltunk és karban tartottunk egy jégpályát, ezen zajlottak a foglalkozások. Az időjárás ezt lehetővé tette, és mi éltünk is a lehetőséggel. Mit mondjak? Romantikus volt…” - mondja a kezdetekről. Ki sejtette akkor, hogy később oroszlánrésze lesz a magyar válogatott csodálatos történetében?
Magyar diplomáciai csúcsteljesítmény volt a második bécsi döntés – Gaudi-Nagy, Stefka, Vésey és Huth a Polbeatben (PS-videó)
Nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án született döntés arról, hogy Románia adja vissza Magyarországnak a Trianonban elvett terület majdnem felét. A két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt ez a visszatért terület és népesség szempontjából. Az eredményhez ráadásul kellett a magyar diplomácia helyzetfelismerése és a hadsereget is felvonultató, bátor nyomásgyakorlása. Végül a siker ellenére egy újabb lépése lett ez a háború felé való sodródásunknak is, és a visszatért erdélyi magyarok számára csupán négy évig tartott a kegyelmi állapot. A Polbeatben Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Vésey Kovács László és Huth Gergely beszélték ki a méltatlanul kevesek által ismert történetet és annak mai tanulságait.
Ma 80 éve tért haza Észak-Erdély
Ma nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án hozták meg Bécsben azt a döntést, amely visszajuttatta Csonka-Magyarországnak a húsz évvel korábban, Trianonban Romániának ítélt partiumi és erdélyi országrészeink jelentős részét. A határozat meghozatalában a nagyhatalmi machinációk egész sora és a szerencse is közrejátszott, ugyanis ha a Szovjetunió ugyanekkor nem lép fel területi követelésekkel Romániával szemben, aligha hihető, hogy Németország és Olaszország hagyta volna érvényesíteni az egyébként velük szövetséges románokkal szemben a magyar érdekeket. A magyar diplomácia azonban – akkoriban nem túl gyakori módon – ezúttal észnél volt és tökéletesen helyezkedett, és elérte azt, amire a magyar társadalom a leginkább vágyott: az igazságtételt. Visszakerült szinte a teljes Székelyföld, bár csalódásra adhatott okot, hogy a Mezőségben meglehetősen kurtán-furcsán húzták meg a határokat a román fennhatóság alatt maradó földgáz-lelőhelyek miatt, és az a szokatlan történelmi helyzet is előállt, hogy Kolozsvár határváros lett, pedig korábban soha nem volt az. A második bécsi döntés okozta össznépi eufóriát mindenesetre semmi sem érzékelteti jobban, mint az ekkor már súlyos beteg Babits Mihály utolsó verseinek egyike, amellyel erről a jelentős és örömteli évfordulóról most mi is megemlékezünk.
Jogerős bírósági ítélettel vették el Hargita megyétől a Békás-szorost
10 év után eldőlt a székelyföldi Békás-szoros hovatartozásának kérdése. A Ploiesti-i Táblabíróság jogerős ítéletében a moldvai félnek adott igazat, ami azt jelenti, hogy a hagyományosan Székelyföldhöz tartozó Békás-szoros a jövőben Moldvához tartozik. Az ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé.Ajánljuk még
