székelyföld
Lomnici: A Trianon-törvény célja az erdélyi magyarság megalázása
Tiltakozik a Románia által elfogadott Trianon-törvény ellen az Emberi Méltóság Tanácsa. Idősebb Lomnici Zoltán, a szervezet vezetője attól tart, hogy az erdélyi magyarság megalázását, megfélemlítését célzó jogszabály további emberi jogi jogsértéseknek lesz a melegágya. Kiemelte: Románia még száz évvel Trianon után sem bír mit kezdeni az őshonos magyarokkal, ezért vegzálja őket folyamatosan.
Győzött Gyergyószentmiklós, maradhat a magyar nyelvű Városháza felirat
Gyergyószentmiklós az első székelyföldi település, amely pereskedés útján megvédte a polgármesteri hivatala homlokzatán szereplő magyar nyelvű Városháza feliratot – közölte csütörtökön blogján Árus Zsolt, a pereskedés jogi hátterét biztosító Székely Figyelő Alapítvány elnöke.
Nem sikerült a székelyeknek elérni a célt, de az aláírásgyűjtés még folytatódhat tovább
Bár az utolsó nap jóval több, mint tízezren álltak a székely petíció mellé, és két államban – Horvátországban és Litvániában – a szombat éjféli határidő előtt sikerült elérni a törvényben meghatározott limitet, a kezdeményezés mégsem lett érvényes és eredményes – írja a Magyar Nemzet.
Potápi: ma nem fegyverrel kell küzdeni a szabadságért, hanem aláírással
Potápi Árpád János államtitkár a székelyföldi autonómia napján beszélt a nemzetek autonómiájáért indított petícióról. Mint mondta: ma nem fegyverrel kell küzdeni a szabadságért, amiként az 1956-os forradalom hősei tették, hanem csak aláírással.
Székelyföld több településén bezártak az oktatási intézmények a járvány miatt
Bukarestben a koronavírus-járvány miatt keddtől kezdődően közterületen – vagyis a lakáson kívül mindenütt – kötelezővé válik a védőmaszk viselése, továbbá bezárnak az óvodák, iskolák és egyetemek, a tanév pedig online folytatódik. Bukaresten kívül az ország számos megyei jogú városában meghaladta a lakosság három ezrelékét azaz utóbbi két heti fertőzési ráta, a többi között a Székelyföld legnagyobb településein. Marosvásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is bezártak az iskolák és online folytatódik a tanév.
„Együtt énekelni a Székely Himnuszt” – Sándor István a Sepsinél élte át a valódi, szívbe markoló futballcsodát
„Biztos voltam benne, hogy rendet fog tenni az Üllői úton. A szemlélete hasonló, mint amit Lobanovszkij játékosaként magába szívott, de a modern követelményekkel is tisztában van. Emellett – szintén a régi, szovjet iskola alapján – csapatra épít, és nem egy-két játékosra. Háta mögött tudva a vezetőség támogatását, Rebrov hozzá mert nyúlni olyan dolgokhoz, meg mert hozni olyan döntéseket, amelyeket egy magyar edző nem biztos, hogy meglépett volna” – mondta Sándor István a PS-nek Rebrovról, a Fradi edzőjéről. Sándornak hihetünk: a kárpátaljai szakember Lobanovszkij segítője volt, itthon a Stadlernél és a Nyíregyházánál érte el legnagyobb sikereit. Legcsodálatosabb élményének azt nevezte, hogy a székelyföldi Sepsinél dolgozhatott. Amúgy örül a magyar futball fejlődésének, de sokallja a légiósokat a kis vidéki városok elsőosztályú klubjaiban. Mit mondjunk, egyetértünk vele. Sándor István portréja, 2. rész.
Nem kell kitűzni a román zászlót a sepsiszentgyörgyi városháza tornyára
Elutasított a Brassói Táblabíróság a Méltóságért Európában Polgári Egyesület (ADEC) fellebbezését a román nyelv és szimbólumok kizárólagosságáért folytatott perben, így a jogerős ítélet értelmében nem kell kitűzni a román zászlót Sepsiszentgyörgy polgármesteri hivatalának tornyára – adta hírül a Mandiner.
Hiába kecsegtették, nem hagyta elrománosítani magát, inkább Magyarországon emelte fel a jégkorongot – Kercsó Árpád regényes élettörténete
Kercsó Árpád a magyar jégkorongsport egyik legnagyobb alakja. Edzőként. A székely szakember előbb Romániában lett híres új edzésmódszereiről és sikereiről, de nagy szerencsénkre később átjött Magyarországra. Mindent megkapott volna Romániában, de ő nem akart cserébe belépni a pártba, nem beszélve az elrománosodásról. Állandó vendégszerzőnk, Kovács Attila elbeszélgetett vele a kezdetről, a folytatásról, az alkalmi jégpályákról és a híres edzéseiről. Kétrészes cikkünk első része következik. „A Maros árterében minden télen csináltunk és karban tartottunk egy jégpályát, ezen zajlottak a foglalkozások. Az időjárás ezt lehetővé tette, és mi éltünk is a lehetőséggel. Mit mondjak? Romantikus volt…” - mondja a kezdetekről. Ki sejtette akkor, hogy később oroszlánrésze lesz a magyar válogatott csodálatos történetében?
Magyar diplomáciai csúcsteljesítmény volt a második bécsi döntés – Gaudi-Nagy, Stefka, Vésey és Huth a Polbeatben (PS-videó)
Nyolcvan éve, 1940. augusztus 30-án született döntés arról, hogy Románia adja vissza Magyarországnak a Trianonban elvett terület majdnem felét. A két világháború közti magyar revíziós politika legnagyobb sikere volt ez a visszatért terület és népesség szempontjából. Az eredményhez ráadásul kellett a magyar diplomácia helyzetfelismerése és a hadsereget is felvonultató, bátor nyomásgyakorlása. Végül a siker ellenére egy újabb lépése lett ez a háború felé való sodródásunknak is, és a visszatért erdélyi magyarok számára csupán négy évig tartott a kegyelmi állapot. A Polbeatben Gaudi-Nagy Tamás, Stefka István, Vésey Kovács László és Huth Gergely beszélték ki a méltatlanul kevesek által ismert történetet és annak mai tanulságait.Ajánljuk még
Az őrület stációi - Letette a miniszterelnöki esküt Bütyök
Rendkívüli: Bütyök letette a miniszterelnöki esküt.
Rémálom a Slejm utcában
Manfred Weber végleg lebuktatta a zsebmessiást
Manfred Weber szerint ugyanis Magyar Péter vele harcol az első sorban Ukrajnáért.
Vajon mikor merül fel Brüsszelben, hogy szolidaritásból az olajunkat is át kellene engedni a közösségnek?
Adni a rászorultnak, ha kell, akkor olajat...
