szent istván
Augusztus 20-án koronázták meg Szent Istvánt a Duna jegén – Az utca embere válaszol
Ismét megkérdeztük az utca emberét, hogy mit ünneplünk augusztus 20-án. A megkérdezettek közül majdnem mindenki tudta, hogy augusztus 20-a Szent Istvánhoz köthető – még a külföldiek is –, az ünnepség miértje azonban néhányuknak feladta a leckét. Arra a kérdésre, hogy meg kellene-e ünnepelnünk az államalapítás napját, eltérő válaszokat kaptunk. Ismét előkerült a "túl drága" érvrendszer, ami gyakorlatilag bármire ráhúzható, amit az "ellenoldal" nem szível. Illetve az sem segít az önálló vélemény organikus kialakulásában, hogy a baloldali cselédsajtó folyamatosan ezzel a mantrával tömi az olvasói fejét. "Túl drága, fölösleg, pénzkidobás stb." A kommunisták már egyszer megpróbálták elvenni az ünnepeinket... most azzal is beérik, ha nem ünnepeljük. Nekik üzenjük, hogy ez itt Magyarország, ahol tiszteljük mások kultúráját, de legalább ennyire büszkék vagyunk a sajátunkra is!Magyarország, Mária királysága – Honi felderítés (Videó)
Tényleg augusztus 20-án, Szent István napján van Magyarország születésnapja? Egyáltalán van születésnapja az országnak? Ezek megválaszolásához közelebbről meg kell nézni első királyunk hagyatékát; abban pedig mindenekelőtt egy mélyen hívő katolikus királyt találunk, aki egész uralkodásával, majd halála küszöbén imában is Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot a papjaival, nemeseivel és minden népével. Szent István kora óta vagyunk Mária országa, így királyunkat hiába augusztus 20-án avatták szentté (ennek is külön története van, hogy miért nem a szokásnak megfelelően, a halála évfordulóján), mégis elválaszthatatlan Szűz Mária mennybemenetelének napjától, amely egyúttal az ő halálának ideje is. Nagyboldogasszony napja – augusztus 15. – a magyar történelemben elfoglalt különleges szerepének megfelelően egészen 1948-ig az országunk egyik legfontosabb ünnepe és munkaszüneti nap volt. A kommunista diktatúra törölte el, és azóta sem állították vissza, Varga Tibor jogtörténész viszont részletesen kifejtette a jelentőségét.Kereszténység vagy magyar ősvallás kell nekünk? – Honi felderítés (Videó)
Miért irtotta ki Szent István a magyarság felét, amikor kereszténnyé térítette az országot? Bizonyos körökben rendre felmerül ez a közkeletű városi legenda, miközben a terjesztői bele sem gondolnak, hogy egyáltalán lehetséges-e ilyesmi, ha kicsit is ragaszkodunk a valószerűséghez, illetve ha Szent István ragaszkodott az országa működőképességéhez. Több szempontból is utánajártunk, évezredes távlatban hányadán áll a magyarság a kereszténységgel, és hogyan fér meg az intézményes vallás a kereszténység előtti pogány rítusokkal, amelyek közül éppen a húsvéti népszokások a máig legelterjedtebbek. Szász Péter történésszel végül annak is nyomába eredtünk, hogy igazi, nemzeti alternatívát kínálnak-e azok a hitrendszerek, amelyeket különböző modern próféták hirdetnek az ősmagyarok eredeti vallásaként.Uniót a történelmünkkel!
Azt most hagyjuk, hogy méltó-e a nemzeti ünnepeinket politikai üzengetésekkel telezsúfolni! Végül is március 15., augusztus 20. és október 23. is politika volt a maga korában, szóval ne kényeskedjünk! Az viszont biztos, hogy rémesen unalmas, ahogy több száz, vagy akár ezer évvel ezelőtti mondatokra próbálják ráerőltetni az aktuális mondanivalót. Pedig legyünk nyugodtak: sem Szent István, sem Kossuth vagy Széchenyi nem üzentek semmit a XXI. századnak! Hiába idézgetik őket politikusok, régi idők nagy embereitől nem kiragadott mondatokkal, hanem célok és életművek megértésével tanulhatunk. Ez a valóban használható üzenetük.Imádkozzunk együtt Magyarországért
Ma este, Szent Imre herceg ünnepén, 18 órától a Szent István bazilikában Mohos Gábor püspök atya vezetésével engesztelő imaórát tartanak Magyarország békéjéért, és védelméért. A gyertyafényes elmélkedést, melyet Szent Imre herceg ereklyéi előtt végeznek, püspöki áldás követ, mely keretében ünnepélyesen megáldja Budapestet és Magyarországot.Kövér: Szent István legbecsesebb öröksége a keresztény magyar állam
Szent István legbecsesebb örökségének nevezte a keresztény magyar államot az Országgyűlés elnöke vasárnap a Bács-Kiskun megyei Szentkirályon.Orbán Viktor Szent István nyomdokain?
A jelenlegi magyar miniszterelnökről gyakran mondják, hogy megosztó személyiség, akivel kapcsolatban végletesen polarizált a magyar társadalom. Ráadásul a nemzetközi porondon is hasonló vehemenciával vélekednek róla. István királyunknak pedig a történelmi megítélése ellentmondásos. Bár a hivatalos történetírás szerint ő az államalapító, neki köszönhetjük, hogy létrejött, Európához csatlakozott és fennmaradt a magyar államiság, ám ezzel szemben él egy olyan vélekedés is, hogy elpusztította az ősi magyar hagyományokat, és külföldi hatalmaknak vetette alá magát és az országot.Ajánljuk még