szent istván
Szent István a menőséget hagyta ránk: hospesek jöjjenek, ne migránsok!
„Mert az egy nyelvű és egy szokás szerint élő ország gyenge és törékeny” – ezt a nemcsak az Intelmekből, de a saját összefüggéséből is kiragadott mondatot hallgattuk hosszú éveken át félművelt, de egészen rossz szándékú kommunistáktól és globalistáktól. Ráadásul az eredetiben nem ország, hanem királyság szerepel. Mostanra viszont belátták, hogy még Szent István szavainak kiforgatásával se lehet rásózni a magyarokra afrikai meg dél-ázsiai analfabéta bevándorlók százezreit, úgyhogy felütötték a könyvet, és elkezdtek mást idézgetni, kicsipegetni belőle. Sok figyelmet így se érdemelnek, menjenek inkább olvasni, Szent István saját fiának címzett bölcsessége viszont számunkra is tanulságos.
Borvendég Zsuzsanna: Mélyre hatoló gyökereink megtartanak ott, ahová őseink állítottak minket
Több, mint ezer éve itt élünk Európa közepén. Mi ez, ha nem sikertörténet? Mégis sopánkodunk a balsors miatt, amely régen tép – de miért? Azt hiszem, a magyar néplélek szeret panaszkodni, van bennünk valami nyugtalanság, örök elégedetlenség, amely talán küzdőképessé, de ugyanakkor borúlátóvá is tesz minket. A külső ellenséggel előbb-utóbb mindig elbántunk, vélem, ezután sem lesz másképp. A megtörhetetlennek tűnő átok máshol rejlik: az ős patkányt, mely kórt terjeszt, soha nem kívül kellett keresnünk.
Novák Katalin: Szent István a magyarok közös nevezője
Szent István a magyarok közös nevezője. Szent Istvánt magunkban hordozzuk, a részünkké vált, István király itt van velünk – hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök augusztus 20-i ünnepi beszédében, Esztergomban.
Augusztus 20-án koronázták meg Szent Istvánt a Duna jegén – Az utca embere válaszol
Ismét megkérdeztük az utca emberét, hogy mit ünneplünk augusztus 20-án. A megkérdezettek közül majdnem mindenki tudta, hogy augusztus 20-a Szent Istvánhoz köthető – még a külföldiek is –, az ünnepség miértje azonban néhányuknak feladta a leckét. Arra a kérdésre, hogy meg kellene-e ünnepelnünk az államalapítás napját, eltérő válaszokat kaptunk. Ismét előkerült a "túl drága" érvrendszer, ami gyakorlatilag bármire ráhúzható, amit az "ellenoldal" nem szível. Illetve az sem segít az önálló vélemény organikus kialakulásában, hogy a baloldali cselédsajtó folyamatosan ezzel a mantrával tömi az olvasói fejét. "Túl drága, fölösleg, pénzkidobás stb." A kommunisták már egyszer megpróbálták elvenni az ünnepeinket... most azzal is beérik, ha nem ünnepeljük. Nekik üzenjük, hogy ez itt Magyarország, ahol tiszteljük mások kultúráját, de legalább ennyire büszkék vagyunk a sajátunkra is!
Magyarország, Mária királysága – Honi felderítés (Videó)
Tényleg augusztus 20-án, Szent István napján van Magyarország születésnapja? Egyáltalán van születésnapja az országnak? Ezek megválaszolásához közelebbről meg kell nézni első királyunk hagyatékát; abban pedig mindenekelőtt egy mélyen hívő katolikus királyt találunk, aki egész uralkodásával, majd halála küszöbén imában is Szűz Mária oltalmába ajánlotta Magyarországot a papjaival, nemeseivel és minden népével. Szent István kora óta vagyunk Mária országa, így királyunkat hiába augusztus 20-án avatták szentté (ennek is külön története van, hogy miért nem a szokásnak megfelelően, a halála évfordulóján), mégis elválaszthatatlan Szűz Mária mennybemenetelének napjától, amely egyúttal az ő halálának ideje is. Nagyboldogasszony napja – augusztus 15. – a magyar történelemben elfoglalt különleges szerepének megfelelően egészen 1948-ig az országunk egyik legfontosabb ünnepe és munkaszüneti nap volt. A kommunista diktatúra törölte el, és azóta sem állították vissza, Varga Tibor jogtörténész viszont részletesen kifejtette a jelentőségét.
Kereszténység vagy magyar ősvallás kell nekünk? – Honi felderítés (Videó)
Miért irtotta ki Szent István a magyarság felét, amikor kereszténnyé térítette az országot? Bizonyos körökben rendre felmerül ez a közkeletű városi legenda, miközben a terjesztői bele sem gondolnak, hogy egyáltalán lehetséges-e ilyesmi, ha kicsit is ragaszkodunk a valószerűséghez, illetve ha Szent István ragaszkodott az országa működőképességéhez. Több szempontból is utánajártunk, évezredes távlatban hányadán áll a magyarság a kereszténységgel, és hogyan fér meg az intézményes vallás a kereszténység előtti pogány rítusokkal, amelyek közül éppen a húsvéti népszokások a máig legelterjedtebbek. Szász Péter történésszel végül annak is nyomába eredtünk, hogy igazi, nemzeti alternatívát kínálnak-e azok a hitrendszerek, amelyeket különböző modern próféták hirdetnek az ősmagyarok eredeti vallásaként.
Uniót a történelmünkkel!
Azt most hagyjuk, hogy méltó-e a nemzeti ünnepeinket politikai üzengetésekkel telezsúfolni! Végül is március 15., augusztus 20. és október 23. is politika volt a maga korában, szóval ne kényeskedjünk! Az viszont biztos, hogy rémesen unalmas, ahogy több száz, vagy akár ezer évvel ezelőtti mondatokra próbálják ráerőltetni az aktuális mondanivalót. Pedig legyünk nyugodtak: sem Szent István, sem Kossuth vagy Széchenyi nem üzentek semmit a XXI. századnak! Hiába idézgetik őket politikusok, régi idők nagy embereitől nem kiragadott mondatokkal, hanem célok és életművek megértésével tanulhatunk. Ez a valóban használható üzenetük.Ajánljuk még
Konszenzuálisan…
A fényességes Nyugatnak mi szüksége van Mucsára?
Az uniós vezetők eldöntötték, hogy mindenképpen szeretnének bevonulni a történelemkönyvekbe, mint a valaha volt legostobább hadvezérek.
Nincs olyan válsághelyzet, amit nem lehet tovább rontani
Ukrajna válságos helyzetben van, és a politikai elitjének tevékenysége egyre csak mélyebb válságba taszítja az országot.
Ha Trump és Orbán hozza a békét, akkor legyen inkább háború?
Orbán Viktor alapítótag, az egyetlen uniós ország vezetője, akinek szavazati joga van, ez pedig a háborús veszély közepette kulcsfontosságú.
