trianon
Gyurcsány nem érti, miért hazugozzák le – Közeledik a százéves trianoni évforduló, előbújtak a magyargyűlölők (Karantén-vlog)
Mozgalmas hetünk volt eddig, hiszen május 26-án volt a tizennegyedik évfordulója az őszödi hazugságbeszédnek, amelyet Gyurcsány Ferencen és talpnyalóin kívül mindenki az utóbbi harminc év egyik legundorítóbb eseményének tart. A Karanténban felelevenítjük a szemkilövető veretes mondatait, aki kétségbeesetten eteti a kölyökmacskát, a képet pedig közzé is teszi, hogy elhiggyék az emberek, megváltozott, sőt, mindig is áldott jó lélek volt. Közeledik a trianoni országcsonkítás századik évfordulója, azonban ez sajnos hazánkban is sokakat arra ösztönöz, hogy jó nagyot rúgjanak a magyar nemzetbe, ahogy Bauer Tamás is tette. Így tett Jakab Péter is, a Jobbik elnöke, aki a határon túliaknak juttatott pénzeket kifogásolta, miközben jobbikos képviselőtársai trianonos matricával ellátott laptopokkal ültek mögötte az Országgyűlésben. Erre a hétre is maradt egy Szabó Tímea-féle kirohanás, azonban Orbán Viktor Jakabot és Szabót is alaposan helyretette. A Karanténban szót ejtünk arról az örvendetes hírről is, hogy idén jóval több gyermek született és negyvenéves csúcsot döntött a házasságkötések száma is. Nézzék meg videónkat!
Trianon 100 – Dokumentumfilm a Kárpát-medencei reformátusság szétszakításáról
Reformátusok és Trianon címmel készített harmincperces dokumentumfilmet a Károli Gáspár Református Egyetemen működő Reformáció Öröksége Műhely arról, hogyan szakította szét a trianoni békeszerződés a Kárpát-medencei reformátusságot.
Zúgjanak a harangok Trianon évfordulóján!
Alulról induló kezdeményezésként bukkant fel, ám mostanra egyre szélesebb körben kap nyilvánosságot, hogy harangszóval emlékezzünk a trianoni évforduló századik évfordulójára. A békediktátumot 1920. június 4-én, 16.30 órakor írták alá a Nagy-Trianon palotában, ezért szól úgy a kezdeményezés, hogy június 4-én, fél ötkor minél több helyen szóljanak a harangok szerte a Kárpát-medencében.
Schiffer Bauernek: aki nem tekinti sorstragédiának Trianont, az valójában semmit nem ért meg a magyar tragédiákból
Aki nem tekinti sorstragédiának Trianont, az valójában semmit nem ért azokból a magyar tragédiákból, amik egyenesen következtek a békediktátumból a rákövetkező évtizedekben – írta Facebook-bejegyzésében Schiffer András. A volt politikus a román álláspontot éltető Bauer Tamásnak címezve kijelentette: az első világháborút lezáró békeszerződésekből egyenes út vezetett a második világháborúba.
Románabb a románnál: Bauer Tamás szerint a trianoni döntés nem sorstragédia a magyarságnak
Magyarországon, az SZDSZ színeiben országgyűlési képviselő lehetett egy olyan ember, akinek semmi köze ehhez az országhoz. Bauer szerint ugyanis a trianoni döntés nem sorstragédia a magyarság számára. Mondjuk volt olyan idő is Magyarországon, amikor az „ötvenes években” már az is hangulatjavító intézkedésnek számított, ha Bauer Tamás apukája nem ment be dolgozni (hagyok időt). De sajnos rendszeresen bejárt.
Trianon 100 - Június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz
Trianon századik évfordulójától, június 4-étől Csongrád megye neve Csongrád-Csanád megye lesz - jelentette be Juhász Tünde kormánymegbízott hétfőn Szegeden.
Szulejmán is ott volt a trianoni kivégzési kísérletnél
Mint amikor az embert letaglózzák egy husánggal, olyan volt a trianoni békediktátum: térdre rogy, forog vele a világ, és azt se érti, mi történt. Máig nem hevertük ki sem országként, sem nemzetként. Akik azt követelik, hogy hagyjuk már ezt a Trianon problémát, inkább a jövővel foglalkozzunk, azok nem vesznek tudomást a valóságról, mert nem lehet a múltat befejezetlenül magunk mögött hagyni. Erre maga Trianon megtörténte is jó példa, hiszen az sem előzmények nélkül pottyant a nyakunkba. Száz évvel ezelőtt is a megoldatlan múltnak, a saját mulasztásainknak és az ellenségeink ügyeskedéseinek közös gyümölcse érett be.
Az átadásra váró Trianon-emlékműről: nemzethalál és feltámadás
Bár már elkészült, a járvány miatt még nem nyitották meg a közönség előtt a Parlament szomszédságában lévő Trianon-emlékművet, hivatalos nevén a Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét. A trianoni döntés 100. évfordulójára épített emlékhely már jóval a megnyitás előtt célkeresztbe került. Az egyik balliberális portálon egyszerűen csak gödörnek nevezték a magyarság tragédiájának emléket állító alkotást. Hallható volt olyan szokásos ellenzéki kritika is, miszerint ezt a gödröt csak azért ásták a Parlament elé, mert a kormány így akarja megakadályozni, hogy az ellene tüntetők elérjék a Kossuth teret. Az egyelőre csak fotókon látható alkotás azonban már első ránézésre is mély, összetett szimbolikával bír az elfogulatlan szemlélő számára. Az Országgyűlés 2011 nyarán döntött a Kossuth tér átépítéséről, valamint az Országház tágabb környezetének megújításáról. A Steindl Imre program keretében építették meg a jelenleg átadásra váró emlékhelyet.Ajánljuk még
Brüsszeli ámokfutás: leállíthatja az USA és Katar az LNG-szállításokat
Évtől függően Európa LNG-szükségletének legnagyobb beszállítója jelenleg az Egyesült Államok.
Bécsi keringő: csődben az önkormányzatok, a migránsok pedig jól megvannak
Tömegével költöznek el az osztrákok csőd szélén tántorgó településekből.
Brüsszel reménykedik, hogy Donald Trump mégis tönkreteszi Magyarországot
Zelenszkij laposkúszásban fogadja el Trump feltételeit
Nem jött be a brit bíztatás és az ukrán elnök inkább mégis visszatáncolt Trump csizmájához.
