vezető
Miért ment be Demszky Gábor 1976-ban az állambiztonsághoz? – Íme, a teljes jelentések, a későbbi főpolgármester ex-feleségének („Laboráns” ügynök) utólagos kiegészítésével
Hatalmas botrány keletkezett abból, amikor Csurka István a Magyar Fórumban 1999-ben publikált egy olyan jelentést, amely arról árulkodott, hogy Demszky Gábor bement az állambiztonsághoz. Csurka lapjának írása perelhető címmel jelent meg, Demszky perelt, a pert megnyerte. Ennél érdekesebb a háttértörténet. A liberális-posztkommunista sajtó természetesen teljes erejével Demszky mellé állt; a Magyar Hírlap még a főpolgármester „állítólagos” beszélgetőpartnerét, Végső Gyula állambiztonsági tisztet is megkérdezte, aki azt mondta, nem találkozott Demszkyvel és a Pór-ügyet sem ismeri. Miért érdekes ez? Azért, mert Végső Gyula volt az ebbe a körbe tartozó Haraszti Miklós kihallgatótisztje és a börtönben fogdaügynökként dolgozó Pór személyesen neki címezte a Lukács tanítását kvázi megtagadó levelét. Mit tudunk? Demszky akkori felesége korábban az állambiztonság ügynöke volt, ő kereste fel a BM-et azért, hogy segítsenek a sanyarú helyzetbe került férjén. A következő jelentés szerint ezután ment be Demszky a BM-be, hogy Végső Gyulával (az ellenzéki ügyek felelősével) elbeszélgessen... Aztán Demszkyék dossziéját lezárták. Nem kérdés, hogy Bajnaival a kétezres évek maffiavilága csókolt minket homlokon újra – Plebejus Polbeat
A kétezres évek MSZP-s, SZDSZ-es gengsztervilágát idézte fel Huth Gergely a Plebejus Polbeat legutóbbi adásában, amelynek vendége a korszak két oknyomozó-veteránja, Sinkovics Ferenc, a Demokrata, korábban pedig a Magyar Hírlap főmunkatársa, és Csibra Tibor, a PestiSrácok.hu lapszerkesztője, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap egykori bűnügyi-belpolitikai tudósítója, illetve Stefka István lapigazgató kollégánk, akkoriban a Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Huth Gergely korabeli leleplező cikkeket és publicisztikákat hozott annak alátámasztására, hogy nincs új a nap alatt: amit a titokzatos Anonymus elénk tárt, az ugyanaz a módszer és gátlástalanság, amit a kétezres évek baloldali botrányai is visszatükröznek. Nemzetbiztonsági kockázat és nemzeti minimum
A weimari köztársaságra egyszerre jelentettek veszélyt a nácik és a kommunisták. Időnként hallgatólagosan összefogva pusztították az éppen demokráciává vált Németország intézményrendszereit, formálódó politikai életét, amelyek szétveréséért persze a centrum és a jobboldal pártjai is sokat tettek. A formális politikai rendszer ellenségei pontosan olyan veszélyesek az államra – akkor különösen, ha az demokrácia –, mint azok, amelyek magának az államalkotó nemzetnek az ellenfelei. Sokszor nem is lehet közöttük különbséget tenni. Manapság minden demokrácia weimarizálódik, csak a nácikat liberálisoknak és zöldeknek hívják, és nem a nemzeti, hanem a globális tőke szolgái, illetve szinte sehol sincs erős jobboldal. Magyarország pont ezért különleges, mert itt erős demokratikus jobboldal van, és a nácik és a liberálisok sokkal nehezebben találtak egymásra, mint nyugaton. A Bige-sztori – Az ember, aki elfelejtette, honnan jött... a baloldal viszont nem (videó!)
Vajon ki az a Bige László, aki annyi pénzt ad Márki-Zay Péter kampányára, amennyit csak kér? Honnan van ennyi "felesleges" pénze annak, aki anno egy teherautónyi bútorral jött át Erdélyből Magyarországra, és még lakása sem volt? És miért fontos ennyire egy üzletembernek a kormányváltás? A baloldal egyik oligarcháját a szocik emelték fel – lehet, hogy most nyújtották be ezért a számlát? Az Ügy című riportműsorból kiderül, hogy az egyik leggazdagabb magyar életének és pályafutásának melyek voltak a lényegesebb epizódjai, de arra is rávilágítunk, hogy ezekben kik játszottak főszerepet. A műsorban üzentek Bigének a Nitrogénművek nyugalmazott dolgozói is, akik már kimondhatják, mit gondolnak a fenyegetőző milliárdosról, aki – szavaik szerint – "lyukas fenékkel" érkezett ide, de jó gyorsan elfelejtette, "honnan, miből jött". De üzentek a gazdák is, akik elől inkább külföldre adná el a négyszeres áron kínált műtrágyáját. A riport bemutatta azt az óriási, állami tulajdonú különleges erdőterületet is, amelyen Bige Lászlóé lehetett több mint egy évtizeden át a vadászati jog. A Kab-hegyi erdőben presztízs vadászni, ahol olyan trófeákat ejtenek, amiről a legtöbben csak álmodnak. Nos, ide hordta Bige szoci haverjait és azokat, akiknek útját és üzleteit egyengették, egészen az előző esztendőig. Borvendég Zsuzsanna sorozata: Üzlet és pénz, mindenek felett – Így fosztották ki Kelet-Európát az amerikaiak, az ex-nácik és a kommunisták
Lassan száz éve uralja a közgondolkodást az a – véleményem szerint – hamis magyarázat, hogy a kommunizmus és a nácizmus két ellenpólusú szélsőség és a politikai paletta egymástól legtávolabb eső képződményeinek tekinthetők. Sok filozófus, történész és más gondolkodó megfogalmazta már, hogy mondanivalójukban, elképzeléseikben és hatalomtechnikai eszközeikben lényeges különbség nincsen, de arról, hogy a felszínen mutatott ellenségeskedés mögött micsoda együttműködés zajlott e két emberellenes ideológia komisszárjai között, ritkán esik szó. Pedig Hitler és Sztálin már az 1939-es paktum előtt is kollaborált egymással, és nem is ért véget ez a kapcsolat a Barbarossa-hadművelet megindításával – vagyis a Szovjetunió elleni német támadással – sem, sőt, még a háború lezárása után is megtalálták egymást e két gyilkos eszme hívei. Miközben a harmincas évek derekától napjainkig a kommunizmus egyetlen legitimációs alapja a „fasizmus” elleni harc, aközben egymást segítve építették ki saját totális rendszerüket. Ennek a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködésnek számos megnyilvánulása volt a magyar külkereskedelem 1945 utáni megszervezésében is. Ajánljuk még
Lukács Dániel lett a rangadó hőse – Üllői úti győzelmével élre állt a Puskás Akadémia
Lukács Dániel két góljával a Puskás Akadmémia némi meglepetésre legyőzte a Ferencvárost az NB I 4. fordulójának rangadóján. Hősies győri védekezés, harmatgyenge svéd akciók - az ETO jutott tovább a Konferencia Ligában
Hatalmas, kilencven percen át tartó küzdelem után továbbjutott a Győri ETO az AIK Stockholm ellen. Megszakadt a győzelmi sorozat: kikapott Ajkán a Honvéd
A kispestiek idegeit most nemcsak az eredmény és a mutatott játék bosszanthatta. A Mezey-válogatott egyik legnagyobb rejtélye a Nyilasi-ügy lett – Ma sem egyértelmű, hogy miért maradt itthon a csapatkapitány
A Mezey-válogatott történetében három különlegesség, ha úgy tetszik, nagy rejtély, „titok” van. Az egyik az, hogy miként tudott szinte a semmiből kinőni egy világverő gárda? A másik, hogy miért ért véget ez a csodálatos menetelés úgy, ahogyan véget ért? A harmadik pedig az, hogy a csapat szellemi vezére és csapatkapitánya, Nyilasi Tibor vajon miért nem utazott ki a mexikói világbajnokságra? Visszaemlékező sorozatunk mai részében a Nyilasi-ügy hátterét igyekszünk feltárni.