vezető
Mi lett volna, ha nem írjuk alá? – A Trianon Múzeum alapítója a PS-nek (videó)
Trianon 100. évfordulója alkalmából a szegedi Délvidék Házban jártunk, ahol a többi között azt a kérdést is feltettük Szabó Pál Csaba történésznek, a Trianon Múzeum igazgatójának, vajon milyen következményei lettek volna annak, ha Magyarország megtagadja a békediktátum aláírását 1920. június 4-én. A riportban szóba került: manapság is rengeteg a tennivaló, hogy a magyar társadalom nagy része kellő információval bírjon arról, mit jelentett és milyen hatása van ma a trianoni döntésnek a Kárpát-medence egészére.
Öt fekete amerikai vesztette életét az Antifa miatt – a rendbontók között demokrata politikusok is feltűntek
Már legalább négy fekete amerikai halt meg a május 28-án kirobbant zavargások közben az Egyesült Államokban. Az eszetlen rongálás természetesen Washington műemlékeit is elérte, a tüntetőket pedig, úgy tűnik, nem igazán érdekli, hogy kinek a szobrát döntik le. A Lincoln-emlékművet jelen pillanatban is katonák őrzik. A rendbontások mögötti ideológia közben egyre zavarosabbá válik: az Antifa éjjel New York polgármesterének, Bill de Blasiónak a lemondását követelte, amiért a rendőrök egy hídon az útjukat állták. A lengyel wpolitice.pl szerint Európában az USA-nál nagyobb tüntetések várhatóak, mivel a kommunizmusnak ezen a kontinensen nagyobb hagyományai vannak, mint a tengerentúlon. Nem mellékesen érdemes megemlíteni, hogy egy demokrata szenátor is feltűnt nemrég az Antifa rendbontói között, aki jól láthatóan szimpatizál a kialakult helyzettel. Ki gondolta volna, hogy az eseményeknek van politikai hátterük? Valószínűleg mindenki.
Miért csak most van színe a bűnnek? Térdepelve kértek bocsánatot Amerikában öngyűlölő fehérek a feketéktől
Ismert, hogy a fekete George Floyd halála miatt egy hete súlyos zavargások zajlanak az Egyesült Államokban, de már Európában és szerte a világban tüntetnek a "fehér elnyomás" ellen. Az elején érdemes tisztázni, hogy nem szabad elkenni a rendőr embertelenségét és egyértelmű bűnét, aki percekig térdelt Floyd nyakán, de a történet már régen nem erről szól. A fekete férfi végül elhunyt és jelenleg másodlagos, hogy megfulladt, vagy később, szívroham végzett vele, – hiszen ellentmondó információk keringenek az esetről – mert az ilyen viselkedés elfogadhatatlan. Azonban azt is érdemes megvizsgálni, hogy vajon igazságos-e ebből faji kérdést csinálni, vajon az ezt követő fosztogatás, rablás, erőszak és a fehér emberek általános hibáztatása mennyire arányos válasz erre a tettre, és kiknek az érdeke a hergelés. Ahogy az is megérdemelne pár szót, hogy egy fehér bűnöző lelövése egy fekete rendőr által vajon miért nem csapja ki a biztosítékot? A felkorbácsolt indulatok és a tudatlanság közben elsöprő erővel mossa az agyakat. Legutóbb fehérek egy csoportja kért térdepelve elnézést az előttük álló feketéktől, rasszuk minden bűnét mélységesen bevallva. Valami tényleg nem stimmel a világban.
Bősz Anetté a mai pálma, aki nagyon szeretné, ha a minneapolisi gyors befutna a Deák térre
A mérhetetlen politikai támogatottsággal rendelkező Liberálisok országgyűlési képviselője, Bősz Anett képes volt egyenlőség jelet rakni aközött, hogy az Egyesült Államokban egy rendőr nyakon térdelt egy fekete férfit és aközött, hogy múlt héten BÉKÉS MEGEMLÉKEZÉST tartottak több ezren a Deák téren, ahol két hete egy cigány társaságban szocializálódott fiatal brutálisan halálra késelt két nem cigány származású Újpest-drukkert.
Ellenállni a foglalóknak mégis, csak azért is! - Balog Zoltán videóüzenete a csütörtöki Trianon-harangozásról
Mennyi fájdalom, mennyi szenvedés és micsoda erő rejtőzött abban: mégis elkezdeni a következő napot, évet, évszázadot a trianoni döntés után - hangsúlyozta Balog Zoltán református lelkész, országgyűlési képviselő a Facebook közösségi portálon megosztott videójában, hozzátéve "semmilyen körülmény sem igazolhatja a konkvisztádorokat, akik elfoglalták, ami nem az övék". A lelkész üzenetében csatlakozásra buzdít ahhoz a kezdeményezéshez, amely szerint Kápát-medence-szerte egyszerre szólaljanak meg a harangok Trianon századik évfordulóján. Mint fogalmaz, "húzzátok meg a harangokat csütörtök délután, hadd szóljanak! Legyenek imádsággá értünk!"
Országgyűlés – A keddi ülés utánozhatatlan mókamestere Jakab Péter lett
Kedden délután egy órától ismét összeült a Magyar Országgyűlés, amely más csak azért is egyedülálló a világon, mert a járvány jelentette veszélyhelyzet kihirdetése, és az azt eredményező bezárása óta huszonegyedik alkalommal gyűlnek össze a képviselők. A legizgalmasabb ötletbörze ezúttal a napirend előtti felszólalások idején kezdődött, Szabó Tímea továbbra sem hiszi el, hogy a kormány visszaadja a rendkívüli felhatalmazását a parlamentnek, a Párbeszéd képviselője szerint, ha a kabinet mégis megteszi ezt, akkor viszont szégyellje magát. Az első óra mókamestere kétségtelenül Jakab Péter volt, aki bejelentette: a Fideszt hamarosan elfelejtik az emberek, miközben a Jobbik nem biztos, hogy megéri a következő hetet. Egyelőre úgy tűnik, hogy az ellenzék nem gyúrt rá különösebben a keddi ülésnapra, a Szél Bernadett által indított bágyadt káslerezés hamar kivérzett, a jobbikos Stummer János pedig azt tudakolta Szijjártó Pétertől, hogy lemond-e, miután focimeccsre merészelt menni. Vigyázat, spoiler következik: nem mond le! Bangóné Borbély Ildikó tudatta a világgal, hogy immár az egekben a parizer ára, mindezt úgy, hogy az élelmiszerek áfájának csökkentéséről szóló kormánypárti indítványra nemmel szavazott, mondván, ő soha nem nyom igent fideszes javaslatra. Az általános vita és a napirend utáni felszólalások után az Országgyűlés szerdán reggel folytatja munkáját.
A helyzet az USA-ban egyre zavarosabb, sokan gyúrnak egy Trumpot gyengítő polgárháborúra (Twitter-körkép)
Már nem csak civil sérültjei vannak az USA-ban elszabadult pokolnak, a lázongások következtében négy rendőrt meglőttek már az erőszakos anarchisták. A sérüléseik szerencsére nem életveszélyesek. Az incidens St. Louis-ban egy rendőrség előtt történt, amikor a rendőrség könnygázt vetetett be, erre a tüntetők rájuk lőttek. Donald Trump hamarosan akár a hadsereget is bevetheti az egyre zavarosabb helyzetben, amelyben már a tüntetők sem mindig értenek egyet.Ajánljuk még
A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.
Polbeat Szűcs Gáborral – Mi irányítjuk Washingtont?
Mi a különbség a hitel és a védőháló között? Mi a protokoll, ha két vezető találkozik és mit mondanak az összeesküvők a magyar-amerikai kapcsolatokról. Vendégünk Szűcs Gábor az Alapjogokért Központ elemzője mesélt a Polbeat-ben a Trump-Orbán találkozóról és arról, hogy mit is kell tudnunk a történelmi csúcsértekezlet eredményeiről.
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.
