vezető
"Két kincsünk van: kereszténységünk és magyarságunk"
Ma száz éve, hogy 1920. június 4-én, az első világháborút követő béketárgyalásokat követően aláírták a trianoni békediktátumot, amellyel Magyarország elveszítette területének kétharmadát, és erre ma is fájó szívvel emlékezünk. Az évforduló kapcsán a határon túl rekedt testvéreinkkel, felvidéki és erdélyi lelkészekkel beszélgettünk az évfordulóról, a fájdalomról, a reménységről és arról, milyen ma magyarként határon túl élni ezzel a tragikus örökséggel.Olyan nagyon azért ne rendezkedjenek be a megszállt területeinken!
Hogy mit szólok Trianonhoz? Minden diktátum elporlad egyszer. Trianon sincs már, helyette a '47-es párizsi diktátum van, de az sem örök. Egyetlen határ sincs kőbe vésve. Csak az vész el, amiről önként – gyávaságból, lustaságból, hitetlenségből – lemondunk. A történelmet a bátrak írják. Egy gyarapodó, életerős, önmagában bízó, Istenben hívő nemzet bármit elérhet, amit akar – „csak” elszánás, kitartó munka, nagyhatalmi szövetséges(ek) és kedvező széljárás szükséges hozzá. Hiszem, hogy eljön a mi időnk!Új chipet kapott Kocsis-Cake Olivio, aki nemrég még a határon túli magyaroknak adott maszkok miatt gyűlölködött
A nemzeti ügyekben a kormánnyal semmilyen együttműködésre nem hajlandó ellenzék újabb szégyenteljes hadjárata folyik, és a trianoni tragédia századik évfordulóján magukhoz akarják ragadni az emlékezés privilégiumát. Nem tudni egyelőre, hogy erre miért épp az eddig különösebb képességeket nem mutató Kocsis-Cake Oliviót szemelték ki, aki azon kívül, hogy a szélsőségesen magyargyűlölő Párbeszéd parlamenti képviselője, néhány hete még maga uszított a határon túli magyarok ellen, mert a kabinet számukra is biztosított védőfelszereléseket a járványban. Az anarchista társaság vélhetőleg csak előretolt kiscsapat a lábszagú PR-tervben, amellyel a Gyurcsány vezette ellenzék le akarja nyúlni és el akarja bagatellizálni a trianoni emlékezetet, miközben valamilyen kevéssé érthető okból a talán legalkalmatlanabb képviselőjükre bízták a mutatványt. Ismét csak azt látjuk, amit elődeink száz éve láthattak: egy maroknyi, vérszomjas csoport akar diktálni egy egész nemzetnek. Ezeknek tényleg csak egy percet ér Trianon, vagy még annyit sem.Mi lett volna, ha nem írjuk alá? – A Trianon Múzeum alapítója a PS-nek (videó)
Trianon 100. évfordulója alkalmából a szegedi Délvidék Házban jártunk, ahol a többi között azt a kérdést is feltettük Szabó Pál Csaba történésznek, a Trianon Múzeum igazgatójának, vajon milyen következményei lettek volna annak, ha Magyarország megtagadja a békediktátum aláírását 1920. június 4-én. A riportban szóba került: manapság is rengeteg a tennivaló, hogy a magyar társadalom nagy része kellő információval bírjon arról, mit jelentett és milyen hatása van ma a trianoni döntésnek a Kárpát-medence egészére.Öt fekete amerikai vesztette életét az Antifa miatt – a rendbontók között demokrata politikusok is feltűntek
Már legalább négy fekete amerikai halt meg a május 28-án kirobbant zavargások közben az Egyesült Államokban. Az eszetlen rongálás természetesen Washington műemlékeit is elérte, a tüntetőket pedig, úgy tűnik, nem igazán érdekli, hogy kinek a szobrát döntik le. A Lincoln-emlékművet jelen pillanatban is katonák őrzik. A rendbontások mögötti ideológia közben egyre zavarosabbá válik: az Antifa éjjel New York polgármesterének, Bill de Blasiónak a lemondását követelte, amiért a rendőrök egy hídon az útjukat állták. A lengyel wpolitice.pl szerint Európában az USA-nál nagyobb tüntetések várhatóak, mivel a kommunizmusnak ezen a kontinensen nagyobb hagyományai vannak, mint a tengerentúlon. Nem mellékesen érdemes megemlíteni, hogy egy demokrata szenátor is feltűnt nemrég az Antifa rendbontói között, aki jól láthatóan szimpatizál a kialakult helyzettel. Ki gondolta volna, hogy az eseményeknek van politikai hátterük? Valószínűleg mindenki.Miért csak most van színe a bűnnek? Térdepelve kértek bocsánatot Amerikában öngyűlölő fehérek a feketéktől
Ismert, hogy a fekete George Floyd halála miatt egy hete súlyos zavargások zajlanak az Egyesült Államokban, de már Európában és szerte a világban tüntetnek a "fehér elnyomás" ellen. Az elején érdemes tisztázni, hogy nem szabad elkenni a rendőr embertelenségét és egyértelmű bűnét, aki percekig térdelt Floyd nyakán, de a történet már régen nem erről szól. A fekete férfi végül elhunyt és jelenleg másodlagos, hogy megfulladt, vagy később, szívroham végzett vele, – hiszen ellentmondó információk keringenek az esetről – mert az ilyen viselkedés elfogadhatatlan. Azonban azt is érdemes megvizsgálni, hogy vajon igazságos-e ebből faji kérdést csinálni, vajon az ezt követő fosztogatás, rablás, erőszak és a fehér emberek általános hibáztatása mennyire arányos válasz erre a tettre, és kiknek az érdeke a hergelés. Ahogy az is megérdemelne pár szót, hogy egy fehér bűnöző lelövése egy fekete rendőr által vajon miért nem csapja ki a biztosítékot? A felkorbácsolt indulatok és a tudatlanság közben elsöprő erővel mossa az agyakat. Legutóbb fehérek egy csoportja kért térdepelve elnézést az előttük álló feketéktől, rasszuk minden bűnét mélységesen bevallva. Valami tényleg nem stimmel a világban.Bősz Anetté a mai pálma, aki nagyon szeretné, ha a minneapolisi gyors befutna a Deák térre
A mérhetetlen politikai támogatottsággal rendelkező Liberálisok országgyűlési képviselője, Bősz Anett képes volt egyenlőség jelet rakni aközött, hogy az Egyesült Államokban egy rendőr nyakon térdelt egy fekete férfit és aközött, hogy múlt héten BÉKÉS MEGEMLÉKEZÉST tartottak több ezren a Deák téren, ahol két hete egy cigány társaságban szocializálódott fiatal brutálisan halálra késelt két nem cigány származású Újpest-drukkert.Ajánljuk még

















