vezető
GEOrgPOLITIKA a Donbasszból – „A halálzóna kórházában jártam”
Kollégánk ismét a Donbasszból jelentkezik, az ott töltött második-harmadik nap összefoglalója pedig ismét megrázó, drámai képet nyújt az orosz–ukrán háború mindennapjairól. Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, a PestiSrácok.hu munkatársa az orosz védelmi minisztérium meghívására, vállaltan a "másik oldal" szemszögéből vizsgálja meg a háború borzalmát, de a civilek szenvedését nem lehet ilyen vagy olyan szemüvegen át nézni. Riportjából kiderül, hogy nyilvánvalóan civil célpontokra (is) vadászik az ukrán hadsereg, a drón- és rakétatámadások áldozatai között nagy számban vannak bevásárló anyák, gyermekek és az állandó célpontnak számító buszsofőrök. Az orosz erők olyan nyugati kazettás bombák maradványait is megmutatták Georg Spöttlének, amelyekkel kórházakat és más civil célpontokat terítettek be az ukránok. FIGYELEM, megrázó videó!
Az utolsó ukránig – Szomorú forgatókönyvek egy háború befejezésére
Legyen béke! Ez az az alapvetés, amelyben talán politikai oldaltól függetlenül mindenki egyetért. Nem akarunk háborút, sem itthon, sem a szomszédunkban, nem akarunk több halottat, nem akarunk gazdasági válságot és nem akarunk atomtelet sem. Azonban a világ politikai nagyjátékosai jelenleg megőrültek, és egy egyre eszkalálódó konfliktus kellős közepén ülünk. Az orosz–ukrán háború lezárása még a horizonton sincs, és közben újabb konfliktusok kirobbanása fenyeget. De mi történne, ha holnap véget érne az egész? Milyen lenne a világ holnapután, ha befejeződik a XXI. század első nagy európai konfliktusa?
Karácsony valahogy csak a nemzeti ügyekre sajnálja a pénzt
Hogy van az, hogy a baloldal minden, a nemzet számára fontos projektet, ünnepet megpróbál megakadályozni, ellehetetleníteni? Vajon miért fáj nekik, ha a nemzeti érzelmű emberek összejönnek egy sporteseményre, vagy esetleg ünnepelni szeretnének? Vajon miért nem tudnak velünk együtt örülni a nemzeti ünnepeinknek?
Szélsőségesek bíróság előtt a Horthy-rendszerben – Honi felderítés (Videó)
Józan értékítéletű ember ma már nem retteg a Horthy-fasizmustól, mégis sokan vannak idehaza és a szomszédos népek körében is, akik megteszik, ezért nem lehet elégszer cáfolni. Az viszont ritkán kerül szóba, hogy miként állt a Horthy-rendszer a valóban szélsőséges, társadalom- és államrend-felforgató törekvésekhez. Hiszen valóban léteztek akkor még számottevő erejű fasiszták, a kommunista mozgalom pedig akkor is egyre intenzívebben próbálta megdönteni a törvényes rendet. A kettő között különbséget tett, hogy a kommunisták akkor már túl voltak a bemutatkozáson: 1919-ben az egész ország megláthatta, miféle alakok ezek. A fasiszták viszont még csak bontogatták a szárnyaikat, és egyelőre senki sem sejthette, mivé fajul majd 1944-ben a tevékenységük. Az ügyészségen és a bíróságon viszont egyiküknek se volt pardon, ha túlzásba vitték a mozgalmi szervezkedést. A szélsőségesekkel szembeni hozzáállásról, ellenük indított perekről és a párhuzamosan leültetett Rákosiról és Szálasiról Drócsa Izabella jogtörténész árult el részleteket.
Karikó Katalin, Böjte Csaba és Szilágyi Áron kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket
Egy nemzetnek szüksége van példaképekre, olyan példaképekre, akikkel egy nyelvet beszélünk, akikkel közös a történetünk, akik olyanok, mint mi, mégis jobbak. Akikre úgy nézhetünk fel, hogy közben magunkra ismerünk – mondta Novák Katalin köztársasági elnök Esztergomban, a Királyi Palotában, ahol augusztus huszadika alkalmából átadták hazánk legmagasabb állami kitüntetéseit, a Szent István-rendet és idén újra a Becsület-érdemrendet is. A Szent István-rendet Karikó Katalin, az Amerikai Egyesült Államokban élő Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, a szintetikus mRNS alapú vakcinák kifejlesztője, valamint Szilágyi Áron háromszoros olimpiai bajnok kardvívó, míg a Magyar Becsület-érdemrendet Böjte Csaba ferences szerzetes, az idén harminc éves Szent Ferenc Alapítvány vezetője, hatezer nehéz sorsú gyermek megmentője, gyámolítója kapta. Novák Katalin azt mondta, a három rendkívüli magyar emberben közös, hogy nemcsak tehetséges és szorgalmas magyarok, hanem életük értelme a szolgálat. Közös jelmondatuk is lehetne: Egy mindenkiért!
Szent István a menőséget hagyta ránk: hospesek jöjjenek, ne migránsok!
„Mert az egy nyelvű és egy szokás szerint élő ország gyenge és törékeny” – ezt a nemcsak az Intelmekből, de a saját összefüggéséből is kiragadott mondatot hallgattuk hosszú éveken át félművelt, de egészen rossz szándékú kommunistáktól és globalistáktól. Ráadásul az eredetiben nem ország, hanem királyság szerepel. Mostanra viszont belátták, hogy még Szent István szavainak kiforgatásával se lehet rásózni a magyarokra afrikai meg dél-ázsiai analfabéta bevándorlók százezreit, úgyhogy felütötték a könyvet, és elkezdtek mást idézgetni, kicsipegetni belőle. Sok figyelmet így se érdemelnek, menjenek inkább olvasni, Szent István saját fiának címzett bölcsessége viszont számunkra is tanulságos.
A közönség a dobogóra fújta Halász Bence kalapácsát, megvan az első magyar érem a budapesti vb-n! – Krizsán Xénia negyedik, Nemes Rita tizedik lett hétpróbában!
Három magyar döntősért szoríthattunk ma este a budapesti atlétikai világbajnokság második versenynapján és valóra váltak titkos álmaink, hiszen megszületett az első érmünk. Férfi kalapácsvetésben Halász Bence 80.82 méteres eredménye bronzérmet ért, így sporttörténelmet írva, első magyar atlétaként nyert hazai közönség előtt világbajnoki érmet. Kijár a kalapemelés hétpróbában induló lányainknak is: Krizsán Xénia huszonkét ponttal lemaradva a dobogóról, negyedik helyezést szerzett, Nemes Rita pedig a tizedik helyen zárta a viadalt.
Megkísértés, avagy egy egyetemista hányattatásai a hatvanas években (I. rész)
Miután minden szereplő, élők és kitaláltak, inkognitóban vannak, az egyik valódi szereplő most előlép az álarcok mögül. A képen L. kutyája, Ralf látható egy régi újságban, más kép – L. hanyagsága folytán – nem maradt fent róla. Tényleg. A gazdát tessék odaképzelni.
Így manipulál a balmédia Erdoğan látogatása kapcsán – Pajkos Adrián a Grundban
A Grund legutóbbi adásában Hoppál Hunor Pajkos Adrián egyetemi hallgatóval beszélgetett. A műsorban Erdoğan Budapestre érkezése került terítékre – a török elnök munkalátogatása megihlette az oszmán hódoltság korát addig hírből sem ismerő liberálisokat, és hirtelen minden haladó Buda várát és Magyarország szuverenitását kezdte el félteni a XVI. századi helyzethez képest teljesen más államberendezkedésben politizáló török államfőtől. Volt még szó az elnöki vizit zártkörű szervezése körüli méltatlankodásról is – de vajon történik-e tragédia azzal, hogy nem tudjuk meg Erdoğan teljes budapesti programját? A 444 manipulatív álszentsége pedig ez ügyben is tetten érhető, hiszen amiatt is problémáztak, hogy Erdoğan 2019-es látogatásának rendőri biztosítása 176 millió forintba került a magyar államnak – a gond ezzel csupán az, hogy Biden elnök nemrégiben tett észak-írországi látogatásának biztonsági költségei a megnevezett összeg csaknem 20-szorosát tették ki, a 444 azonban az ellen egyáltalán nem tiltakozott. A műsor végén üzentünk azoknak, akik szerint az augusztus 20-i tűzijátékot el kellene már felejteni egyszer és mindenkorra, nehogy véletlen előforduljon az, hogy büszkék legyünk hazánk ezeréves fennállására.Ajánljuk még
Nawrocki: az ukránok jól tennék, ha partnerként kezelnék a lengyeleket
Nawrocki ezen túl hangsúlyozta, hogy Lengyelországnak megvannak a maga elvárásai az ukránokkal szemben.
Puzsér Róbert is tüntetett egyet a Szőlő utcában
Apa és fia követte el Ausztrália harminc éve legsúlyosabb terrortámadását
Kívül tágasabb: Ruszin-Szendi "tokás" Romulusz egojára a Honvédségnek nincs szüksége!
A Toka tábornok, Ruszin-Szendi Romulusz újabb "elbocsátó szép" üzenetet kapott a Honvédelmi Minisztériumtól.
