vezető
Újra örök a lengyel–magyar barátság
Úgy néz ki, észhez tértek a lengyelek. Rájöttek, hogy a köztes Európának sosem lesz szövetségese Németország (ahogy Oroszország sem), hiszen a birodalmi logika ennek ellentmond. Az angolszász garanciákat meg a szokásos árfolyamon váltják a térségben. Maradt nekik tehát Magyarország és az örök lengyel–magyar barátság, ami ugyan nem örök és megbonthatatlan, de amikor így emlékszünk rá, akkor rendben lesznek a dolgaink, mert tényleg működőképes.
Daniel Freund szerint Magyarország egy világhatalom, ami egymaga megállíthatná Oroszországot
Két lehetőség van: az egyik, hogy Daniel Freund ismét alpári módon igyekszik besározni hazánkat, a másik, hogy a német EP-képviselő az EU, sőt, az USA fölötti világhatalomnak tartja Magyarországot, amely képes egymaga kétvállra fektetni Moszkvát, és az ukrán mellé a magyar zászlót is kitűzni a Kreml tornyára. Legyünk jóindulatúak, és tételezzük fel, hogy Herr (vagy Frau, legyünk haladók) Freund ez utóbbit gondolja, és ezért jelentette ki, hogy csakis miattunk nyeri meg Oroszország a háborút.
Délvidék csodái (3. rész) – Szélmalom, égbe nyúló templom, meggyfesztivál és Rúzsa Magdi – Topolya és környéke
Trianonban elcsatolt területeink közül talán a legkevésbé ismert és felfedezett a Délvidék. Erdély mindent visz, Tündérországként él a szívünkben, Felvidék a Tátra bérceivel és a köztük rejtőző tengerszemekkel csábít, és a háború előtt Kárpátalja is közkedvelt célpont volt, Vereckével, Munkács várával és más szépségeivel. Mellettük szinte mostohagyerekként létezik a Délvidék, pedig csodálatosabbnál csodálatosabb látnivalókat rejt, színmagyar falvaival, hangulatos városaival és a „legmagyarabb folyó” gyönyörű alsó szakaszával. Sorozatunkban Délvidék csodáiból mutatunk fel néhányat, nem titkoltan abból a célból is, hogy olvasóinknak is kedvet csináljunk azokat felfedezni.
Georg Spöttle: Egy kis tanktörténelem (2. rész)
Az első világháborúban a britek már közel négyszáz harckocsit állítottak hadrendbe. A német hadvezetés azonban inkább az ellenség sokkolását várta az új fegyvertől, mintsem átütő hadi sikereket. Az első német tankból, az A7V Sturmpanzerwagenből (Rohampáncélautó) mindössze húsz darabot gyártottak. A német katonák viszont elfoglaltak több brit páncélost és ráéreztek az eszköz előnyére. A háború vége felé már voltak páncélos összecsapások a fronton.
A Demokratikus Koalíció politikusa elszólta magát: a baloldal már 2015 óta Amerikában tarhál a kampányaira
Ki nem kényszerített hiba. Bősz Anett felfedte, hogy a baloldalt évek óta a globalista hálózatok finanszírozzák Amerikából. Kész Zoltán 2015-ös kampánya volt az első fecske, ma meg már boldog-boldogtalan Amerikában turnézik azzal az ígérettel, hogy csak egy kis apró kell, és Orbán megbukik. A Soros/CIA pedig fizet, mint a katonatiszt.
A lengyelek átgondolták: visszatérnek a V4-hez
Mateusz Morawiecki végre megértette, hogy hiába vették elő a magyarellenes retorikát Brüsszel kedvéért, ugyanaz lesz a jutalmuk, ami a mi büntetésünk, és az EU továbbra is zsarolni fogja őket a nekik járó kifizetések visszatartásával. A lengyel kormányfő legutóbbi interjújában kijelentette, hogy országa vissza akar térni a V4-ekkel való szoros együttműködéshez.
Nem értettünk hozzá, de most már nagyon is! – Gyurcsány szerint ők kormányzóképesek
Gyurcsány Ferenc egyre szürreálisabb kijelentéseket tesz. Először arról beszélt, hogy készül. Aztán megünnepelte a tizenötezredik DK-s jelentkezőt, hozzátéve, hogy egymillióan vannak. Most pedig kijelentette, hogy pártja kormányzóképes. Nagy változás ez ahhoz képest, amikor még arról beszélt, hogy nem értettek hozzá, majd "beledöglöttek", hogy úgy csináltak, mintha kormányoznának. De tudjuk, azóta megváltoztak, mi az, hogy! Nagyon is!
Januártól leállhatnak a trolik és a villamosok, mert senki nem akar áramot adni a BKV-nak
A főváros baloldali vezetése ezt is megoldotta: amennyiben a BKV energetikai közbeszerzésére továbbra sem érkezik érvényes ajánlat, senki nem tudja megmondani, mi hajtja januártól a villanymotoros járműveket. A főpolgármester-helyettes Kiss Ambrus is csak annyit reagált a hírre, hogy "törekszenek a megoldásra". Ismerve Karácsony Gergelyt és körét, valószínű, hogy így próbálnak csatlakozni a Nyugathoz: ha náluk nincs áram, akkor elintézik, hogy Budapesten se legyen.
Akár kétharmadot is szerezhet az olasz jobboldal
Egyre erősebb az olasz jobboldali szövetség: a legfrissebb felmérések szerint a szavazatok 47 százalékát szerzi meg a szeptember 25-i előrehozott olaszországi választásokon a hárompárti koalíció. A második helyen a négypárti baloldali választási szövetség áll 29 százalékkal, őket követi a centrista Öt Csillag Mozgalom 12, illetve az Élő Itália vezette balliberális kétpárti szövetség 7 százalékkal.Ajánljuk még
Pócs János a Polbeatben: az MSZP-s maffia a Tisza Pártban él tovább
"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.
A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.
Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.
