Pesti Srácok

Eldőlt: jövőre kétszázhatvanezer forint lesz a garantált bérminimum, kétszázezer a minimálbér

Eldőlt: jövőre kétszázhatvanezer forint lesz a garantált bérminimum, kétszázezer a minimálbér

Jelentős béremelésre számíthatnak jövőre a munkavállalók: megállapodtak a szociális partnerek a 2022-es minimálbér és a garantált bérminimum összegéről. Előbbi bruttó kétszázezer forintra, utóbbi bruttó 260 ezer forintra nő. A legkisebb keresetek így húsz-húsz százalékkal nőnek jövőre. A kormány 13 százalékra csökkenti a szociális hozzájárulási adót, amelybe beleolvad a szakképzési hozzájárulás. További könnyítés a béremelések végrehajtásához, hogy a kisvállalati adó tíz százalékra csökken januártól. A bérfelzárkóztatás a munkavállalók és a szociális ellátásban részesülők jelentős részét érinti.

Megegyeztek a szakszervezetek és a munkaadói érdekképviseletek a garantált bérminimum összegéről is: a középfokú végzettséghez kötött kötelező legkisebb bér bruttó 260 ezer forintra emelkedik, míg a minimálbér a korábbi döntés szerint bruttó kétszázezer forint lesz 2022-ben. A Magyar Nemzet úgy értesült, várhatóan már a jövő héten aláírják a bérmegállapodást, amelyben bérajánlást is megfogalmaznak. A megállapodás része, hogy januártól beolvad a szociális hozzájárulási adóba (szocho) a szintén a munkáltatókat terhelő 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás. Emellett két százalékponttal csökken a szocho. Jövőre tehát a jelenlegi 17 százalékos munkáltatói kötelezettség 13 százalékra mérséklődik. Emellett a kormány vállalta, hogy tovább csökkenti a kisvállalati adót (kiva), amely szintén januártól egy százalékponttal tíz százalékra mérséklődik. Fennmarad a munkáltatók által igénybe vehető szakképzési kedvezmény is. Összességében a foglalkoztatók jelentős járulékcsökkentése megfelelő fedezet nyújthat az érdemi béremelésekhez.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának mai ülésén született szóbeli megállapodás azt jelenti, hogy a minimálbér és a garantált bérminimum ugyanakkora mértékben, nagyjából húsz-húsz százalékkal emelkedik jövőre. Az érdemi bérfelzárkóztatás a munkavállalók jelentős részének keresetére hatással lesz, mivel a magasabb bérkategóriákban is kikényszeríti az emelést. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter a szerdai ülést követően azt hangsúlyozta: a hazai foglalkoztatás a rendszerváltás óta tapasztalt legmagasabb szinten van. Az álláskeresők száma már alacsonyabb, mint tavaly januárban, és még tovább csökkenhet. Kiemelte:

PestiSracok facebook image

A tárca közlése szerint a miniszter megerősítette, hogy a kormány a foglalkoztatók megfelelő ellentételezése érdekében fenntartja eddigi vállalásait: a munkáltatói járulékok négy százalékponttal csökkennek. Palkovics László emellett bejelentette:

A minimálbér jövő évi összegéről már korábban megállapodtak a munkáltatók és a szakszervezetek. A garantált bérminimum emeléséről ugyanakkor sokáig különbözött a két oldal álláspontja. A munkáltatók korábban csak nagyobb járulékcsökkentés mellett, többéves felzárkóztatással egyeztek volna meg a 260 ezer forintos bérminimumról. A kormány ugyanakkor a múlt heti egyeztetéseken jelezte: a két kötelező legkisebb bér egységes mértékű emelését támogatják, tehát a szakszervezeti oldal javaslatához áll közelebb a kormányzati álláspont.

Jövőre tehát

  • a minimálbér bruttó 167 400 forintról kétszázezer forintra nő, vagyis nettó 111 300 forintról 133 ezer forintra emelkedik;
  • a garantált bérminimum bruttó 219 ezer forintról 260 ezer forintra nő, azaz nettó 145 600 forintról 173 ezer forintra emelkedik;
  • a szocho mértéke 13 százalék lesz, a szakképzési hozzájárulás pedig beleolvad a szochóba;
  • a kisvállalati adó mértéke tíz százalék lesz.

A tárgyalások a megállapodás aláírását követően is folytatódnak. A cél az, hogy év végéig egy több évre szóló bérmegállapodásról is megegyezzenek a szociális partnerek és a kormány.

Forrás/fotó: Magyar Nemzet

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.