Pesti Srácok

A számtalan jó döntés közül Brüsszel megint megtalálta a legrosszabbat – The Fair Right

Nehéz megmondani, hogy a nyugat-európai politikusok öncélúan, vagy pedig megrendelői utasításra tekintenek félre, amikor szembe kellene nézniük a döntéseik következményeivel. Olyan következményekkel, mint a nagyvárosi terrorizmus, szisztematikusan romló közbiztonság vagy a burjánzó antiszemitizmus. Szintén fontos kérdés, hogy hol volt eddig a Nyugat-Európában talajvízként feltörő antiszemitizmus. A gázai palesztinok jogos vagy jogszerűtlen követeléseiről érdemes vitázni, de egy teljesen másik kérdés éltetni a zsidók ellen elkövetett brutális terrorcselekményeket. A mai részben Halkó Petrával fejtegettük az elmúlt hét legfontosabb kérdéseit, és arra a következtetésre jutottunk, hogy ha az európai politikusok tovább folytatják ezt az önsorsrontó politikát, akkor nem marad európai, akit képviselhetnének. Helyette majd lesz sok új-európai, akik annyira otthonosan fognak mozogni a kontinensen, hogy már nem lesz szükségük európai politikusokra... hoznak magukkal sajátot.

Ajánljuk még

Kegyelemre várva: a Budaházy család és a terrorvád 14 éve

Exkluzív 2023 január 7.
A Hunnia-ügy tizenhét vádlottja közül hétnek adott kegyelmet a közelmúltban Novák Katalin köztársasági elnök. Tíznek nem, azaz esetükben a döntést elhalasztotta. Budaházy Györgynek, a 2006-os nemzeti ellenálás vezéralakjának az újév nem hozta el a szabadságot. A háromgyermekes gépészmérnök édesapa 2009 óta áll büntetőeljárás alatt, a legsúlyosabb terrorváddal olyan események miatt, amelyek a gyurcsányi rendőrterror idején történtek és amelyekben egyetlen ember haja szála sem görbült meg. Amikor Budaházyt először elvitték a rendőrök, a legkisebb lánya mindössze 3 éves volt. Három gyermek nőtt fel úgy, hogy az édesapa fontos helyzetekben, amikor szükség lett volna egy apára, nem lehetett mellettük. A PestiSrácok.hu exkluzív riportjában most ők, a családtagok mesélnek: Bernadett, a feleség, akinek össze kellett tartania a családot; Villő, akinek kisgyermek korában konkrétan nélkülöznie kellett az apát; Boglárka, az NB I-es röplabdázó, aki éveken át hiába nézett a lelátó felé, édesapja büszke tekintetét keresve; és Botond, aki a közös filmnézésekre, íjászatokra emlékezve merített erőt, amikor tizenévesen neki kellett lennie a férfinak a családban, az erőt tartani édesanyjában és húgaiban. A közgazdász feleség ma egy ügyvédi irodában dolgozik, a két nagyobb gyermek egyetemre jár, élsportoló, a legkisebb még gimnáziumba – minden nehézség ellenére olyan emberekké váltak, akikre édesapjuk büszke lehet.