Ezért számolják még mindig az amerikaiak a voksokat

Még mindig nincs eredmény több helyen a november 8-án, kedden tartott amerikai félidős választásokat illetően, mivel több helyen még zajlik a szavazatok összesítése. A dolog egyik oka az, hogy az Egyesült Államokban államonként és megyénként változó lehet a megszámlálás sebessége, így a végeredményekre vonatkozó számok is változnak, másrészt azzal is magyarázható, hogy az Egyesült Államok sajátosságainál fogva sokkal hosszabb szavazólapokkal dolgozik, mint a többi demokrácia, ahol egy szavazólapon jellemzően egy téma – például a helyi képviselők sora – szerepel.

Tudni kell, hogy Amerikában jellemzően egy helyre gyűjtik megyénként a táv- és levélszavazatokat, szóval nem az adott szavazó szavazóköre fogadja azt be, így pedig nem az van, hogy szavazókörönként kevés levélszavazatot kell számolni, hanem egy megye sok levélszavazatát egyben; ráadásul az itthon megszokottnál sokkal többen szavaznak levélben: a Pew Research Center kutatása szerint a 2020-as elnökválasztásokon a 158 millió választó 54 százaléka szavazott személyesen, és 46 százaléka levélben vagy távszavazattal.

Mint korábban a Mandiner megíra: 2005-ben összeült egy kértpárti bizottság, mégpedig Jimmy Carter volt demokrata párti elnök vezetésével, amely megállapította, hogy a távolsági szavazás (absentee balloting) az egyik legnagyobb veszély a választások tisztaságára, ezért kritikát fogalmaztak meg a levélszavazással kapcsolatban – márpedig 2020 óta a demokraták épp ezt a szavazási módot erőltetik.

A CalTech/Mit Voting Technology Project 2001-es jelentése is arra jutott, hogy a legnagyobb veszélyfaktor a távolmaradó szavazás (absentee ballotting), és azt javasolta, hogy a tagállamok korlátozzák a levélszavazást, viszont bátorítsák a személyesen való szavazást. 2012-ben a New York Times és a Washington Post, két baloldali lap is a levélszavazás csalásfaktoráról értekezett. Azóta megváltozott az álláspontjuk.

Mandiner; Fotó: MTI/AP/Charlie Neibergall