Finnország kedden a NATO 31. tagjává válik – közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.
Jens Stoltenberg tudatta: a finn lobogót kedd délután vonják fel a szövetség brüsszeli központjánál. A norvég politikus leszögezte: Finnország csatlakozásával a NATO erősebbé válik, és ahogy a csatlakozás révén biztonságosabb hellyé válik Finnország, növekszik a csatlakozásra váró Svédország biztonsági környezete is, és közelebb hozza az országot a teljes integrációhoz.
Jó nap lesz ez Finnország biztonsága, az északi országok biztonsága és a NATO egésze számára
– fogalmazott. Kiemelte: tavaly a szövetségesek történelmi döntést hoztak, amikor meghívták Finnországot és Svédországot a NATO-ba. A főtitkár reményét fejezte ki, hogy Finnország ratifikációs folyamatához hasonlóan gyors döntés születik minden tagország részéről Svédország esetében is.
Minden szövetséges egyetért abban, hogy Svédország csatlakozását gyorsan be kell fejezni
– mondta Stoltenberg, majd hozzátette: ez a NATO és a teljes észak-atlanti közösség érdeke. Közölte, hogy Törökország, amely utolsó országként ratifikálta Finnország tagságát, kedden adja át az erről szóló hivatalos dokumentumokat Antony Blinken amerikai külügyminiszter jelenlétében.
Ezt követően Finnország is letétbe helyezi csatlakozásának ratifikációs okmányait
– tájékoztatott a NATO főtitkára. Kijelentette: Finnország csatlakozása azt mutatja, hogy a NATO ajtaja nyitva áll, valamint azt, hogy nem Moszkva dönt arról, hogy ki csatlakozhat a NATO-hoz és ki nem.
Nem történhet semmifajta agresszió Svédországgal szemben anélkül, hogy a katonai szövetség ne reagálna arra
– tette hozzá Stoltenberg.
A NATO legutóbb 2020. március 27-én bővült, amikor Észak-Macedónia képviselői letétbe helyezték országuk csatlakozásának ratifikációs okmányait a katonai-politikai szövetséget létrehozó Észak-atlanti Szerződés letéteményes állama, az Egyesült Államok külügyminisztériumában. A NATO-t a hidegháborús fegyverkezés idején, 1949. április 4-én alapították Washingtonban. Az alapító tagok között volt az Amerikai Egyesült Államok, Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Izland, Kanada, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Portugália. Magyarország – Csehország és Lengyelország mellett – 1999-ben csatlakozott a katonai tömbhöz. A NATO fő céljai között szerepel, hogy a tagállamok minden politikai és katonai eszközt igénybe vesznek a tagországok szabadságának és a biztonságának megőrzése érdekében, és a bármelyik tag ellen irányuló támadást a szövetség összes tagja elleni agressziónak tekintenek.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert
János
2023-04-03 at 22:50
Cseléd: Enklávé is meg exklávé is, fölösleges korrigálni. Oroszországnak exklávéja (olyan terület ami nem csatlakozik közvetlenül a fő területhez), a NATO-nak meg enklávéja (hiszen nato államok teljesen körbeveszik). Néha az enkávét szigorúan veszik (teljesen szárazföldön kell körbevenni), annak nem számít, viszont a sok helyen teljesen elfogadott definició szerint (az összes szárazföldi határa egy adott közösségel van) annak számít.
Cseléd
2023-04-03 at 18:46
Az új 1400 km határról már indult korábban háború(téli háború), de a picike exklávéból( nem enklávé!) nem tud indulni, mert picike.
TalEle
2023-04-03 at 17:57
Orbánék „béke vágyát” teljes mértékben hitelteleníti – itthon és külföldön egyaránt – a finnek NATO tagságának a támogatása! Mi az, ha nem a konfrontáció irányába tett lépés, ha az egyik háborúzó fél – aki nem mellesleg egy atom nagyhatalom – határáig toljuk a számára ellenséges, „de facto” vele háborúban álló katonai szövetséget! Ráadásul a finnek egyáltalán nem semleges szemlélői a háborúnak, hanem nehézfegyverekkel – harckocsikkal, aztán majd repülőgépekkel – aktívan támogatják a másik háborúzó felet, Ukrajnát! Most csak a NATO bővítést támogattuk, aztán majd – a zsarolásnak engedve vagy valamelyik sorosista bürokrata meggondolatlansága miatt – a végén hagyjuk Magyarországot is belesodródni a III. Világháborúba…
Orientál
2023-04-03 at 17:21
Legfeljebb a svédekkel együtt a finnekre ráirányítanak az oroszok egy atomtöltetet.
Yoggi
2023-04-03 at 16:26
@Cseléd
Putyin gazda mérges lesz, ha nem számolod az orosz határhoz a kalinyingrádi enklávét.
Firefly
2023-04-03 at 16:18
@ Cseléd
Ha neked 1200km egy “picike” határt jelent (mivel kb. ennyi volt a finn csatlakozásig a közvetlen határa a NATO tagállamoknak az oroszokkal, akkor biztos…
úgyamintvan
2023-04-03 at 15:52
ez(is)a háború kiterjesztése(a mi kezünknek is a bemocskolásával)-egy újabb lépés az usa-
elit által kiváltott már harmadik világháborúhoz!
Cseléd
2023-04-03 at 14:49
Finnország az első világháború végén szabadult meg az orosz uralomtól. A második világháború elején az oroszok támadták a finneket( téli háború), majd a finnek a németekkel az oroszokat.
1400!! km közvetlen határuk van az oroszokkal!!!
A NATO-nak eddig picike határa volt az oroszokkal…………….
Enteriőr
2023-04-03 at 14:21
Hurrá!