Politikai kalkulációk, üzleti érdekek húzódnak a bevándorlás mögött
A migrációt támogató gondolatiság mögött nemcsak idealizmus, de kőkemény üzleti érdekek is állnak – állítja legújabb könyvében Hans-Peter Schwarz, kortörténész. Mint fogalmaz, a bevándorlás mögött pártpolitikai kalkulációk, a jótékonysági szervezetek üzleti érdekei, a közpénzekből finanszírozott egyesületek, a vállalkozások magángazdasági érdekei húzódnak meg.
Csaknem teljesen egybevágnak az egyik legtekintélyesebb német kortörténész, Hans-Peter Schwarz könyvének megállapításai a magyar kormány álláspontjával Európa migrációs politikáját és a lehetséges megoldásokat illetően. Az Adenauer- és Kohl-monográfiák szerzőjeként is ismert író legújabb, „Az új népvándorlás Európába” című könyvében mélyrehatóan és élesen bírálja a német migrációs politikát.
Mélyreható változásokat kényszerít ki a bevándorlás
Hans-Peter Schwarz könyvében többek közt arról ír, az Európát célzó népvándorlás mélyreható reformokat fog kikényszeríteni különösen a menekültjog terén, amely jelenleg az alig kontrollálható bevándorlás legitimitásának alapjául szolgál. A reformok során meg kell vizsgálni az egyes Európán kívüli országokat, mivel egyetlen más állam, vagy államközösség sem jár el olyan könnyelműen határainak biztosítása tekintetében, mint éppen az unió. Az USA, Japán vagy Ausztrália menedékjogi rendszere jobban fel van vértezve a népvándorlási nyomás szélsőségeivel szemben, így ezekhez az országokhoz lenne érdemes felzárkózni.
A szerző arról is ír, a nagyszerű humanitárius lépésként ünnepelt kijelentés, miszerint mindenkinek alanyi jogon jár annak egyedi elbírálása, hogy nemzetközi védelemre szorul –e, végeredményben a tömeges bevándorlásra való meghívásnak bizonyult. Emiatt szükséges lenne megváltoztatni az EU-s szerződéseket, többek között az alapjogi chartát is. Ha az Emberi Jogok Európai Bíróságát is előtérbe hozó genfi menekültkonvencióra való folytonos hivatkozást nem váltja fel a sokkal korlátozóbb nemzetközi szokásjoghoz való igazodás, ez a reform nem lesz lehetséges
Nem jött be a tagállamoknak a technokrata kvótarendszer
A Hans-Peter Schwarz véleménye szerint az Európai Bizottság egy gigantikus, technokrata kvótarendszeren belül képzelte el a menekültek szétosztását, ez a szándék azonban a tagállamok nyílt vagy burkolt ellenállásába ütközött. Ezt a berlini elképzelést, amelyet „elképesztő szemérmetlenséggel” neveznek európai megoldásnak, lényegében egy „arcátlan kísérlet”, hogy a terhet az összes uniós tagállamra hárítsanak egy saját, hibás döntést. Rövid távon ugyan pártpolitikai és lélektani megnyugvást okozhat a bevándorlás felső korlátjának meghatározása, ez azonban nem egy fenntartható megoldás.
Kőkemény érdekek állnak a migráció támogatása mögött
A történész úgy látja, 2016 márciusáig egy viszonylagos nyugalmi állapot következett be, de ez nem lehet tartós. Amennyiben ismét fokozódik a migrációs nyomás, nem lehet elkerülni a mostani menedékjog tartós, vagy legalábbis ideiglenes korlátozását, ez azonban erős tiltakozási hullámot fog kiváltani. Ennek egyik fő mozgatórugója az az évtizedek óta létező gondolkodásmód, amely a harmadik világ problémáinak leküzdését akarja a kül-, és belpolitika középpontjába állítani. Emögött azonban nem csak idealizmus, hanem kőkemény érdekek is állnak, pártpolitikai kalkulációk, a jótékonysági szervezetek üzleti érdekei, a közpénzekből finanszírozott egyesületek, a vállalkozások magángazdasági érdekei, az államilag dotált menedékjogi ügyvédek és tolmácsok serege. A szerző véleménye szerint, ha egy demográfiailag meggyengült Európa az elkövetkezendő években távoli országok szenvedőinek millióit fogadja be, az éppolyan anarchikus állapotokhoz fog vezetni, mint amilyenek azokban a régiókban uralkodnak, ahonnan a bevándorlók érkeznek.
Hans-Peter Schwarz hangsúlyozza a hatáskörök jelenlegi ésszerűtlen felosztása helyett a külföldiekre vonatkozó felhatalmazásokat és jogköröket vissza kellene adni a tagállamoknak. A 2016-os év tapasztalatából ugyanis egyértelműen megállapítható, a jelenlegi hatáskörmegosztás nem vált be, az EU a ráruházott felségjogokkal kétbalkezesen és mértéktelenül bánt. A határvédelem problémái éppen az EU túlzott centralizációjának rovására írhatók.
A külső határok védelme lenne az EU legfontosabb feladata
Mint a szerző fogalmaz, mára örülnénk, ha az EU legalább külső határainak védelmét biztosítaná, ehhez azonban a döntéshozóknak fel kellene ismernie, hogy a polgárok szemszögéből a határok nélkülözhetetlen biztonsági funkciót töltenek be. Ehhez azonban szükséges a lisszaboni szerződés idevonatkozó részének alapos reformja. Fontos lépés lenne, ha az EU egyik fő feladataként határoznák meg a külső határok védelmét, szigorúbban elszámoltatnák az érintett országokat, az illegális Földközi-tengeri bevándorlást pedig nemkívánatosnak tekintik. Meg kell erősíteni a határvédelmet ahelyett, hogy ingatag szerződésekre támaszkodunk a származási-, és tranzitországokkal.
Európa a legfőbb célpontja a globális népvándorlásnak
A történész hangsúlyozza, a humanitárius segélyezést az EU-n kívüli migráció okai elleni küzdelemben kell alkalmazni, az illegálisan már bejutott bevándorlókat pedig hotspotokba kell integrálni. Mivel Európa tartósan a 21. század globális népvándorlásának fő célpontja lesz, az EU külső határainak megbízható védelme az EU belső határainak többé-kevésbé pontos ellenőrzését is megköveteli. A Schengen-övezet belsőpiaca Európa központi hatalmának, Németországnak a szívóhatása miatt destabilizálhatónak bizonyult, amikor a német kormány a határain beáradt tömeget ellenőrizetlenül továbbengedte más országokba.
Forrás: Hans-Peter Schwarz: Az új népvándorlás Európába; fotó: nbcnews.com
