Pesti Srácok

Ma távozik a Konzervatív Párt éléről Theresa May

Ma távozik a Konzervatív Párt éléről Theresa May

Pénteken távozik a kormányzó brit Konzervatív Párt vezetői tisztségéből Theresa May, mindenekelőtt a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodás parlamenti elfogadtatásának kudarca miatt. Távozása a kormánypárt éléről miniszterelnöki tisztségének megszűnésével is jár, de az utód megválasztásáig, vagyis várhatóan még több, mint egy hónapig ügyvezető minőségben ellátja a kormányfői feladatokat.

Theresa May május 24-én jelentette be, hogy június 7-én távozik pártvezetői tisztségéből, miután háromszori kísérletre sem tudta elfogadtatni a londoni alsóházzal a Brexit feltételeiről az Európai Unióval novemberben elért egyezményt. Mayt, aki hat évig belügyminiszter volt, a brit EU-tagságról 2016-ban tartott népszavazás után választották a Konzervatív Párt vezetőjévé és így a kormány élére. Elődje, David Cameron, aki a népszavazás előtt a bennmaradásért kampányolt, a kilépést pártolók szűk, 51,89 százalékos győzelme után lemondott, visszaadta képviselői mandátumát is, és távozott a brit politikából. Theresa May egyelőre nem jelezte, hogy júliusban várható tényleges távozása után ő is kivonul-e a parlamentből, vagy helyet foglal a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának hátsó padsoraiban.

A jövő héten induló utódválasztási verseny a várakozások szerint július második feléig eltart, bár a konzervatív frakció a folyamat felgyorsítása érdekében a minap módosította a szabályokat. A változtatás egyik lényegi eleme az, hogy a jelölteknek az eddig előírt kettő helyett immár minimum nyolc alsóházi tory képviselőtárs támogatását kell megszerezniük. Az új szabályozás alapján az első és a második frakciószavazási fordulóban immár nem elégséges a versenyben maradáshoz, hogy az adott jelölt ne a legkevesebb voksot kapja: az első szavazási körben a továbblépéshez meg kell szerezni a 313 fős konzervatív frakció szavazatainak legalább az öt százalékát, a második fordulóban ez a bennmaradási küszöb 10 százalékra emelkedik. Ha az első két fordulóban mindegyik induló átlépi a minimálisan megkövetelt szavazatarányt, akkor lép életbe ismét az az eredeti szabály, hogy a legkevesebb frakcióvoksot szerző jelölt esik ki a versenyből. A nevezési határidő jövő hétfő. Az első szavazási fordulót jövő csütörtökön, a továbbiakat június 18-án, 19-én és 20-án tartják a jelenlegi menetrend alapján. A versenyben maradó utolsó két jelölt közül - ha egyikük sem lép vissza a másik javára - a Konzervatív Párt 160 ezer regisztrált tagja választhatja ki postai szavazással Theresa May utódját, aki az Egyesült Királyság következő miniszterelnöke is lesz.

Az utódjelöltek mezőnye jelenleg 11 fős. A legismertebb indulók között van Boris Johnson volt külügyminiszter, a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - akit a fogadóirodák jelenleg a legesélyesebb utódjelöltnek tartanak -, Sajid Javid belügyminiszter, Matt Hancock egészségügyi miniszter, Jeremy Hunt külügyminiszter, Michael Gove környezetvédelmi miniszter, Andrea Leadsom, az alsóház volt vezetője, Dominic Raab volt Brexit-ügyi miniszter és Rory Stewart, a nemzetközi fejlesztési tárca vezetője.

PestiSracok facebook image

Vezető kép: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Országgyűlési választás2026. április 12. Minden hír a választásról
Ajánljuk még

Varga Judit a PS-nek: bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak (Videó)

Exkluzív 2023 november 16.
Európa nyugati fele a progresszív, nyitott határokat hirdető bevándorláspolitikának köszönhetően a 25. órába lépett. Most már a valóság ott üvölt és dörömböl minden választópolgár ajtaján, fogalmazott lapunknak adott interjújában Varga Judit. Az Országgyűlés Európai Ügyek Bizottságának elnöke kiemelte, egyértelmű ok-okozati összefüggés áll fenn a nyugati modern antiszemitizmus megjelenése és az illegális bevándorlás között. Hozzátette, néhány évvel ezelőtt nagyon hevesen támadták Magyarországot azért, mert itt állítólag antiszemitizmus van, holott ez a legbiztonságosabb hely zsidó honfitársaink számára ma Európában. Varga Judit úgy fogalmazott a migránsok kötelező elosztása kapcsán, amennyiben Magyarország pert veszítene ebben az ügyeben, akkor kényszerítő bírságot rónának ki hazánkra, mintegy 16 ezer eurót naponta. Persze a 22 ezer eurón felül, amit a be nem fogadott migránsokért kellene fizetni fejenként. A bizottsági elnök az EP-választással kapcsolatban úgy fogalmazott, készül a feladatra, a Fidesz hivatalos EP-listája majd január/február környékén lesz hivatalos. Varga Judit kiemelte, egyre kellemetlenebb az Európai Bizottság számára is, hogy a még mindig a maradéktalanul teljesített magyar igazságügyi reformokat bírálják. Úgy fogalmazott, bizonyos politikusoknak életveszélyes lenne, ha az Európai Bizottság zöld lámpát adna Magyarországnak ezekben az ügyekben. Részletek a videóban.