Nincs hálózat! Ugyanazt írják az egymástól (és valóságtól) "független" propagandaoldalak - célkeresztben a BYD
A globalista (és globális) elit egyik legnagyobb vívmánya az álfüggetlenség. Naponta mondják el magukról és egymásról, hogy függetlenek, időközönként felmarkolnak egy kevés aprót az olvasóiktól, ami legjobb esetben is csak zsebpénz a milliárdos külföldi támogatásokhoz képest, majd azzal házalnak, hogy ők adományból, mikroadományból (!) nyomorognak. Közben kijelentik, hogy az ő gondolataik egyediek, és folyamatosan szidják azt, aki nem ért velük egyet. Néha azonban ezek az egyedi gondolatok összefonódnak és létrejön a kollektív borg tudat, ahol minden drón ugyanazt a vezényszót ismételgeti, miközben lelkesen bizonygatják, hogy ők valójában szabadon gondolkodnak. Mai cikkünk ezt a jelenséget hivatott bemutatni.
Kína egy ideje már szúrja a nyugat szemét (főleg a BYD miatt). Joggal. Kína minden tekintetben fenyegetést jelent a nyugati iparra. A kínai kommunizmus ellenére Kína legalább annyira kapitalista, mint nyugati partnerei, ha üzletről van szó. Talán még kapitalistább is, mivel nyereségközpontú kereskedelmet folytat, szemben a nyugati morál-kapitalizmussal. A Disney például előbb fogja a nézőit hibáztatni, minthogy beismerné: nem illik bele a Star Wars világába a két leszbikus erő-boszorkány, akik szűznemzéssel hoznak létre egy jedit.
De beszélhetünk akár a Gillette, a Jaguar vagy a Bud Light fantasztikus reklámjairól is. Itt is minden esetben a fogyasztó volt a hibás, amiért nem tetszett nekik, hogy a cégek a pénzük mellett még kötelező ideológiai továbbképzést is tartanak nekik. Kína ezzel szemben csak a pénzedet akarj, de ezért cserébe csak terméket kapsz. Nem kell belépned a Kommunista Pártba, de még csak zászlócskákat sem kell kitenned az év egy bizonyos időszakában. Ezért kell most minden lehetséges módon ellehetetleníteni Kína nyugati térnyerését, mert ellenkező esetben Kína — mivel azt adja, amiért fizetsz — be fogja kebelezni a piacot.
A sajtó szerepe
A média egy ideje már nem csak a tájékoztatásról szól. Sajnos. Persze vannak még olyan műhelyek, ahol az újságírók azért dolgoznak, hogy bemutassák neked a valóságot (most is egy ilyen cikket olvasol), de a szerzők sok esetben le akarják nyomni a torkodon a saját világnézetüket. Vagy azt, amiért éppen fizetik őket. Teszik ezt egymástól függetlenül — állítólag. És ez az a pont, ahol a szálak összeérnek. Itt van egy rakás álfüggetlen média, a nyugati tőke, ami finanszírozza őket és az elvárás, ami a pénz mellé jár.
A legtöbb portál ugyanazzal a címmel hozta le a hírt, de volt, aki jutalomfalatra hajtott:
Kényszermunka miatt állították le a Szegeden is építkező Byd-gyár építését — olvasható az egyik portálon
Ez a cím teljes mértékben megfelel a valóságnak, azonban van egy csavar a történetben. Mielőtt azonban erre rátérnénk, nézzük, miért is fontos a címadás. A legtöbben (és néha még a kimondottan olvasott emberek is) sokszor címek alapján tájékozódnak. Görgetik a Facebook-ot, látnak egy érdekes képet, alatta egy hangzatos címmel, fölötte pár sor a hírről, és már görgetnek is tovább. A szükséges információt megkapták, lelki szemeikkel pedig már látják is, amint Viharláb az 1978-as Részeges karatemesterből, áll egy korbáccsal a kezében miközben dolgoztatja a sok kis Izaurát és Álvarót. A valóság azonban ennek pont az ellentéte.
Rabszolgát tart a BYD?
Nem. Legalábbis úgy tudjuk, hogy valójában nem is ők.
A szálláshelyeken emberi méltóságot sértő, áldatlan állapotok, rabszolgasághoz hasonló körülmények uralkodtak az MPT (brazil munkavédelmi felügyelet) tapasztalata szerint. A brazil hatóság szerint a helyzet kényszermunkának is minősül, mivel sok munkavállalónak visszatartották a bérét, és túlzott költségekkel kellett szembenézniük a szerződésük felmondása miatt - írja az EconomX.
A BYD közlemény adott ki, melyben tudatta: megszakította kapcsolatait az érintett céggel, és továbbra is elkötelezett a brazil jogszabályok maradéktalan betartása mellett, illetve szállodába költöztette az érintett munkásokat és költöztette, hogy tüzetesen átvizsgálták az alvállalkozóik dolgozóinak munka- és életkörülményeit.
A valóság tehát az, hogy az érintett munkavállalók maguk is kínaiak voltak, a "rabszolgatartás" pedig BYD egyik alvállalkozójának a bűne. Kicsit olyan ez, mintha a Olaf Scholz bűne lenne, hogy Pista, a győri Audi műszakvezetője nem ingyen túlóráztatja a csapatát. Ettől függetlenül az ilyen fiaskók miatt a BYD-nak kötelessége minden hasonló ügyet kivizsgálni már az első panasz után, de ez a cikk most főleg a sajtó szerepéről szólt. Történt-e hazugság a részükről? Nem. Ugyanakkor megvezették az olvasót. És most mondhatjuk, hogy ez egy ponton a fogyasztó hibája, mert nem olvasta el a cikket rendesen, de ha létezik fogyasztóvédelem és jogszabály a megtévesztés ellen, akkor miért nem védi semmi a hírfogyasztókat?
