A magyarság büszkén vállalja múltját, őrzi hagyományait, rokonságát az elszakított területeken élőkkel – jelentette ki a Csongrád-Csanád megyei közgyűlés elnöke csütörtökön, Szegeden.
Gémes László (Fidesz-KDNP) a megye névváltása alkalmából rendezett ünnepségen úgy fogalmazott, hogy az első világháborút lezáró, a Nagy-Trianon-kastélyban aláírt békediktátum politikailag, gazdaságilag és diplomáciatörténetileg is bizonyítja: nemzeti sorstragédia a következménye annak, ha a politikában a józan ész helyére a bosszúvágy és az indulat kerül.
Legyünk büszkék arra, hogy ennyi évtized után is kitart a magyar a magyar mellett, s arra, hogy olyan kormányunk van, mely méltósággal, emelt fővel vállalja az országunkon belüli és a határunkon túli magyarok közötti kapcsolatot
– hangsúlyozta a politikus.
Magyarország megyéi évezredes folytonosságot képviselnek a közjogi rendszerben. A rendszerváltás idején több megye neve bővült olyan egykori vármegyék nevével, amelyek területének egy része az adott közigazgatási egységhez került. A megyék elnevezése azonban ma sem tükrözi teljes mértékben történelmi örökségüket
– tudatta az elnök.
Csongrád megye mai területe az 1950-es megyerendezéskor alakult ki, de nevében nem szerepelt sem Csanád, sem Torontál vármegye elnevezése. 2017-ben az Országgyűlés Lázár János, a térség országgyűlési képviselőjének javaslatára – ellenszavazat nélkül – módosította a megye nevét 2020. június 4-től Csongrád-Csanád megyére
– mondta Gémes László. A megyei önkormányzat a névváltás alkalmából egy hat centiméter átmérőjű bronzérmét készíttetett, amelynek egy példányát az ünnepségen átadták a megyei kormányhivatal, a megyei rendőr-főkapitányság és a katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjének, valamint Farkas Sándornak, a megye díszpolgárának, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkárának.
Forrás: MTI; Kiemelt kép: blogstar.hu
Facebook
YouTube
RSS