Hónapok óta tart a forint árfolyamának esése, és két héttel ezelőtt elérte a történelmi mélypontját a 369 forint/euró szinten. Ekkorra már tetőzött a világgazdasági pesszimizmus és mindenhol bezuhantak az indexek. Ennek hatásait a forint sem kerülhette el. De jött a kormány gazdaságvédelmi akcióterve és a jegybank 3000 milliárdos programja a pénzügyi rendszer védelmére. A magyar monetáris politika tehát határozottá vált az elmúlt két hétben. Mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Matolcsy György jegybankelnök meghúzta a válságkezelés “vörös vonalát”, amin túl nem szándékozik menni a magyar kormány. Orbán szerint a 3 százalékos költségvetési hiány az a határ, ami fölé nem szabad menni, mert azon országok, amelyek ezt nem tartják be, keservesen meg fogják fizetni az árát.
Nemcsak nálunk, az egész világon megjelentek a pénzügyi hiénák. A mi valutánkat, a forintot is elkezdték shortolni, vagyis arra kényszeríteni, hogy veszítsen az értékéből, amin aztán jól kereshetnek. Hogy kik ők, azt nehéz megmondani kereskedelmi adatokból, hiszen egy-egy cég mögött bárki rejtőzhet. Ám vannak olyan ismeretek – talán nem is csak pénzügyi iparági forrásokból –, hogy a hiénák között ott található Soros György is. Csizmadia Tamás a PestiSrácokon olvasható sorozata erről szól – itt és itt –, amely elég meggyőző módon bizonyítja, hogy a Soroshoz köthető cégek jelen vannak a budapesti pénzpiacon.
Tehát a koronavírus-válság kezdete óta napról napra csúszott lefelé az árfolyam. A spekulánsoknak valójában nem sikerült elérni áttörést, olyat, amikor néhány óra alatt hatalmas zuhanást idéznek elő, amitől a pénzügyi válság öngerjesztő folyamattá válna, hiszen akkor úrrá lenne a pánik. Ha pedig pánik van, akkor mindenki ész nélkül kereskedik, és ez az a szituáció, amire a spekulánsok várnak. Szerencsére ez nem következett be. De a forint gyengesége így is kínossá vált, mert zavarta a cégeket és felfelé nyomta az inflációt. Nyilvánvaló, hogy lépni kellett valamit, csak ilyenkor nem mindegy: mikor, és mit?
A Magyar Nemzeti Bank két nagyobb horderejű döntést hozott az elmúlt két hétben. Mindegyik tulajdonképpen kamatemelés, ám a monetáris tanács ezt olyan technikával érte el, amely változatlanul hagyta az úgynevezett alapkamatot. Ez továbbra is 0,9 százalék. Március végén a magasabb kamatok hatására egy rendkívüli aukció keretében egy nap alatt sikerült 655 milliárd forintnyi, zömmel hazai forrást begyűjteni. De ez nem volt elég, mert tovább folytatódott a forint árfolyamának lemorzsolódása. Ezért ezen a húsvét előtti rövid héten újabb lépésre szánta el magát a Matolcsy György által vezényelt jegybank. Kedden ismét kamatot emelt, és ismét úgy, hogy az alapkamat változatlan maradt. Most az úgynevezett kamatfolyosót szélesítette ki, vagyis azt a határt, amitől lefelé vagy felfelé el lehet térni az alapkamattól. Ez elérte a kívánt hatást, és a forint árfolyama már aznap kilőtt.
Matolcsy György Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
És a lendület szerdán és csütörtökön is kitartott. A forint/euró viszonylatban 10-15 forintos erősödés történt, ami eléggé ritka és rendkívüli. A dollárral szemben a hazai valuta még ennél is jobban szerepelt. Jelenleg 352–353-as szinten ugrál a forint. Eléggé össze-vissza, ami azért azt mutatja, hogy a pénzpiaci káosz még közel sem ért véget.
Érdemes odafigyelni
Miért fontos ez? Mondhatnánk, hogy ha egy kicsit gyengébb a forint, az nem probléma. Békeidőben valóban semmi különösebb izgalom nem lenne a dologban, de a jelenlegi “háborús helyzetben” kissé másképp fest a probléma.
A hiénák ugyanúgy, ahogy a természetben, a pénzpiacokon a gyengeség jeleit figyelik. Nem árt erőt és határozottságot mutatni, akkor talán megriadnak és máshová mennek.
A 2008-as tapasztalatokból azt szűrhetttük le, hogy világválságban két szempontra érdemes fokozottan figyelni a monetáris politikában: a költségvetési hiányra és az árfolyamra. Mert ha mindkettő elszáll, abból kétféle baj adódhat: az államcsőd, amikor az állam fizetésképtelenné válik, és az, amikor elfogy a valuta és kialakul a valutaválság. Ha a kettő egyszerre jelentkezik, akkor kialakul az úgynevezett ikerdeficit. Ez történt a Gyurcsány-érában, a 2008-as válságban. Ezt kell elkerülni, ami nem is olyan megoldhatatlan feladat.
Óvatosan kell tehát a válságkezelő intézkedésekkel előrukkolni és nem szabad nyakló nélkül költekezni, nehogy maga a válságkezelés nagyobb bajt okozzon, mint maga a válság.
Orbán Viktor az eladósodás bűnéről
Orbán Viktor. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Orbán Viktor péntek reggel, a szokásos Kossuth Rádiós interjújában szintén érintette a fiskális és monetáris politikát. Két nagy dolgot elértünk az elmúlt tíz évben – kezdte a fejtegetését a miniszterelnök –, az első, hogy felszámoltuk a pénzügyi kiszolgáltatottságot, a második pedig, hogy mindenkinek lett munkája, és a munka értéke évről-évre nőtt, mert a bérek nőttek. Ez volt a célunk, hogy egy ilyen országban éljünk, pénzügyileg senkitől ne függjünk, a spekulánsok ne tudjanak bennünket kihasználni – mondta a kormányfő. A költségvetési hiány ügyében a miniszterelnök úgy fogalmazott:
Aki most nyakló nélkül él azzal a lehetőséggel, hogy eladósodjon (…), az néhány hónap múlva, amikor túl leszünk a válság első nagy hullámain, felakasztva találja magát, ott fogják egy dróton rángatni a hitelezők meg a spekulánsok.
A kormányfő kijelentette: neki a 3 százalékos költségvetési hiány “vörös vonal”, nem szabad a fölé menni, mert
a végén keservesen meg fogjuk fizetni az árát.
Ezekkel a gondolatokkal nehéz nem egyetérteni. A forint erősödésében ez a határozott magyar fellépés is szerepet játszik, bár az is igaz, hogy a világpiac is pozitív irányba mozdult el.
Kiemelt kép: MTI/Kovács Tamás
Facebook
Twitter
YouTube
RSS