Klímavészbíróság előtt Magyarország és Európa – Előtérben a papagájként betanított gyerekek, háttérben a Soros-féle Nyílt Társadalom

Egyszercsak megjelent a semmiből hat portugál fiatal – többségük kiskorú – és meggyőzte az Emberi Jogok Európai Bíróságát (EJEB) arról, hogy tárgyalja az európai országok felelősségét a klímaváltozásban. A fiatalokat gyakorlatilag papagájként használják, a háttérben természetesen Soros György Nyílt Társadalma áll. A recept egyszerű: végy pár fiatalt, egy civilnek nevezhető szervezetet és erőltesd az akaratodat a bíróságra…

Fontos szakaszgyőzelmet aratott hat portugál fiatal a klímaváltozás elleni harcban! – örvendezett néhány napja a német Die Welt napilap. Az Emberi Jogok Európai Bírósága befogadta indítványukat Németország és 32 másik ország ellen.

A legfiatalabb, Mariana 8 (nem tévedés, nyolc!) éves, André 12, nővére, Sofia 15. Következik a sorban egy 17 és egy 20 éves, majd a legidősebb közülük a maga 21 évével.

Mariana nem fél a mikrofontól sem:

Nagyon félek attól, hogy egy beteg bolygón kell élnem

– mondta a nyolcévesek egzisztenciális szorongásával. André sem akar bölcsességben mögötte maradni:

Nagy reményt ad, hogy az EJEB bírói felismerik a mi esetünk sürgősségét

– dicsérte a talárosokat a maga aranyos gyermeki módján. A 21 éves fiatal a könnyzacskókat is célba vette, amikor a hazájában dúló erdőtüzeket nevezte meg, mint amelyek kinyitották a szemét.

Az EJEB ezen annyira meghatódott, hogy nemcsak befogadta a zömében kiskorúak indítványát, de sürgősséggel fogja tárgyalni, hiszen annyira fontosak és halaszthatatlanok a felvetett kérdések. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának nagyvonalúságára jellemző, hogy nem is kellett az ifjú gárdának betartania az előírt jogi utat. Ugyanis csak olyan ügyeket lehet az EJEB elé vinni, amelyeket a nemzeti bíróságokon már sikertelenül próbáltak megoldani. De hogyan is várhatnánk el serdülőktől, hogy 33 különböző országban előterjesszék indítványukat? – mosolygott jóságosan a nagytekintélyű grémium.

A kormányoknak február végéig adtak időt, hogy kimossák magukat a vádak alól. Hazánk is a célkeresztben van, ugyanis az EU-tagországok mindannyian vádlottak, továbbá Norvégia, Oroszország, Nagy-Britannia, Törökország, Svájc és Ukrajna is, hiszen „kiélezték a klímaválságot, és ezzel veszélyeztették a generációjuk életét”.

A fiatalok célja, hogy a klímabűnösöket arra kényszerítsék, hogy a nemzeti klímacéljaikat, például az emissziót 65%-kal alacsonyabbra helyezzék. India és Kína, a legnagyobb környezetszennyezők természetesen nincsenek köztük, hiszen kormányaik szerencséjükre nem engedték át egy túlterjeszkedő bíróságnak a fontos, a nemzeti szuverenitás körébe eső döntéseket.

És persze Soros…

A portugál fiatalok harcát „támogatja” egy civilszervezet is, a Global Legal Action Network.

Amikor ilyen önzetlen, az igazságosságért küzdő NGO-ról hallok, automatikusan beütöm a Google keresőjébe a nevük mellé Soros György Nyílt Társadalom Alapjának angol nevét. Még soha nem fordult elő, hogy ne onnan kapnák a támogatást – ahogy most sem. Persze ők csak „támogatják” a gyerekeket, nem ők találták ki az egészet és tanították be a kis papagájokat a szólamaikra.

Ez a szervezet nyilatkozata őszinteségén is lemérhető:

Ezeket a bátor fiatalok nagy akadályt küzdöttek le egy olyan ítélet felé vezető úton, amely rákényszeríti az európai kormányokat, hogy felgyorsítsák a klímavédelmi törekvéseiket

– mondta a „civilek” jogásza. Ez az eset mintapéldája annak, amikor „civil” szervezetek a stratégiai perlésnek nevezett eljárással, bírói úton kényszerítik akaratukat a kormányokra.

Ehhez természetesen elengedhetetlen, hogy a bírók is vállalják a rájuk osztott szerepet. Ezt nevezi Pokol Béla alkotmánybíró – aki régóta kutatja a témát – jurisztokráciának, azaz a választott népképviselet fölött bírói úton gyakorolt hatalomnak.

Ezek a nemzetek feletti bíróságok már régóta nem konkrét jogszabályok alapján hozzák meg döntéseiket, hanem elvont jogelvek szerint. Most például a jövő generációinak az egészséges élethez való joga alapján fognak dönteni, nem kétséges, hogyan. Az egyes országok megválasztott parlamentjei és kormányai feje fölött fognak egész Európára érvényes és kötelező döntést hozni – arról, hogy a vitatott eredetű és mértékű klímaváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében milyen ütemben és milyen mutatók alapján kell egyes iparágakat leállítani, másokat egészen más rendszerű termelésre átállítani.

Mióta bíróságok dolga ilyen kérdésekben dönteni? A ’60-as évek óta, amikor az Európai Bíróság a nemzetközi jogot önkényesen a nemzeti jog fölé helyezte. Milyen bíróság az, amelyik hajlandó ekkora felelősséget vállalni, miközben nem kötik a kezét konkrét jogszabályok? Az EJEB, amely már minden mértéket elvesztett végtelen önhittségében.

Ez az igazi nemzetek fölötti kormány, nem az Európai Bizottság, amelyet még szerződések és szabályok kötnek, még ha meg is akarna szabadulni tőlük.