Pesti Srácok

Kommunista, náci vagy katolikus ünnep május elseje?

Kommunista, náci vagy katolikus ünnep május elseje?

Több mint száz éve ünneplik világszerte május elsejét, a munka ünnepét, amiről legtöbbünknek a kommunizmus ugrik be először, de ne felejtsük el, hogy a német nemzeti szocialisták tették fizetett munkaszüneti nappá. Újra megnézve a korabeli felvételeket arról, hogy miképp volt kötelező az embereknek örülniük, felvonulniuk, a gyerekeknek meg a politikusok képeit cipelniük a felvonulásokon, az ember hátán futkos a hideg. Pedig így volt és a mai baloldali pártok – bár nem tartják magukat kommunistáknak – ma is nagy bulit csapnak május elsején, sőt még az Internacionálét is eléneklik. A munka ünnepére azonban az egyháznak is volt válasza, ezért május elseje katolikus ünnep is, Munkás Szent Józsefre emlékezünk ezen a napon.

Százharmincegy évvel ezelőtt ünnepelték meg először a munka ünnepét május elsején, ami a munkások nemzetközi ünnepe volt. A rendszerváltás után viszont a munkavállalók szolidaritási napja, amit a világ országainak túlnyomó többségében, így Magyarországon is munkaszüneti nap. A történelmi előzménye, hogy a brit utópista, szocialista gyáros, Robert Owen a munkások munkaidejének csökkentését követelte az addigi 10-14 óráról nyolc órára. Tüntetések és sztrájkok sora után csak évek múltával érték el, hogy a nők és a gyermekek munkaidejét tíz órában maximalizálják.

De nem csak a britek, hanem az ausztrál építőmunkások is követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését és sikerrel is jártak. Az öröm nagy volt, hiszen annak ellenére, hogy kevesebbet kellett dolgozniuk, nem csökkent a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os kongresszusa pedig már úgy fogalmazott, hogy a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. Magyarországon 1890-ben tartották az első tüntetést a munkaóra csökkentéséért.

A munkások jogai a nemzetközi szocialista, szakszervezeti és munkásmozgalmak növekedésével együtt bővültek, így nőtte ki magát nemzetközi ünnepé május elseje, amit a világ 160 országában tartanak.

PestiSracok facebook image
forrás: brussel-extress.eu

Kádár János hatalmas hacacárét tartott

Nem meglepő, hogy a Kádár-korszakban különösen nagy ünnep volt május elseje, hiszen a kommunista ideológiában a dolgozó ember volt a középpontban, a munka pedig kötelező volt. Évente akár két-háromszáz embert is elítéltek közveszélyes munkakerülésért és kétezer fölött volt azoknak a száma, akiket szabálysértési elzárásra ítéltek azért, mert nem dolgoztak. Az úgynevezett közveszélyes munkakerülés a rendszerváltás óta nem minősül bűncselekménynek.

Kádár János a munka ünnepét azonban olyannyira fontosnak tartotta, hogy mind vidéken, mind Budapesten hatalmas felvonulásokat tartottak, az emberek transzparensekkel, zászlókkal vonultak az utcára. A „buliból” nem lehetett kimaradni, ugyanis az kötelező volt, például a gyármunkásoknak, hivatalnokoknak, üzemi dolgozóknak, akiknek csoportokba verődve kellett megjelenni. Ha ez nem lett volna elég, a jelenlét nem volt elegendő: ezektől a dolgozóktól elvárta Kádár elvtárs azt is, hogy különböző látványelemeket készítsenek és azokkal vonuljanak fel és természetesen a rendszert dicsőítő táblák is kötelezőek voltak.

forrás: funzine.hu

A gyerekek sem maradhattak ki, az úttörők is kötelező biodíszletei voltak a május elsejei felvonulásnak, hiszen ők jelképezték az előrehaladást, a társadalmi fejlődést. Az iskolásoknak a többi között a politikai vezetők képét és zászlót kellett kötelező vidámsággal vinniük. A rendezvényhez hozzátartozott egy "spontán" interjú Kádár Jánossal, amit a televízió közvetített. Végezetül az ünneplők élvezték a majálist, a sört, a virslit, a vurstlit, a sült kolbászt és a vattacukrot.

Kádár János, forrás: videókivágás

Ugyan a mai baloldali pártok már nem tartják magukat kommunistának, de minden évben nagy mulatságot rendeznek május elsején - már ha nincs járvány. A covid az idén és tavaly megkímélte őket az eszmei zűrzavartól.

Az MSZP 2017-es majálisa, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A nemzeti szocialisták ünnepe is volt

Azonban nem csak a kommunisták számára volt fontos május elseje, hanem a náciknak, a nemzeti szocialistáknak is. A német diktátor, Adolf Hitler hatalomra jutását követően, 1933-ban nyilvánította május elsejét fizetett nemzeti ünnepé és a korabeli képek tanúbizonysága szerint ugyanúgy ünnepeltették az emberekkel ezt a napot Németországban is, mint a kommunisták alatt nálunk.

forrás: harcunk.info

Az egyház válasza

Népszerű ünneppé nőtte ki magát a munka ünnepe, amire aztán az egyháznak is volt válasza annak érdekében, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza. Így hát megszentelték a napot és XII. Pius május első napját 1955-ben Munkás Szent József emléknapjává avatta, ezzel pedig katolikus ünnep is lett. Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje.

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.

Május elseje a népi hagyományban is megjelent. Májusfát vagy májfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt.

Vezetőkép: Fortepan/Nagy Gyula

Ajánljuk még

Pákh Imre a PS-nek: „Kimentem a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy a turul újra visszaszáll” (Videó)

Exkluzív 2022 október 21.
Nem a várárokban fekszik, hanem a munkácsi múzeum egyik termében, ponyvával letakarva őrzik az október 13-án a várfokon álló obeliszkről barbár módon levágott turulmadár darabjait – tudta meg a PestiSrácok.hu Pákh Imrétől, aki lapunknak azt mondta: nem nyugszik, míg vissza nem kerül rendeltetési helyére a magyarok eredetét, Kárpát-medencei ezeréves múltját szimbolizáló szobor. A New Yorkban élő magyar üzletember Kárpátaljáról, Munkácsról származik. Édesapja, Pákh Sándor élete egyik legfőbb küldetésének tekintette a munkácsi vár felújítását és a csehszlovákok által 1924-ben ledöntött turul helyreállítását. A vár felújítását és a 25 méter magas obeliszk, rajta a turul elkészítését és felállítását is a Pákh család finanszírozta. Pákh Imrét akkor az ukrán államfő ki is tüntette a kulturális értékmentésért, sőt, mi több, az akkori polgármester díszpolgári címet is adományozott neki. 14 évre rá, 2022 október 13-án másodjára is ledöntötték a turulmaradat. „Aznap kimentem a temetőbe a szüleim sírjához és megesküdtem, hogy újra visszaszáll a turul” – mondta lapunknak Pákh Imre, aki, mint cikkünkből megtudják, nagy valószínűséggel a szobor és az obeliszk jogos tulajdonosa lehet. A szobordöntés számtalan jogsértés lehetőségét felveti, az üzletember mégis a probléma igencsak gáláns megoldását javasolja és magyar jogászokkal vág neki a turul megmentésének.

Bige László zsarolása a magyar élelmiszer-ellátás biztonságát fenyegeti

Exkluzív 2021 november 19.
Bige László zsaroló magatartása már rég túlmutat a politikán; az, amit a baloldali oligarcha művel, már az egész hazai agráriumot, az által a magyar élelmiszerellátást is veszélyeztetheti – véli a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. Győrffy Balázs a PestiSrácok.hu-nak azt mondta, a gazdatársadalmat már az is felháborította, amikor kiderült, hogy éveken át a kereskedő cégekkel kartellezve lopták meg őket; erre most Bige László még a műtrágya termelésszüneteltetésének lehetőségét is kilátásba helyezte, és ultimátumot adott a magyar gazdáknak, hogy mikor vásárolhatnak műtrágyát. Erre egyetlen napot adott és bejelentette, hogy a maradékot külföldön értékesíti. Az Agrárkamara elnöke szerint ez megengedhetetlen, ezért a kormány beavatkozását kérik. Győrffy Balázs szerint szükség esetén korlátozni kell az exportot, mint az épületfaanyag esetében, a gyárat pedig akár hatósági formában is üzemeltetni. Műtrágyára ugyanis szüksége van az agráriumnak, ez befolyásolja a termés mennyiségét és minőségét; ha a gazdák nem jutnak hozzá a szükséges mennyiségű termőföld-tápanyaghoz, annak drasztikus következményei lesznek az élelmiszerárakban. Márpedig a magyar gazdák már most sem tudnak annyi műtrágyát venni, amennyire szükségük lenne, a korábbi évekhez képest ugyanis a Nitrogénművek Zrt. műtrágyájához négyszeres áron juthatnak csak hozzá.

Az Állami-lakótelepről indulva lett a világ legdrágább játékosa és az utolsó magyar vb-gól szerzője – Détári Lajos hatvanéves!

Exkluzív 2023 április 24.
Alapembere volt az 1980-as évek világverő magyar válogatottjának, ő magyar foci eddigi utolsó világklasszisa, egyben ő szerezte a magyar labdarúgás utolsó világbajnoki gólját is. Középpályás létére rendkívül gólerős volt, ugyanakkor irányítani is zseniálisan tudott, labdáinak, utolsó passzainak pedig mindig szeme volt. A Németországban, Görögországban és Olaszországban is sztárrá váló egykori csodálatos játékos, Détári Lajos ma ünnepli hatvanadik születésnapját, írásunkkal előtte tisztelgünk.