Pesti Srácok

Kommunista, náci vagy katolikus ünnep május elseje?

Kommunista, náci vagy katolikus ünnep május elseje?

Több mint száz éve ünneplik világszerte május elsejét, a munka ünnepét, amiről legtöbbünknek a kommunizmus ugrik be először, de ne felejtsük el, hogy a német nemzeti szocialisták tették fizetett munkaszüneti nappá. Újra megnézve a korabeli felvételeket arról, hogy miképp volt kötelező az embereknek örülniük, felvonulniuk, a gyerekeknek meg a politikusok képeit cipelniük a felvonulásokon, az ember hátán futkos a hideg. Pedig így volt és a mai baloldali pártok – bár nem tartják magukat kommunistáknak – ma is nagy bulit csapnak május elsején, sőt még az Internacionálét is eléneklik. A munka ünnepére azonban az egyháznak is volt válasza, ezért május elseje katolikus ünnep is, Munkás Szent Józsefre emlékezünk ezen a napon.

Százharmincegy évvel ezelőtt ünnepelték meg először a munka ünnepét május elsején, ami a munkások nemzetközi ünnepe volt. A rendszerváltás után viszont a munkavállalók szolidaritási napja, amit a világ országainak túlnyomó többségében, így Magyarországon is munkaszüneti nap. A történelmi előzménye, hogy a brit utópista, szocialista gyáros, Robert Owen a munkások munkaidejének csökkentését követelte az addigi 10-14 óráról nyolc órára. Tüntetések és sztrájkok sora után csak évek múltával érték el, hogy a nők és a gyermekek munkaidejét tíz órában maximalizálják.

De nem csak a britek, hanem az ausztrál építőmunkások is követelték a nyolcórás munkaidő bevezetését és sikerrel is jártak. Az öröm nagy volt, hiszen annak ellenére, hogy kevesebbet kellett dolgozniuk, nem csökkent a fizetésük. Az I. Internacionálé 1866-os kongresszusa pedig már úgy fogalmazott, hogy a nyolcórás munkanap bevezetése az első lépés a munkásosztály felszabadulásának útján. Magyarországon 1890-ben tartották az első tüntetést a munkaóra csökkentéséért.

A munkások jogai a nemzetközi szocialista, szakszervezeti és munkásmozgalmak növekedésével együtt bővültek, így nőtte ki magát nemzetközi ünnepé május elseje, amit a világ 160 országában tartanak.

PestiSracok facebook image
forrás: brussel-extress.eu

Kádár János hatalmas hacacárét tartott

Nem meglepő, hogy a Kádár-korszakban különösen nagy ünnep volt május elseje, hiszen a kommunista ideológiában a dolgozó ember volt a középpontban, a munka pedig kötelező volt. Évente akár két-háromszáz embert is elítéltek közveszélyes munkakerülésért és kétezer fölött volt azoknak a száma, akiket szabálysértési elzárásra ítéltek azért, mert nem dolgoztak. Az úgynevezett közveszélyes munkakerülés a rendszerváltás óta nem minősül bűncselekménynek.

Kádár János a munka ünnepét azonban olyannyira fontosnak tartotta, hogy mind vidéken, mind Budapesten hatalmas felvonulásokat tartottak, az emberek transzparensekkel, zászlókkal vonultak az utcára. A „buliból” nem lehetett kimaradni, ugyanis az kötelező volt, például a gyármunkásoknak, hivatalnokoknak, üzemi dolgozóknak, akiknek csoportokba verődve kellett megjelenni. Ha ez nem lett volna elég, a jelenlét nem volt elegendő: ezektől a dolgozóktól elvárta Kádár elvtárs azt is, hogy különböző látványelemeket készítsenek és azokkal vonuljanak fel és természetesen a rendszert dicsőítő táblák is kötelezőek voltak.

forrás: funzine.hu

A gyerekek sem maradhattak ki, az úttörők is kötelező biodíszletei voltak a május elsejei felvonulásnak, hiszen ők jelképezték az előrehaladást, a társadalmi fejlődést. Az iskolásoknak a többi között a politikai vezetők képét és zászlót kellett kötelező vidámsággal vinniük. A rendezvényhez hozzátartozott egy "spontán" interjú Kádár Jánossal, amit a televízió közvetített. Végezetül az ünneplők élvezték a majálist, a sört, a virslit, a vurstlit, a sült kolbászt és a vattacukrot.

Kádár János, forrás: videókivágás

Ugyan a mai baloldali pártok már nem tartják magukat kommunistának, de minden évben nagy mulatságot rendeznek május elsején - már ha nincs járvány. A covid az idén és tavaly megkímélte őket az eszmei zűrzavartól.

Az MSZP 2017-es majálisa, fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A nemzeti szocialisták ünnepe is volt

Azonban nem csak a kommunisták számára volt fontos május elseje, hanem a náciknak, a nemzeti szocialistáknak is. A német diktátor, Adolf Hitler hatalomra jutását követően, 1933-ban nyilvánította május elsejét fizetett nemzeti ünnepé és a korabeli képek tanúbizonysága szerint ugyanúgy ünnepeltették az emberekkel ezt a napot Németországban is, mint a kommunisták alatt nálunk.

forrás: harcunk.info

Az egyház válasza

Népszerű ünneppé nőtte ki magát a munka ünnepe, amire aztán az egyháznak is volt válasza annak érdekében, hogy a kommunista befolyást ellensúlyozza. Így hát megszentelték a napot és XII. Pius május első napját 1955-ben Munkás Szent József emléknapjává avatta, ezzel pedig katolikus ünnep is lett. Munkás Szent József az ácsok, asztalosok, erdészek, famunkások, favágók, bognárok, koporsókészítők, kádárok, tímárok védőszentje.

A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke.

Május elseje a népi hagyományban is megjelent. Májusfát vagy májfát csoportba szerveződve állították a legények a lányoknak, akiknek ez nagy megtiszteltetés volt. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket a kerítésoszlophoz rögzítettek éjjel vagy kora hajnalban. Általában színes szalagokkal, étellel-itallal is díszítették. Legtöbbször az udvarló legény vezetésével állították a fát, de egyes területeken a legények a rokonlányoknak is állítottak. Gyakran a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély, és táncmulatság kísérte. A májusfa felállításának legjellemzőbb, hagyomány szerinti időpontja az április 30-áról május 1-jére virradó éjszaka volt.

Vezetőkép: Fortepan/Nagy Gyula

Ajánljuk még

Húsz éve verték agyon Simon Tibort, a Fradi legendáját – Gyilkosai túl olcsón megúszták

Sport 2022 április 23.
Húsz éve, 2002. április 23-án hunyt el Simon Tibor 16-szoros válogatott labdarúgó, a Ferencváros legendás hátvédje. Az „elhunyt” szó persze sántít, hiszen a Fradi játékosát agyonverték. Magyar György, az egyik tettes védője korábban Szabó Gergő kollegánknak így foglalta össze az eseményeket: ezek a lények puszta szórakozásból vertek halálra egy menekülő, bocsánatot kérő és életéért könyörgő embert, majd ott hagyták saját vérében a flaszteren.

Elmebeteg volt Péter Gábor vagy szociopata bűnöző? Az Eisenberger család nyomában

A Hálózat 2018 december 10.
Amikor Péter Gábor egyik főcsatlósát, Bálint István idegorvost letartóztatták, a lakásán megtalálták "Eisenberger Benő" kórtörténetét. Az ÁVH megsemmisítette az iratot, ami azért furcsa, mert „Eisenberger Benő” Péter Gábort takarta, aki csak később vette fel mozgalmi, magyarosan csengő nevét. Péter Gábor bátyja, Sámuel a visszaemlékezések és iratok szerint bolond volt, az ÁVH vezére egy ismert pszichoanalitikussal raboltatta haza. Péter nővére, Katalin pedig végül Lipótra került, s annak férjét, a szerencsétlen asztalosmestert, aki az egész Péter családot támogatta korábban, kihallgatás közben verték agyon. Őrült volt-e Péter Gábor? Bemutatjuk az Eisenberger családot.