A Biszku-per precedensítélete miatt gyorsulhatnak fel az eljárások
Felgyorsulhatnak a büntetőeljárások a bíróságokon a Kúria Biszku-ügyben hozott ítéletének és iránymutatásának köszönhetően – nyilatkozta a PestiSrácok.hu-nak Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője. A tömeggyilkossággal vádolt volt kommunista belügyminiszter ügyében a legfőbb bírói fórum február elején ugyanis kimondta, hogy a – büntetőeljárásokat sokszor évekig elhúzó - hatályon kívül helyező döntés csak végső eszköz lehet a másodfokú bíróságok számára.
PÁMER DÁVID - PestiSrácok.hu
Felgyorsíthatja a bírósági eljárásokat a Kúriának a Biszku-ügyben hozott ítélete, amelyben a legfőbb bírói fórum kimondta, hogy a hatályon kívül helyezés csak végső eszköz lehet a másodfokon eljáró bíróságok számára és amennyiben lehetséges, a másodfokú bíróságok saját maguk folytassák le az általuk kifogásolt, vagy hiányolt eljárási cselekményeket – mondta el a PestiSrácok.hu-nak a Legfőbb Ügyészség szóvivője. Fazekas Géza hozzátette, hogy a bonyolult, sokszereplős, jelentős társadalmi hatással bíró ügyekben egyhatályon kívül helyező végzés miatt sokszor hosszú évekig elhúzódhatnak az eljárások.
Törvénysértő volt a Biszku-ügy visszadobása
Ismert, a tömeggyilkossággal vádolt volt belügyminisztert 2014 tavaszán öt év hat hónap szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék, azonban másodfokon a tábla 2015 júniusában megalapozatlanság miatt új elsőfokú eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Biszkut tavaly decemberben újra elítélték, igaz, nevetséges büntetést kapott, de ezzel párhuzamosan a Legfőbb Ügyészség is megtámadta a táblabíróság tavaly júniusi végzését. Fazekas Géza emlékeztetett, hogy a Biszku Béla elleni eljárás kapcsán a legfőbb bírói fórum mindenben egyetértett Polt Péter indítványával és a február 2-ai ítéletében leszögezte, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező döntés. A Kúria ugyanis megállapította, hogy az ítélőtábla az esetleg még hiányzó bizonyítást maga is felvehette volna, illetve azt is, hogy a táblabíróság szükségtelen bizonyítási lépéseket írt elő a megismételt elsőfokú eljárás számára. Az indoklás szerint felesleges volt például a történész és levéltáros szakértők kirendelése. A Kúria kitért arra is, hogy ha megalapozatlan lett volna bizonyos mértékig az elsőfokú döntés, az csupán részleges, másodfokon kiküszöbölhető lehetett. Szükség esetén a tábla maga is kiegészíthette volna a tényállást, hogy azután érdemi döntést hozzon. A bíróság szerint helytelenül kifogásolta a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróságnak azt a megoldását is, hogy a sortűzperben a korábban született jogerős ítéletre hivatkozott.
Polt öt esetben nyújtott be jogorvoslati indítványt
Fazekas Géza mindezek mellett portálunknak elmondta azt is, hogy Polt Péter egy tavaly júniusban megszületett jogegységi döntés nyomán eddig öt ügyben nyújtott be a törvényesség érdekében jogorvoslati indítványt, és a Szilvásy György volt titokminisztert és az NBH egykori vezetőit érintő kémper kivételével a másik négy ügyben a legfőbb bírói fórum az ügyészségnek adott igazat. Fazekas Géza emlékeztetett, hogy a Kúria egy debreceni adócsalásos eljárásban, a fentebb említett Biszku-ügyben, illetve a tescós rabló és a Prisztás-gyilkosság ügyében a legfőbb ügyész indítványával egyezően megállapította, hogy törvénysértő volt a hatályon kívül helyező másodfokú döntés.
A legfőbb ügyész közreműködhet az egységes joggyakorlat kialakításában
Utóbbi ügyben Polt Péter kétszer is megtámadta a Fővárosi Ítélőtábla döntését, mivel abban tévesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy az 1996-os leszámolást egyesíteni kellett volna a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás perével. Itt érdemes megjegyezni, hogy mielőtt az ügyészség ezt a lépést megtette volna, egyedüliként a PestiSrácok.hu írt a Prisztás-gyilkosság ügyében hozott másodfokú döntés aggályairól. Sőt, portálunk pontosan ugyanarra hívta fel a figyelmet, amire a legfőbb ügyész is hivatkozott a törvényesség érdekében benyújtott jogorvoslati beadványában. Fazekas Géza hangsúlyozta azt is, hogy a tescós rabló ügyében pedig kifejezetten azért élt jogorvoslattal a legfőbb ügyész, mert álláspontja és már a Kúria szerint is az ügy esetleges részleges megalapozatlanságát a másodfokú bíróságnak kellett volna kiküszöbölnie. A szóvivő kitért arra is, hogy bár a hatályon kívül helyezés miatt kezdeményezett rendkívüli jogorvoslati eljárások a törvénysértés kimondásán túl, más hatással az érintettekre nem lehetnek, ugyanakkor a jogintézmény eszközt biztosít a legfőbb ügyész – illetve indítványa nyomán a Kúria – számára is, hogy közreműködjék az egységes joggyakorlat kialakításában.
Címlapfotó: mho.hu
