Már gyilkoltak, raboltak és erőszakoltak is a hazánkba befogadott „menekültek”
Egy gyilkosságot, két nemi erőszakot és egy rablást is elkövettek Magyarországon a hazánk által menekültként és oltalmazottként befogadott migránsok 2016 óta – derült ki a portálunk által a rendőrségtől kikért statisztikai adatokból. Miközben a balliberális sajtó az egész országot megrázó kebabozóbeli nemi erőszakot is arra használta föl, hogy a magyar embereket ostorozza és a migránsokat mentegesse, lapunk az elmúlt két év statisztikái alapján kiszámolta: egy magyarországi menekült nemi erőszakot ötvenszer, gyilkosságot pedig 62,5-szer nagyobb eséllyel követ el, mint egy magyar ember...
Nem a menekültek erőszakolják meg a legtöbb magyar nőt – ezzel a címmel sújtott le a magyarokra a 24.hu néhány napja, miután egy afgán férfi, a hazánkban oltalmazotti státuszt szerző Sarhadi Bilal Ahmad a főváros V. kerületében, egy kebabozó mosdójában megerőszakolt egy magyar lányt. A balliberális lap cikke kétségbeesett kísérlet volt arra, hogy a gyalázatos bűntett miatti országos felháborodást csillapítsa, s ennek érdekében attól sem riadtak vissza, hogy teljesen hülyét csináljanak magukból. Hiszen miféle idióta cím ez? Hát persze, hogy nem a „menekültek” erőszakolják meg a legtöbb nőt Magyarországon – hiszen a bevándorlási hivatal adatai szerint mindössze 3555 idegen ember kapott menekült- vagy oltalmazotti státuszt nálunk a genfi egyezmény előírásai alapján.
A 3555 magyarországi menekült és oltalmazott (egyelőre) tényleg kevesebb magyar nőt erőszakol meg, mint az itt élő 9,8 millió magyar állampolgár. Hurrá! Ez ám a szenzációs hír, amit érdemes már a címbe beleszőni.
A honi ellenzéktől és dalnokaitól jelenleg erre az intellektuális teljesítményre futja. (Ezért buktak akkorát áprilisban, mint az ólajtó.) De nézzük tovább, hogyan hergel a magyarok ellen a cikk! Azt írják: „Azonban a magyarok által elkövetett hasonló bűncselekmények legtöbbször nemhogy hajtóvadászatot és nyomravezetői díjat, de nyilvánosságot sem érnek. (...) Nem arról van szó, hogy bárki mentetni próbálná a szexuális erőszak elkövetőjét, legyen afgán, menekült, illegális bevándorló vagy magyar állampolgár, de amikor a kormány azt az üzenetet közvetíti, hogy »az európai keresztény kultúra tiszteli, becsüli és védi a nőket«, mintha azt akarná, feledkezzünk el arról, hogy tavaly átlagosan minden napra jutott egy regisztrált szexuális erőszak az országban.”
Helyben vagyunk! Tehát a magyar kormány inkább fogja be a száját, mert a magyarok minden nap megerőszakolnak egy nőt, szegény menekültek viszont csak hébe-hóba! – nagyjából ez az üzenete a cikknek. A 24.hu ezek után a Belügyminisztérium hivatalos statisztikai adataiból szemezget, ezzel próbálva bizonyítani, milyen drámai a helyzet Magyarországon. Eszerint 2016-ban 383 szexuális erőszak és 108 szexuális kényszerítés történt idehaza, tavaly pedig 364 és 96. (Sajnos, az erőszakos közösülés elkerülte a kollégák figyelmét, pedig abból is volt 10, illetve 11 darab tavalyelőtt és tavaly.) Mindent egybevetve tehát évente nagyjából 500 erőszakos szexuális bűncselekmény történik Magyarországon.
A magyarok erőszakolási statisztikái mellől mindössze egyetlen, igen-igen aprócska, már-már mellékes adat maradt ki (nyilván, teljesen „véletlenül”): mégpedig a menekültek erőszakolási mutatója. Lehet, a 24.hu-nak (és a többi migránssimogató lapnak) ez meglepő, de az almát csak akkor lehet összehasonlítani a körtével, ha a körtét odatesszük az alma mellé. Ők ezt nem tették meg – mi viszont most igen.
Már gyilkoltak is
Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányságot (ORFK), és azt tudakoltuk, hogy 2016 óta évente hány szexuális erőszakot, rablást, illetve gyilkosságot követtek el Magyarországon olyan személyek, akiket hazánk menekültként vagy oltalmazottként ismert el. Az ORFK sajtószolgálatának válaszából kiderült:
- 2016-ban egy oltalmazott által elkövetett rablás miatt folyt büntetőeljárás;
- 2017-ben egy gyilkosság és egy szexuális erőszak miatti büntetőeljárást folytattak le, amelyeket szintén oltalmazottak követtek el.
Az idei esztendőről még csak az első féléves adatok állnak rendelkezésre, így abba értelemszerűen nem kerülhetett bele Sarhadi Bilal Ahmad szeptemberi, kebabozóbeli rémtette. De mi attól még beletesszük a saját lajstromunkba. (Amennyiben a nyomozást jövőre zárja le a rendőrség, akkor ez a szexuális bűncselekmény csak a rendőrség 2019-es statisztikai adatsorába kerül bele. Ugyanis a rendőrség nem az elkövetés időpontját, hanem az eljárás lezárultát veszi alapul.)
Azok a fránya arányok!
Hogy túlzottan ne vesszünk el a számok tengerében, kerekítsünk: 2016-tól napjainkig nagyjából 9,8 millióan élünk Magyarországon. Erre a 9,8 millióra vetítve a korábban már említett, körülbelül 500 darab erőszakos szexuális bűncselekményt, erősen kerekítve 20 ezret kapunk. Vagyis minden 20 ezer magyar állampolgárra jut egyetlenegy darab erőszakos szexuális bűncselekmény évente. A Magyarország által nemzetközi védelemben részesítetteknél ugyanez az arány tavaly és idén is – elvileg – 3555 az egyhez.
Ám a valóságban ennél is sokkal rosszabb a helyzet, ugyanis a menekült vagy oltalmazotti státuszt kapott 3555 idegen ember körülbelül 90 százaléka már rég elhagyta Magyarországot, és a több segélyt osztó Nyugatra utazott tovább, kihasználva a schengeni övezeten belüli szabad mozgás lehetőségét. Magyarán: 2016 óta éves szinten alig 3-400 nemzetközi védelemben részesített ember tartózkodik egyszerre nálunk – és ebből a 3-400 emberből követték el egyesek az említett gyilkosságot, a rablást és a két nemi erőszakot.
A magyaroknál tehát 20 ezerre, az itteni menekülteknél 400 emberre jutott egy-egy erőszakos szexuális bűntény tavaly és idén. Ez ötvenszeres különbséget jelent! Arányaiban ötvenszer hajlamosabb egy ilyen bűncselekményre egy nálunk nemzetközi védelmet kapott migráns, mint egy magyar ember!
Az emberölések esetén még ennél is rosszabb a helyzet (mármint a migránsok szempontjából). 2016-ben 224, tavaly pedig 178 emberölés történt Magyarországon. Ez alapján – a két évet átlagolva, kerekítve – nagyjából minden 50 ezer magyar emberre jutott egy-egy emberölés. Ugyanezen két esztendő alatt egy emberölést követett el az itt élő, legfeljebb 400 menekült. Ez 62,5-szeres különbség – tehát ennyivel nagyobb eséllyel gyilkol egy itteni menekült, mint egy magyar! A rablás esetén némileg jobb a helyzet: ott „csak” 12-szeres a szorzó, természetesen a menekült „javára”.
Egyébként, magunk között szólva: az az idegen, aki menedéket kér és kap tőlünk, az egyetlen bűncselekményt sem követhet el! Még annyit sem (arányaiban), mint az itt élők. Mert ő itt vendég. És ha tényleg oltalomért jött, meg a kenyerünket eszi, akkor legalább tartsa be a törvényeinket!
Hogy lehet letagadni a valóságot?
A kontinensünkre szervezetten rázúdított afrikaiak és közel-keletiek nem csupán külsőre, hanem intellektuálisan, kulturálisan is „mások”, mint mi, európaiak. Nagyon mások. Ám az Európát uraló liberális rezsim ezt tagadja. Az „egyenlőség” rögeszméje jegyében mára az embercsoportok közti különbségek, a „másság” észrevételét is tiltják, büntetik. Tilos kimondani, amit mindenki lát, tapasztal: a ránk zúdított idegenek egy jól körülhatárolható része sokkal hajlamosabb az erőszakos bűncselekményekre, mint az itt élők.
A valóság eltussolására, az állami cenzúrára kiváló példa Németország, ahol a Merkel-rezsim által kézivezérelt sajtó 2015 szilvesztere után napokig elhallgatta a kölni tömeges szexuális erőszakokat. És azóta is napi szinten tussolja el vagy kozmetikázza a migránsok által elkövetett súlyos bűncselekményeket. A svédeknél is hasonlóan súlyos a helyzet. A svéd közszolgálati televízió a napokban ismertetett egy új tanulmányt, amely a bevándorlók csoportos bűnelkövetési adatait is elemzi a korábbi években meghozott bírósági ítéletek alapján. Eszerint a gyilkosok ötvennyolc százaléka külföldön született, ötven százalékuk Európán kívül. Ennél sokkal rosszabb a helyzet a csoportos rablás és az ugyancsak csoportosan elkövetett nemi erőszakok terén. Az előbbiben hetvenöt, az utóbbiban a tettesek hetvennégy százaléka nem európai. Az Aftonbladet és az Expressen című svéd lapok korábban megírták: a nemi erőszakot elkövetők nyolcvannyolc százaléka migrációs hátterű...
Hiába, a tények (és a bűnözési statisztikák) makacs dolgok. Egy ideig el lehet hazudni a valóságot, lehet híreket cenzúrázni, a többségi társadalmat hibáztatni, egyenlőségről, multikultiról papolni. Ám a valóság előbb-utóbb utat tör magának.
