Pesti Srácok

"Romániát a posztkommunisták irányítják, a legfőbb gyilkos pedig szabadlábon van" – Tőkés László és Kozma atya a forradalomról (PS-videó!)

30 év után is csak vádemelésig jutott a román ügyészség Ion Iliescuval szemben, akit sokáig a romániai forradalom hőseként ünnepeltek, ám a 2000-es évektől végzett kutatások rámutattak: a forradalom második, úgynevezett irányított szakaszában, 1989. december 22-e után több, mint ezer embert gyilkoltak le Bukarest utcáin. Az ő vérük nem a gyűlölt diktátor, Nicolae Ceausescu, hanem a Nemzeti Megmentési Front vezetőjének kezéhez tapad. A PestiSrácok.hu rögzítette Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat alapító-vezetője és Tőkés László, a forradalom hőse, volt református püspök és EP-képviselő a Nemzeti Múzeumban a héten megtartott vitáját a témában, ahol Ferkó Dániel történész, a PestiSrácok.hu munkatársa is szót kapott. Ő többek között beszámolt egy magyar állambiztonsági akcióról, amellyel 1989-ben a magyar forradalmároknak nyújtottak támogatást. Nézze meg videónkat!

– hangzott el a Ceausescu-diktatúra bukásának 30. évfordulóján rendezett pódiumbeszélgetésen. Tőkés László, a forradalom hőse elfogadhatatlannak nevezte, hogy Romániát 2020-ban is az a posztkommunista elit irányítja, amely1989 decemberében ártatlan civileket lövetett halomra, majd az egészet úgy adta el a világ közvéleményének, hogy ők a forradalmárok. A diktatúra megdöntésében kulcsszerepet játszó egykori református lelkész emlékeztetett: ’89. december 22-e után Ceausescu már nem volt hatalomban, köszönhetően annak, hogy a Szekuritáté bizonyos egységei elárulták őt és feleségét. Ebben a szakaszban a magukat a románok és magyarok megmentőinek nevező Ion Iliescu, Petre Roman és társai a bukaresti televízió hírhedt 4-es stúdiójából irányították az eseményeket. Iliescuék szekus egységeket vetettek be a felkelők oldalára átállt katonaság ellen annak érdekében, hogy tovább élezzék a konfliktust és fenntartsák a forradalom érzetét. Miközben Iliescuék tudták, hogy ha szükséges, a Szovjetunió a segítségükre siet, így nem vállaltak kockázatot a harcokkal. Az sem érdekelte őket, hogy az összecsapásoknak közben ártatlan civilek estek áldozatul. Tőkés László így érvelt:

PestiSracok facebook image

Kozma Imre, a Máltai Szeretetszolgálat alapító-vezetője fontos szerepet vállalt a romániai forradalom idején: azt a segítő hálózatot koordinálta, működtette, amely gyógyszer- és élelmiszer-segélyszállítmányokat juttatott el Erdélybe és Temesvárra. A katolikus pap szerint a 30 évvel ezelőtti események nagyszerű példát szolgáltatnak arra, hogy lehet megbékélés románok és magyarok között:

Ferkó Dániel történész rámutatott: a Kádár-rezsim nem vett tudomást arról, hogy az erdélyi magyarokat meg akarja semmisíteni a Ceausescu-rendszer. Az internacionalizmusra hivatkozva azt hazudták, hogy nem létezik olyan, hogy nemzetiségi kérdés, a szocializmusban nincs olyan, hogy magyar ügy. A történész az üdítő kivételek között beszélt a magyar állambiztonság lelkes, önkéntes csoportjáról, amely a saját szakállára 1989 nyarától kezdve támogatást nyújtott az erdélyi magyaroknak és Tőkés László küzdelmének.

A videót készítette: László Petra és Susánszky Mátyás Pál/PestiSrácok.hu

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.