A harmadik hullám csúcsánál tarthatunk, de az is egyre jobban körvonalazódik, milyen lesz a nyitás Magyarországon
Egy éve tartanak a különböző fokú szigorítások, amelyek érthetően megviselték az emberek pszichéjét, valamint egyes gazdasági szektorokat, ahol nem tarthatnak nyitva egészségügyi okokból. De a koronavírus nem enged: a harmadik hullámban a már felkészített egészségügy is maximális fordulaton pörög, hogy el tudja látni a soha nem látott mennyiségű beteget. Az Operatív Törzs adatai szerint rekordokat döntögetnek az új fertőzöttek, a kórházban ápoltak és a lélegeztetőgépen túlélésért küzdők számai. Mindeközben véget ért a kormány nyitásról szóló nemzeti konzultációja és a beadott oltások emelkedése miatt érdemi vitát lehet folytatni arról, hogyan kapjuk vissza fokozatosan a régi életünket. Kedden ennek részleteiről tárgyalt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara vezetőivel Orbán Viktor. A miniszterelnök bejelentette, hogy a kamara újraindítást szeretne és ezzel kapcsolatban javaslatokat fogalmazott meg. A kormányfő szavai arra utalnak, hogy a kormány a szerdai ülésén felülvizsgálja az általános boltzár ügyét.
Orbán Viktor a videóban kifejtette, hogy a kamara vezetői harcosak, egyértelműen újranyitás-pártiak, azt akarják elérni, hogy helyreálljon az élet. A miniszterelnök igazat adott nekik, de hozzátette: meg kell érteni, hogy jelenleg az életvédelem szempontja az első.
Amíg minden 65 év feletti oltásra regisztrált honfitársunkat nem oltottuk be, addig az újraindítást nem kezdhetjük meg, mert ők közvetlen életveszélyben vannak
– fogalmazott a kormányfő. Orbán Viktor kedden bejelentette továbbá azt is, hogy elfogadták a kamara több javaslatát, amelyek "ésszerűsítést és árnyaltabb szabályozást" erőltetnek. A kamara például azt kérte a kormánytól, hogy az általános zárás helyett négyzetméter alapú korlátozás lépjen életbe, és külön plázaszabályozást javasoltak. Ezeknek az elfogadásáról a mai kormányülésen tárgyalnak majd; ennek eredménye vélhetően a délutáni órákban lesz nyilvános.
A jelenleg érvényben lévő korlátozó intézkedések vállalkozói jelzések alapján nehezen értelmezhetőek és a kkv-k szempontjából versenytorzítóak. Emiatt azt javasoljuk, hogy amennyiben a betegségen átesett és a már beoltott felnőtt lakosság létszáma együttesen eléri a felnőtt lakosság 25%-át, érdemes megfontolni a boltzár fokozatos feloldását annak érdekében, hogy a magyar vállalkozások ne szenvedjenek el több kárt és ne induljon el egy tömeges csődhullám
– közölte korábban az iparkamara. E kijelentésük után hívták meg őket a tárgyalásra.
Nincs egyetértés a kamarák között
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétfőn adott ki egy közleményt, amelyben azt írták, hogy az egészségügyi ellátórendszer elérkezett teljesítőképessége határára. Az orvosi kamara arra kért mindenkit, hogy csökkentsük a kontaktusok számát, ha lehet, hetente csak egyszer menjünk vásárolni, mindenki kerülje a tömegközlekedést és hagyja ki a húsvéti rokonlátogatást. A Kincses Gyula vezette kamara arra kérte a kormányt, hogy korlátozzák az üzletekben tartózkodók számát és tiltsák meg közterületen a három főnél nagyobb beszélgető csoportok kialakulását, és rendeljék el a plázák, bevásárlóközpontok bezárását. Kincses gyorsan adott is egy interjút az Inforádiónak, amelynek kiemelte: inkább legyen egy rövid, de nagyon szigorú zárás, mint elhúzódóan egy félig zárt és félig eredményes világ.
Élelmiszerbolton, patikán kívül gyakorlatilag mindent be kellene most zárni. Drogéria minek? Az alapvető tisztálkodási, higiéniás felszerelések mind kaphatók az élelmiszerboltokban is. És az emberek szervezzék észszerűen a vásárlásukat, ne legyen az, hogy ma berohanok egy vajért, holnap egy kiló kenyérért, hanem heti bevásárlásokat szervezzenek, minimalizálják a boltban való tartózkodást!
– mondta Kincses, aki szerint muszáj jelenleg kerülni a csoportosulást és tömegközlekedést. Kincses kijelentette: az oltás lesz az, ami miatt nyárra szabadak leszünk.
Kincses korábban, március elején, a Pesti Riporter első megújult adásában nagy nehezen kinyögte, amit nagyon nem akart, hogy mégiscsak jó a kínai vakcina. A Gyurcsány-kormány korábbi egészségügyi államtitkára a Pesti TV műsorában elmondta, hogy a MOK-ot nagyon zavarja, hogy túlpolitizálták a vakcinakérdést. Mindezt azzal kapcsolatban mondta, hogy a vezetése alatt álló Magyar Orvosi Kamara korábban közleményben tudatta, hogy amíg nincsen magyar dokumentáció a keleti vakcinák alkalmazásáról, addig nem tudják azt nyugodt lelkiismerettel ajánlani a betegeknek. Ő maga viszont ennek ellenére úgy fogalmazott: az a jó vakcina, amit beadnak.
Nincs különbség az engedélyezett vakcinák között, illetve, ha van, az szakmai különbség, és nem politikai hovatartozástól függően kell választani azok közül. Az alkalmazási leírás mondja meg, hogy melyik kinek adható, és ennek megfelelően kell eljárni. Bármilyen vakcina vagy gyógyszer engedélyezése hosszú idő, de ebben a mostani helyzetben nem lehet ennyit várni, lépéskényszer van
– jelentette ki.
Májusra lecsenghet a járvány?
Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora bő egy hete volt a Plebejus Polbeat vendége. Az orvosprofesszor kijelentette az egészségügyi rendszer állítólagos túlterheltségéről, hogy nagyon nehéz a helyzet, de összeomlástól nem kell tartani, mert az orvosok és ápolók be vannak oltva és mindenki teszi a dolgát. Többek között beszélt arról is, hogy a most fertőző brit mutáns nagyon agresszíven terjed, de nem veszélyesebb a korábbiaknál, és ha a magyarok fegyelmezettek maradnak, ismét fogunk tudni nyaralni, hiszen a számítások szerint és az oltásnak köszönhetően május közepére lecsenghet ez a hullám, ami jó eséllyel az utolsó lesz. A professzor elmagyarázta: azt támogatja, hogy változzon az eljárásrend és a második oltásokra félretett vakcinákat is adják be az embereknek, hiszen már egy adag oltóanyag is 85 százalékos védettséget adhat, a kórházba kerüléstől és a haláltól pedig már önmagában is nagy bizonyossággal megvéd. A professzor elmondta: azért átlagon felül sikeres nálunk a védekezés, mert Magyarországon az elsők között állt fel az Operatív Törzs, a járvány első hullámát az idejében hozott intézkedések hatására gyakorlatilag nem éltük meg.
Nyertünk öt hónapot, így felkészülhetett az ország és az egészségügy, pedig már márciusban, teljesen védtelenül elérhetett volna minket egy olyan hullám, mint a mostani
– közölte. Többek között elmondta: nagyon fontos az is, hogy nem össze-vissza hozták az intézkedéseket, hanem meggondoltan. Olaszországban például napról-napra és megyéről megyére változtatták a szabályokat. Jelentős fegyverténynek nevezte azt is, hogy hozzájutottunk olyan vakcinákhoz, amelyekhez Nyugat-Európa nem tudott.
Nekünk volt bátorságunk beszerezni olyan oltóanyagokat is, amelyeket világszerte sikerrel alkalmaznak, de a túladminisztrált uniós struktúrából kihullottak
– jelentette ki. Merkely Béla külön kiemelte, hogy Magyarországon pillanatok alatt elkezdték gyártani a remdesivirt és a favipiravirt, a koronavírus gyógyításának két fő hatóanyagát, ami Nyugat-Európában sokáig nehezen és drágán volt beszerezhető, Ez is egy komoly teljesítménye az országnak és a hazai gyógyszeriparnak.
Innen is bátorítom a háziorvosokat, hogy az elérhető gyógyszereket már az otthoni ápolás szakaszában írják fel a betegeknek
– mondta a Semmelweis Egyetem rektora.
Nem csitul a járvány
Továbbra is aggasztó számokat hoz nyilvánosságra napról napra az Operatív Törzs, ám szakértők szerint már a harmadik hullám csúcsánál tarthatunk, innen már csak lefelé ívelnek majd a számok. Szerdára kiderült, hogy már 1 696 110 fő kapta meg az oltást, ebből 494 520 fő már a második oltását is megkapta. Mára virradóra 7587 új fertőzöttet regisztráltak, ezzel a járvány kezdete óta összesen 593 710 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma. Az elmúlt 24 órában elhunyt 249, többségében idős krónikus beteg, így az elhunytak száma 18 952 főre emelkedett. A gyógyultak száma folyamatosan nő, jelenleg 381 807 fő, de az aktív fertőzöttek száma is már 192 951 főre emelkedett. 11 805 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, közülük 1423-an vannak lélegeztetőgépen.
Rusvai Miklós víruskutató a Kossuth Rádió szerda reggeli műsorában kijelentette, hogy egészségügyi szempontból további szigorításokra lenne szükség a koronavírus-járvány megfékezése érdekében, de figyelembe kell venni a gazdasági és a pszichológiai szempontokat is. A szakember kitért arra is, hogy egyre fiatalabb betegek esnek áldozatául a járványnak, és ennek szerinte két oka is van. Egyrészt az idősebbek jórészt már megkapták az oltást, másrészt a nagy számok törvénye alapján egyre több a fiatal fertőzött, ezért egyre többen kerülnek lélegeztetőgépre és halnak meg.
Vannak olyan esetek, amikor valaki megkapta az oltást, aztán mégis megbetegedett. A védőoltás nem véd a fertőzés ellen, csak megakadályozza a súlyos betegséget és a halálozást. A védőoltás beadása után legalább három hétnek kell eltelnie, mire kialakul a megfelelő védettség. A vakcina százból kilencven esetben megakadályozza a súlyos betegséget, tíz ember esetében a szervezet nem reagál megfelelően a védőoltásra, ez lehet az oka, hogy valaki az oltás beadása után is megbetegszik. A vakcinázott emberek között elhalálozásra nincs példa Magyarországon
– jelentette ki. Rusvai Miklós szerint nőtt a bizalom a vakcina iránt, ahogyan a betegségtől való félelem is. Mint mondta, az emberek közvetlen környezetében egyre több a beteg, mindenkinek van olyan ismerőse, aki átesett a betegségen vagy belehalt a betegségbe, ezért tudják, hogy a védettséget csak a vakcinákkal lehet elérni. Mindegyik oltóanyaggal szemben volt bizonytalanság, de ezek megszűntek, és már nagyon kevesen vannak olyanok, akik visszautasítják a felajánlott oltóanyagot. Egyedül az AstraZenecával szemben csökkent a bizalom, de ez a vakcina sem okoz semmilyen problémát, és kivédhetők a mellékhatások.
Kiemelt kép: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu