Vétkesek közt cinkos, aki béna – Az ÁVH-s Ipper Pál által kinevelt Bolgár Györgyök szépen átvertek minket
A Hit Rádió hosszabb, kimondottan érdekes interjút készített Mező Gáborral, a PS munkatársával most megjelent könyvéről. Szóba kerültek a tisztességes SZDSZ-esek, de az is, hogyan nevelte ki az ÁVH-s Ipper Pál a Rádiónál a „gyermekeit”: Mester Ákost, Bolgár Györgyöt és a többi „független” médiamunkást. Mező kiemelte: nem szabad ráhúzni a vizeslepedőt az összes akkori újságíróra. Világosan el kell különíteni azokat, akik a hálózat komoly sakkbábui voltak, azoktól, akik csak a szakmájukban akartak dolgozni.
Érdekes, hosszú interjút készített a Hit Rádió portálunk újságírójával, Mező Gáborral a most megjelent könyvéről. A beszélgetésben több témát körbejártak, ízelítőül néhány részlet.
Bátorság a könyv megjelentetéséhez?
„Nem nekem kellett bátornak lennem, hanem azoknak, akik a nyolcvanas, kilencvenes években írtak, felszólaltak a hálózat ellen. Ők tényleg veszélyben voltak. Most csak két embert említek: Csengey Dénest és Krassó Györgyöt, mindketten elég bátran nyilatkoztak, beszéltek írtak és mindketten fájdalmasan korán mentek el.”
Csengey Dénes titokzatos haláláról munkatársunk a Magyar Nemzetnek adott interjújában is beszélt.
Kiből lehetett médiacsillag?
„Rendszerszerű volt, hogy a volt ÁVH-sokat átirányították a kultúra, a külkereskedelem és a média területére. Ezek kiemelten fontosak voltak. Mondok egy példát. Ipper Pál megérkezett a Rádióba, ő egyébként ÁVH-s volt, aztán Amerikában dolgozott, nyilván a hírszerzésnek is bedolgozva. Mit csinált a Rádióban? Elindította a híres 168 Órát a Rádióban. Ez ugyanúgy – ahogyan később a „reformer” Reform – egy tudatos terv része volt. A belső kritikát ebben megengedték, nagyon érdekes műsor volt, olyan dolgok is elhangzottak, amik máshol nem. De ez az egész ki volt találva. És Ipper Pál olyan embereket vett maga mellé, akikben tökéletesen megbízott. Ott volt Mester Ákos, akinek nagyjából ismert a riporteri pályafutása és a politikai pártállása, vagy a ma is aktív Bolgár György és a többiek. Ők továbbvitték ezt a szellemiséget. Ők sohasem húztak sem a jobboldal, sem a nemzeti oldal felé, ezt az átmentős társaságot képviselték.”
Bolgár, Havas, Gyárfás, Vitray és a többi ismert és ismeretlenebb médiacsillag is fontos szereplője Mező Gábor oknyomozó művének. A Bookline sikerlistáján már negyedik könyv a kiadó oldalán, de a Librinél, a Bookline-nál és a Líránál is megrendelhető.
Egy a jelszó: békés átmenet
„Ha megnézzük a ’88-as, ’89-es cikkeket, a Népszabadságot, a Reformot, a Világot és a többi ismert és ismeretlenebb lapot, akkor össze sem lehet számolni, hány írásban és publicisztikában sulykolták a békés átmenetet. Megírták, hogy a társadalom legfontosabb feladata a békés átmenet segítése. Ezzel párhuzamosan folyamatosan lejáratták a radikális embereket, például Krassó Györgyöt. Ugyanúgy a Reformban, ahogyan a Nap TV-ben. Ment ez a békés átmentés duma, hogy a háttérüzletelés zavartalan legyen, másrészt lejáratták azokat, akik fel mertek lépni ez ellen.”
Krassó György lejáratásáról – a két szakmunkás Forró Tamás és Havas Henrik – ebben a régi cikkben írtunk. Havasnak nem tetszett, beperelte szerzőnket, de az első kör után csalódva visszalépett.
Mindenki cinkos? Dehogy
„Nyilvánvalóan voltak tisztességes újságírók, akik például elhitték, hogy a békés átmenet fontos. Hogy ne legyen még egy ötvenhat. El kell különíteni azokat az embereket, akik ezt az átmentést irányították, akik közül sokan parancsot teljesítettek, akik ebből meggazdagodtak azoktól az „átlag-újságíróktól”, akiknek ez volt a szakmájuk és valahol dolgozniuk kellett. Nem lehet egy egész szakmára ráhúzni a vizes lepedőt. Ráadásul a Reform tényleg újító lapnak számított. A Kapu antikommunista, bátor cikkeket leközlő, tabutémákról publikáló újság volt. Ki gondolta akkor, hogy amögött is a Hálózat állt? Senki. Pontosan a Hálózat ellen küzdött elvileg. Több leleplező cikk megjelent akkoriban.”
Az átvert, tisztességes SZDSZ-esek
„Nagyon érdekes a Beszélő, ami az SZDSZ-hez tartozott. A nyolcvanas években bejött Magyarországra a német Springer, Joseph von Ferenczy volt a közvetítő Ferenczyről és a vidéki lapok lenyeléséről lásd ezt a cikkünket>, megalakult a Springer Budapest. Rövid idő alatt megszerzik az addig a Párthoz tartozó megyei napilapok felét. Még a vezető lapok is írnak a mutyiról, olyan felháborító. Persze kisebb terjedelemben. De a Beszélő bátran, nagyobb terjedelemben. Azt is kérdezve, hogy a volt MSZMP-nek, az MSZP-nek milyen szerepe lehet ebben? Ki sejtette még akkor, hogy ’94-ben ugyanezzel a párttal összeáll az SZDSZ? Nyilván a Beszélő környékén és az SZDSZ környéken is volt sok tisztességes ember, aki nem akarta végignézni ezt az átmentést tétlenül. Hogy ugyanazok a főszerkesztők vezessék a lapokat a rendszerváltoztatás után, mint akiket még a Párt kinevezett. Nem ilyen átmentésről álmodtak.”
