Szándékos fegyelmi vétség miatt jogerősen elmarasztalta az ügyvédi kamara a Czeglédy-ügyben eljáró szegedi DK-s ügyvédet
Három rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt másodfokon, immár jogerősen elmarasztalta a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Binszki Józsefet, a Demokratikus Koalíció szegedi önkormányzati frakcióvezetőjét, aki ügyvédként ellenérdekelt felek képviseletét vállalta és látta el egy időben Czeglédy Csaba hatmilliárdos költségvetési csalás miatt folyamatban lévő büntetőügyében. Az ügyvéd – immár jogerős határozat szerint – szándékos fegyelmi vétsége jelentős időhúzásra volt alkalmas a Czeglédy-perben: miután a védőt kizárták az ügyből, az új védők megbízása, majd azok felkészülése körülbelül fél évre leállította a büntetőpert. Binszki ügyvédi időhúzását a PestiSrácok.hu tárta fel, Budai Gyula pedig cikkeink nyomán fegyelmi eljárás lefolytatását kérte a kamarától. Az etikai bizottság 300 ezer forint pénzbírság és 80 ezer forint eljárási költség megfizetésére kötelezte Binszki Józsefet.
Mint ismert, Czeglédy Csaba 20 évi börtönbüntetéssel fenyegetett büntetőügye 2017 nyara óta tart – akkor vették őrizetbe hat és fél milliárdos, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás gyanújával a mellesleg korábban hasonló bűncselekmények miatt már jogerősen elítélt szombathelyi ügyvéd-politikust. Bár a vád szerint strómanok által vezetett, az egész országot behálózó iskolaszövetkezetek milliárdos adócsalása rendkívül bonyolult gazdasági bűncselekmények sorozata, sokan csodálkoznak, miért tart hosszú éveken át még a vádemelést követően a per. Czeglédy például folyamatosan azt hangoztatja, hogy nem tudják elítélni – szerinte ez is azt bizonyítja, hogy ez csak egy politikai indíttatású koncepciós per.
Valójában arról lehet szó, hogy Czeglédy minden lehetőséget megragadott, hogy ellehetetlenítse, gátolja, húzza az eljárást? Kétszer is képviselő-jelöltséggel szerzett mentelmi jogot, országgyűlési képviselő csak addig akart lenni, amíg ez kiutat jelentett a börtönből – amint újra őrizetbe vették, a jelöltségtől is visszalépett. Aztán Gyurcsányék az európai parlamenti választáson tették fel a lista utolsó helyére – a mentelmi jog még ehhez is járt. A Szegedi Törvényszék még a büntetőeljárást is megszüntette ellene. Hosszas jogi procedúra eredménye lett, hogy végül nem kellett elölről kezdeni az egész ügyet és az ügyészségnek újra vádat emelni.
Mindez nem kevés időt vett el, és akadályt jelentett a büntetőeljárás lefolytatásában. De ahogy Budai Gyula fogalmazni szokott: a "trükkök százaiból" még nem fogytak ki.
A PestiSrácok.hu több cikkben foglalkozott azzal, miért és hogyan került Szegedről Kecskemétre a büntetőper. A Szeviép-ügyben ismertté vált, az országos bírósági botrányban szereplő szegedi törvényszéki bíró, Nóvé Ágnes Czeglédy ügyében is "beült" a tanácsba. Már folytak a tárgyalások, amikor eszébe jutott, hogy mivel Czeglédy a szegedi polgármester védője volt korábban, az ő családi cégük pedig több munkát is kapott Szeged városától, így összeférhetetlen.
A Kecskeméti Törvényszék már górcső alatt vizsgálta meg az ügyet – nehogy valamilyen akna bent maradjon –, mielőtt tárgyalni kezdte volna. Így derült ki, hogy két olyan ügyvéd is vádlotti képviseletet lát el, aki a törvény szerint összeférhetetlen. Ha őket nem zárják ki, hanem továbbra is eljárnak, erre hivatkozva másodfokon hatályon kívül helyeztethető lett volna az ítélet. A Kecskeméti Törvényszék két védőt zárt ki: az egyik Czeglédy első számú védője, a volt igazságügyi államtitkár, Hankó Faragó Miklós volt, aki az ügy korábbi szakaszában egy tanút is képviselt.
A másik hunyó Binszki József volt – aki nem mellesleg a szegedi DK emblematikus figurája, a jogi bizottság tagja és a párt önkormányzati frakciójának vezetője. Binszki József azt követően vállalta el, vette át a Czeglédy-ügy három, tagadásban lévő vádlottjának védelmét, hogy azt megelőzően egy beismerő vallomást tett, az ügyészséggel egyezséget kötött vádlottat képviselt. Ez pedig az eljárási törvény szerint összeférhetetlen.
Budai Gyula cikkeink nyomán az ügyvédi kamara etikai bizottságához fordult. Kifejtette, hogy érdekellentétben álló, beismerő és tagadásban lévő terheltek képviseletének ellátása egyazon ügyben abszolút etikátlan: sérti az ügyvédi titok elvét, etikátlan a korábban beismerő vallomást tett vádlottal szemben. Első fokon a Szegedi Ügyvédi Kamara etikai bizottsága járt el és marasztalta el Binszkit – ezt erősítette meg másodfokú határozatával most a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága.
Binszki az eljárás folyamán összesen négy terheltet képviselt. Az etikai bizottságok is úgy foglaltak állást, hogy amikor az ötödrendű vádlott megtette a beismerő vallomást, nemcsak vele, hanem az érdekellentétben álló többi terhelttel is meg kellett volna szüntetnie a képviseletre vonatkozó megbízást. Olyan vádlott védelmét pedig egyáltalán nem vállalhatta volna el, aki korábbi védencével érdekellentétben áll.
A határozat kimondja, hogy a terheltek képviselete egyértelműen összeférhetetlen volt. Az indokolásban azt is leírják, hogy a fegyelmi vétséget az ügyvéd szándékosan követte el, bár nem egyenes, hanem eshetőleges szándékkal. Mivel a fegyelmi vétséget háromszorosan is elkövette Binszki József, ezt súlyosító körülményként értékelték, az időmúlást viszont enyhítőnek, így végül 300 ezer forint pénzbírság és 80 ezer forint eljárási költség megfizetésére kötelezték a szegedi DK-s politikust.
Vezető kép: Facebook
