Pesti Srácok

Terry Black, a liberális ikon “karaktergyilkolta le” Vona Gábort

Terry Black, a liberális ikon “karaktergyilkolta le” Vona Gábort
Fotó: MTI Rt. Fotószerkesztõség

Az ember esze megáll, most azzal találtak előjönni radikális liberális felebarátaink, hogy a Semjén Zsolt elleni ocsmány támadást, amelyet egyébként parlamenti politikusok is felvállaltak, ahhoz hasonlítják, mint amikor a liberális ikon Terry Black állította azt, hogy biztos tudomása van Vona Gábor homoszexualitásáról. Mondjuk Terry Black-et pont annyira lehetett akkor komolyan venni, mint ma egy ellenzéki politikust.

Terry Black-et még az első Orbán kormány idején építették fel a jobboldalt minden lehetséges eszközzel támadó és eszelősen gyűlölő kereskedelmi televíziók és bulvárlapok, még jóval az internet előtti időkben. Ő volt az első arca a később LMBTQ-érzékenyítésnek hívott projektnek, amelynek akkor még nem volt neve. Terry Black biológiai férfinek tűnt, akinek egy időben beültetett műmellei voltak és időnként valahol egy nyugati nagyvárosban dolgozott teljesítményorientált (napi több tucat kuncsaft akár) prostituáltként. 

Terry Black
Terry Black vádaskodás közben (képernyőfotó)

Terry Black-hez a jobboldalnak soha semmi köze nem volt

Ez utóbbit, izgalmas múltját és akkori jelenét(?) saját maga írta meg egy könyvben, úgyhogy felesleges vitatni. Valami kapu alatti könyvvásáron láttam meg az ominózus művet, és én hülye öt oldalt random elolvastam belőle. Hát a segítő szakmában eltöltött éveim alatt sok szörnyűséggel és beteg személyiséggel találkoztam, de ez az ember szegény bárkinek a súlyos eseteket számon tartó listáján előkelő helyen szerepelt volna.

Na, belőle csináltak a magyar liberálisok a médiában gyermekek örökbefogadására alkalmas személyt. Szexuális identitásának és egyéb pszichés státuszának megtippelésére sem vállalkozom, mindenesetre gratulálok azoknak a szakembereknek, akik örökbefogadásra alkalmasnak minősítették. Ez hatalmas kampány volt annak idején, nácinak neveztek mindenkit, aki nem gondolta úgy, hogy egy „hímringyó” (elnézést a kifejezésért, de ez a ma már archaikusnak tekinthető kifejezés azért nem lő nagyon mellé) alkalmas a gyermeknevelésre. Terry Black egyébként viszonylag képernyőképes volt, beleillett a liberális szellemi színvonalba, képes volt részvétet kelteni a nézőkben, egyébként normális emberek is azt mondták, hogy egy gyerek (végül kettő) nála biztos jobb helyen lesznek, mint egy intézetben. Terry Black igyekezett megkapaszkodni a közéletben is, egy darabig ideológiailag az SZDSZ egy tagozataként is értelmezhető politikai pártot is működtetett. Végig a liberális sajtó kedvence maradt.

Gondviselői tevékenységét nem minősíteném, de a vonatkozó, ajnározó sajtótermékek híradásaiból sem egy sikertörténet bontakozik ki. 

A Vona Gábort betámadó interjú felvétele még mindig fellelhető a neten: 

Mondjuk legalább saját magára hivatkozik, nem pletykákra. 

Na tehát, 2016 végén ő így támadta be Vona Gábort azzal, hogy állítólag megfordultak egy kanapén. De már állítólag 2011-ben is mondott ilyeneket. Az kétségtelen tény, hogy a jobboldali sajtó nagy élvezettel mozdult rá a témára, nagyon szórakoztató volt, hogy a liberálisok egy teremtménye ki akarja csinálni az akkor még nem a liberálisok egy részének kedvencévé váló Vona Gábort, aki ugye akkor az azóta méltán elfelejtett, éppen néppártosodó Jobbik elnöke volt, egészen a 2018-as választási bukásig. Vona pedig volt olyan jó marha, hogy magára vette Terry Black megnyilvánulásait, és ezzel nevetségessé tette magát. 

Ha nem vesz tudomást róla, hiszen Terry Black egyébként nyilvánvalóan futóbolond volt mindig is, csak korábbi érdemei és szexuális státusza tette védett személlyé liberális körökben, akkor az egész ügy elhal még az elején. De nem tudott ellenállni a kísértésnek, hogy megpróbáljon politikai tőkét kovácsolni az ügyből és megpróbáljon keménynek mutatkozni és a jobboldalt vádolta meg a támadással. Csakhogy nehéz volt elhinni, hogy Terry Black a Fidesznek dolgozzon, az előzmények ezt kizárták. Ráadásul a néppártosodás miatt zabos, és a Vonát már akkor meggyűlölő egykori miépesek, radikális jobbosok pont a Jobbik számára legfontosabb buborékokba üvöltötték bele azt, hogy ez akár igaz is lehet. Ez volt az igazi célja az akciónak, és nem is volt teljesen sikertelen, itt kezdődött a Jobbik eróziója, igaz nem az egykori balos szavazókat csábította vissza, hanem a legelkötelezettebb radikális aktivistákat idegenítette el.

Amúgy tényleg ki hiszi el azt, hogy a percekkel korábban még radikálisan homfób, rasszista, antiszemita, teljesen nyilaskompatibilis Jobbikot a szélsőséges liberálisok 2016-ra teljesen elfogadták? Ugyan, dehogy. Abban reménykedtek, hogy Vona lebuzizásával a volt, egyébként szintén rasszista és homofób MSZP szavazók egy részét vissza tudják szerezni.

Lehet, hogy nem volt elegáns, ahogy erre a jobboldali sajtó reagált, de Vonát a saját kommunikációs tévedése csinálta ki, nem a liberálisok karaktergyilkolási kísérlete és főleg nem a kormánypárti sajtó. Az meg a világ vicce, hogy a gyakorlatilag nyilas húrokat pengető Vonára úgy emlékeznek a liberálisok, mint egy liberális demokratára. Sokkal rosszabbakat harsogtak róla éveken át, mint amiket a Terry Black valaha is állított. Aztán pedig azzal húztak le még egy bőrt az ügyről, hogy az egészet megpróbálták a Fidesz nyakába varrni. Miért is ne írná meg a sajtó amikor a liberálisok meg a szélsőjobbosok egymásnak mennek? Ha valakit filozófiailag is érdekel Vona Gábor, akkor Ambrózy kolléga cikkéből informálódhat.

És végül a múlt és jelen ügy közötti különbségről. Nem akarom túlbecsülni Arató Gergely és egyéb liberális politikusok intellektuális és morális státuszát, de azért talán nem túlzás kijelenteni, hogy valahol Terry Black vonatkozó szintjei felett állnak talán. Ha nem, akkor elnézést kérek Terry Black-től.

A Vonával kapcsolatos híresztelések nem vezető jobboldali politikusoktól indultak, hanem egy a liberálisok által felépített celebtől. Míg a Semjén Zsolt elleni hamis bűnügyi vádat Dobrev Klára és most már Magyar Péter is építgeti, egyéb hasonló alakokról nem is beszélve. Vonát nem bűncselekménnyel vádolták meg, hanem csak a nyilas eszmékhez nem illő életvitellel. És Vona ellen nem titkosszolgálati akció indult, míg jelen esetben nyilvánvaló, hogy minden nyilatkozó ellenzéki politikus pontosan tudja, hogy hazugságot mond.