A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) szakértői több, mint 6000 budapesti vállalkozás véleményére alapozva készítették el 7+1 pontból álló javaslatcsomagjukat, amellyel szerintük úgy lehetne módosítani a katára vonatkozó jogszabályokon, hogy az mind a katás vállalkozók, mind a jogszabályalkotók számára elfogadható legyen. A BKIK ezenkívül a kata adómértékét is a jelenlegi közteherviselési rendszerhez igazítaná.
A BKIK-nál az elmúlt időben alapos elemzésnek vetették alá a kata adónemet, majd a közelmúltban elvégzett kutatásban közel 6000 fővárosi vállalkozót kérdeztek meg a kata tervezett módosításáról, valamint a lehetséges megoldási módszerek preferenciájáról. Az adónemmel kapcsolatos egyik legmarkánsabb anomália, hogy miközben 2013-ban a kata adómértéke nagyjából az akkori minimálbér után fizetett adóterhek 80%-ának felelt meg, időközben a minimálbér és annak adóterhei is közel duplájára nőttek, a 6 millió forintos kata-plafon szintén megduplázódott 12 millióra, de a tb-terheket is tartalmazó kata adómértéke nem változott. A BKIK kutatásából kiderül, hogy a vállalkozók közel fele el tud képzelni valamilyen adóteher-növekedést a szabályozás egyszerűségének megmaradásáért cserébe, míg nagyjából egyharmaduk a maradó adóteher mellett az adminisztráció bonyolításában látja a megoldást. Miközben alkalmazottként a tényleges jövedelem értéke számít a nyugdíjalapba, addig a katás nyugdíj számításánál nem a valós keresetet, hanem a fix havi adó alapján törvényileg meghatározott összeget veszik figyelembe. Ez a főállású, havi 50 ezer forint katát fizetők esetében 98 100 forint nyugdíjalapot jelent, ami 2013-ban még jól közelített az akkori minimálbérhez, de mostanra már csak a 161 000 forint 61%-át teszi ki. Ezt a kormányzat a 75 ezer forintos átalányadó bevezetésével igyekezett kompenzálni.
Hétpontos javaslatcsomag
A BKIK-ban folyó munkával párhuzamosan más szakmai szervezetekben, így többek között a VOSZ-ban, az MGYOSZ-ban, a Magyar Könyvvizsgálói Kamarában vagy az Adótanácsadók Egyesületében is hasznos javaslatok készültek, hogy csak néhány szervezetet említsünk. Az alábbi 7+1 pontos BKIK-javaslatot mindezen eredmények szintetizálásával fogalmazták meg.
1. Állítsuk vissza a szabálykövető katások megbecsülését!
Az elmúlt időben megjelentek olyan vélemények, amelyek a katás vállalkozókat adóelkerülőként bélyegeznék meg. A BKIK határozottan visszautasítja ezt a szemléletet, hiszen pont az a feladat, hogy a katát az eredetileg megfogalmazott célok érdekében szabályosan használókat, és a katát szabálytalanul használókat minél hatékonyabban szét lehessen választani, és a hatóságok csak az adónemet szabálytalanul használókkal szemben lépjenek fel! A rendelkezésre álló adatok alapján a szabályosan katázók vannak többségben, akik megbélyegzése és büntetése társadalmilag igazságtalan, és gazdaságilag is káros.
2. Erősítsük meg az ellenőrzést!
A katás szabálytalanságok kiszűrésére a NAV kapjon plusz költségvetési forrásokat, hogy a rendelkezésére álló eszközöket – mint például az online beérkező számlaforgalom elemzését – hatékonyan fel tudja használni.
3. Harmonizáljuk a katát a munkajövedelmek rendszerébe, hogy tartósan fenntartható legyen!
A kata adónemet választó vállalkozók jellemzően a saját munkaerejüket és tudásukat használják a bevétel megszerzése érdekében, miközben ehhez kevés tőkejellegű költséget használnak fel, emiatt a kata alapvetően a bérjellegű jövedelem közterheit helyettesíti. Ezek között jelentős tételt jelentenek a társadalombiztosítási befizetések, miközben a katánál ez sokkal kisebb mértékű. Ez egyrészt a jóval magasabb nettó jövedelem elérhetősége révén magas motivációt kelt a jövedelmek kata adó felé terelésére jelenleg, másrészt a jövőben az alacsony társadalom biztosítási kifizetési jogok miatt komoly társadalmi feszültségek várhatók, hiszen sok katás nem végez a tb-jogviszonyt kiegészítő öngondoskodó megtakarítást. Emiatt a katát célszerű közelíteni a munkaviszony tb- és adókedvezmény-rendszeréhez.
4. 5 millió forint bevételig maradjon a jelenlegi adóteher, afölött vezessenek be egy 15%-os új adómértéket, azonban a plusz befizetésért járjon több tb-jogviszony is!
Tavaly a katás vállalkozók 44 százaléka 4 millió, 52 százalékuk pedig 5 millió forint alatt számlázott. A katások több, mint felét kitevő legkisebb vállalkozókra tekintettel, a 3. pont értelmében az adó újraszabályozásaként a kata adómértéke legyen 5 millió forint bevételig az eddigi adóteher, afölött pedig a bevétel 15%-a, de főállású katásnál minimum havi 50 ezer, mellékállású katás vállalkozónál minimum havi 25 ezer forint. A havi minimum fölötti adót fizető főállású adóalanyoknak járjon vagy arányosan, vagy egy átalányértéken magasabb tb-jogviszony, miközben a minimum havi 75 ezer forintot választókat továbbra is a minimálbér körülinek megfelelő tb-jogviszony illesse meg! Hosszabb távra, javasolt megoldásként adódhat a lehetőség a magasabb tb-jogviszony megszerzése érdekében, hogy a főállású katások választhassanak magasabb befizetési összeget. A havi minimum fölött fizető mellékállású adóalanyoknak pedig a minimum fölötti összeg lehetőség szerint számítson bele valamilyen módon a tb-jogviszonyba, akár arányosan, akár átalány formában! A BKIK elképzelhetőnek tart egy olyan alternatívát is, hogy a három különböző átalányadó-mértékhez akár három eltérő százalékos adósáv tartozzon, például 12,5 százalék, 15 százalék és 17,5 százalék.
5. Járjon családi kedvezmény a főállású katásoknak is!
A személyi jövedelemadó alá tartozó munkajövedelmek esetében családi kedvezmény is igénybe vehető. A harmonizáció érdekében ennek logikáját célszerű kiterjeszteni a főállású katásokra is. A kata kedvezőbb adómértéke miatt a BKIK javaslata szerint egy gyermek után legalább havi 5 ezer, két gyermek után havi 10 ezer, 3 gyerek után pedig havi 25 ezer forint családi kedvezményt lehessen a fizetendő katából levonni.
6. Zéró tolerancia a bújtatott foglalkoztatásra!
A BKIK egyetért a kormány álláspontjával, miszerint a munkaviszonyok katás vállalkozássá történő átszervezése egy társadalmilag nagyon káros folyamat, így ennek megállítására és visszaszorítására egy egyedi új szabályt célszerű hozni: két éven keresztül 40%-os különadó terhelje bármely szerződéses összeg esetén azt az új katás jogviszonyt, ahol az egykori munkavállaló a volt munkáltatójával vagy annak kapcsolt vállalkozásával köt vállalkozói szerződést! Így két éven keresztül ez gyakorlatilag azt jelenti, mintha továbbra is munkavállaló lenne a volt cégénél, viszont egyéb szerződései keretén belül élvezheti a kata előnyeit.
7. Kettő helyett három feltételhez legyen kötve a hétből a kata választása
Jelenleg a hét feltételből elég, ha kettőt teljesít a katás vállalkozó. Ugyanakkor a tisztességes katások minden gond nélkül meg tudnak felelni három, vagy akár négy feltételnek is.
+1. Vonják vissza a „Lex Parragh” néven elhíresült 3 millió forintos szabályt!
A nemrég elfogadott 3 millió forint feletti, egy megrendelőtől származó bevételre kirótt 40%-os különadó alá jónéhány kisvállalkozó önhibáján kívül kerül, ezt rendkívül nehéz kiszűrni. Ugyanakkor a szabály kijátszható, hiszen a tapasztalatok szerint például egyes könyvelőirodák már szakosodnak, hogyan osszák szét az ügyfeleik bevételeit az általuk könyvelt cégek között. Az előző pontokban megfogalmazott javaslatok bevezetése kezeli a katával kapcsolatban feltárt problémákat, ezért ezt a szabályt javasolt eltörölni!
vektortér
2020-11-18 at 21:19
Jajj, bocsánat, sajnálom, hogy megsértettem! Kérem, kedves tisztességes kisadózó bácsika, maradjon itthon!
A szívem szakadna meg ön után, ha fogná magát és elhúzna szlovákiába adót elkerülni.
Pár titkár
2020-09-22 at 17:58
@vektortér
“Az adócsaló könyvelőket börtönbe kell juttatni, nem úgy alakítani a szabályokat, hogy a bűnözőknek jó legyen.”
És az kinek jó te okos tojás, ha kiviszem a vállalkozásomat szlovákiába ? Gondolkodj egy kicsit mielőtt itt trollkodsz.
A kisebb adókulcs is jobb, mint az adófizetők hiánya.
Hogy a katával kapcsolatban konszenzusra kell jutni, az mindenkinek érdeke.
Az sem tiszta, hogy hogyan ellenőrzik a körbeszámlázást. Kifizetett összegek alapján ?
Szolgáltatások alapján ? Ki lehet játszani mindegyiket.
Én azt mondom, hogy valamennyire legyen a Kata is forgalomkövető, persze nem olyan brutálisan, mint mondjuk egy normál jövedelemadózásnál, ahol viszik a 40%-ot.
hozzaszolo
2020-09-20 at 10:12
“sehogy nem fogok jól kijönni a dologból”
Én is voltam vállalkozó, 20 évig. Amikor az állam a médiában közzétette, hogy megint segítjük a KKV, akkor már tudtam, én nem vagyok azon vállalkozók között. Pl. EVÁS voltam. Indult ugye 15 %-ról. Aztán lett 29, és begyűrűzött a szociális hozzájárulás. Összességben már csak ilyenkor azt kérdeztem a könyvelőmtől, hogy most a nagy támogatás miatt mennyivel többet kell fizetnem/adóznom. És mindig többet kellett. Alkalmazott nélküli Bt. Önfoglalkoztató, kényszervállalkozó.
hozzaszolo
2020-09-19 at 17:44
Mondjuk nőknél inkább befektetésről beszélhetünk.
hozzaszolo
2020-09-19 at 17:43
Amíg egy jogszabályalkotó nincs tisztában azzal, hogy egy önfoglalkoztató, alkalmazott nélkül, az nem vállalkozó, hanem kényszervállakozó, és pl. van egy főállása is, addig ez az adóztatási, áfáztatási gazdaságpolitika nem ér le a valóságig. Egy egyedülálló számára, aki csupán az eszét fekteti bele a vállakozásába, nem értelmezhető számára a költségelszámolás, jövedelem, adózás alapja, stb fogalmak. Nincs törzstőkéje, csak a saját töke, már ha nem nő. Ha a igen, még az se. És nem a tőke fog neki hozamot adni.
politikai koszfészek
2020-09-19 at 16:02
Kata, Kata, Katica. Senkinek nem jut eszébe, hogy az irgalmatlan magas bérterheket kellene egy kissé emberbarátibbá tenni? Ennek a “visszaéltek vele” megfogalmazásnak nagyon poszt-kádárista szájíze van: az én szememben ezzel a szöveggel a jogalkotók (jogász végzettségű egyének?) próbálják elütni a rossz “jogszabálykodásukat”. Gondoljon bele mindenki: hogyan lehet visszaélni bármilyen jogszabállyal? Sehogy, mert a jogszabállyal csak élni lehet, vagy nem élni. Megvan? Ez pont olyan, mintha VALAKIT AZÉRT MARASZTALNÁNAK EL, MERT VISSZAÉLT AZ ELSŐBBSÉGÉVEL A FŐÚTVONALON HALADÁSAKOR. Na ugye.
Béla
2020-09-19 at 14:04
“Az elmúlt időben megjelentek olyan vélemények, amelyek a katás vállalkozókat adóelkerülőként bélyegeznék meg.”
Nem mindet, de sok esetben ez volt a végeredmény!
A kata visszaélésszerű alkalmazása azonban nemcsak az államkassza bevételét csökkenti, hanem a piaci versenyt is torzítja.
Sok cég a katát a munkaviszony alternatívájaként használja. Ezek a cégek pedig illegális versenyelőnyre tesznek szert a foglalkoztatottakat szabályszerűen alkalmazó, tisztességes adózókkal szemben.
vektortér
2020-09-19 at 13:20
Szabálykövető katás 🙂 A kata nevű mézesmadzag az adócsalóknak lett kitalálva. Gyakorlatilag legálisan tevékenykedhetnek adófizetés nélkül. Nem kell csodálkozni, ha meglesz az adatbázis a tevékenységükről, akkor nehezebben fognak tudni visszaálni az áfacsalós, számlát nem adó ügyeskedésre.
A 3 milliós szabály egy feltétel, miért hazudják, hogy több feltételt akarnak teljesíteni, mikor egy is sok nekik?
Az adócsaló könyvelőket börtönbe kell juttatni, nem úgy alakítani a szabályokat, hogy a bűnözőknek jó legyen.