A rendszerváltoztatás óta eltelt három és fél évtized világosan megmutatta a valódi választóvonalakat, és nem lehet kérdés, hogy legalább két fronton közös nevezőre hozható a magyar közélet két jeles figurája: ez pedig a hazaszeretet és a kérlelhetetlen antikommunizmus – írta Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője a Magyar Nemzet Véleményváró rovatában, a Csurka és Szájer című publicisztikájában. Így folytatta:
Ma már kijelenthető, hogy Csurka István rendszerváltás előtti pályafutása mentes a kollaborációtól: a ’56-os főiskolai nemzetőr megjárta a kistarcsai internálótábor poklát, és bár – a lelki és fizikai terror hatására – aláírt az állambiztonságiaknak, de a jelentéstételt mindvégig elszabotálta. Komikus, hogy a Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán címmel 1992 augusztusában megjelent, hatalmas indulatokat kiváltó, ám annál lényeglátóbb dolgozata óta rá epét hányó liberális értelmiség a hetvenes-nyolcvanas években Csurkát még mint ellenzéki ikont rajongta körül. Volt is okuk rá, hiszen az író a konszolidálódó, legitimációját kereső Kádár-diktatúra ádáz és hangos ellenfele maradt, többször ítélték szilenciumra, vegzálták és megfigyelték. Odatette a névjegyét a Bibó István temetésén egymásra találó ellenzéki értelmiség első nagy közös akciója során is: Bibó-felejtés címmel ő írta a legérdekesebb esszét a szamizdatként megjelenő emlékkönyvbe. 1980-ban (amikor még letöltendő börtönbüntetést osztogatott a hatalom a március 15-én, a Petőfi szobránál összegyűlő fiataloknak) Csurka így írt a börtönévei után raktárosként, irodistaként sínylődő Bibó tragikus sorsáról:
Még kimondani is borzalmas: azért nem nyúlt kéz felé magányába, azért nem igyekeztek eszméit az újabb nemzedékekkel megismertetni, mert ízig-vérig demokrata volt? Azért, mert minden sorával az igaz, demokratikus, felvilágosult megegyezést hirdette? Ez a kiegyező, a saját világszerte csodált konszolidációját frivolan mutogató társadalom, ez a csupa kiegyezés világ éppen arról feledkezik meg, akinek a magyar kiegyezésekről, a jó megegyezések természetéről, az általa, vele megteremthető demokráciáról a legtöbb és leghitelesebb mondanivalója volt?
Csurka aztán nem is lett a kiegyezés embere. Politikai pályára lépve nem bírta megemészteni a pártját, az MDF-et elárasztó sunyi megalkuvók jelenlétét, a múlt betüremkedő figuráit és a balliberális uszítást, azaz az álrendszerváltó kádergyerekek hörgését. Talán ez a magyarázat Csurka sajátos antiszemitizmusára és politikai baklövéseire is. Előbbiről hallottam azt a komikus bölcsességet, hogy az egy csapásra kiiktatható, ha az inkriminált jelző helyére a „liberálist” helyettesítjük be, de ez maradjon csak poén.
Mindenesetre Csurkától nem lehet elvenni írói zsenialitását, a rendszerváltó ellenzékben betöltött szerepét, Monort és Lakitelket, sem pedig a haláláig tanúsított váteszi előrelátását és nemzeti kiállását. Sokan úgy tekintenek rá, hogy ő volt a patrióta gondolat megalapozója.
Bár Csurka jussa a Bibó-kötet után a fokozatos elhallgattatás lett, a szabadság szelleme már kiszabadult a palackból. Amikor a jogászhallgatók szakkollégiuma 1985-ben felvette Bibó nevét, egész biztos, hogy a lánglelkű ellenzéki fiatalok kézről kézre adták a híres szamizdatot. Szájer József ott és akkor bontotta ki szárnyait. Hogy aztán a politizáló kollégisták, majd az alakuló Fidesz egyik szellemi vezetője, ideológusa legyen.
Persze a közéleti eunuchoknak a név még sokáig csak a brüsszeli orgián megdőlő botrányhőst fogja jelenteni, pedig nem véletlen, hogy e magánéleti gyengeséget a nemzeti tábor igen hamar megbocsátotta: egyfelől mert Szájer bocsánatkérése és visszavonulása valóban őszinte volt, másfelől mert az ő életműve a mai Magyarország egyik alapkövévé vált, így személye sem nélkülözhető a nemzeti oldalon.
Szájer József könyvének négy éve kellett volna megjelennie, készen is volt már akkor, aztán mostanáig, az önkéntes száműzetés leteltéig a fiókban lapult. Frontvonalban, ez áll a köteten, jelezve az interjúalany végtelen szerénységét, pedig sokkal hangzatosabb címet is kaphatott volna: A nemzeti szuverenizmus újrateremtése, vagy valami ilyesmit. Hiszen az, hogy Szájer József szövegezte és szerkesztette egybe Magyarország alaptörvényét, a legkevésbé sem a véletlen műve. Az új alkotmányban teljesedik ki az az ezeréves alapokon nyugvó, büszke magyar identitást sugárzó, mégis pragmatikus és az egész nemzetet egyesítő gondolat, amelyet Szájer – derül ki a portrékötetből is – egész életében képviselt. Önmagával és például a Fidesz kilencvenes években elkövetett ballépéseivel (például a Zétényi–Takács-féle igazságtételi törvény fúrásával) szemben kritikus, de a ma patriótának nevezett eszmét mindvégig valló észjárás remekül jellemzi Szájer Józsefet. Régi vesszőparipám, s történelmi tény is egyben, hogy bár a fiatal fideszesek sokszor liberális szólamokkal jöttek, az antikommunista, nemzeti eszmét sosem tagadták meg, ezért például nem vettek részt a taxisblokádban vagy a szocialista restaurációnak megágyazó SZDSZ-es chartázásban.
Amikor a rendszerváltoztató erőkön belül elvált egymástól a nemzeti és a globális metszet, nekünk is döntenünk kellett. A Fideszt helyes útra vezette az ösztöne, mi nem követtük az SZDSZ-t
– emlékszik vissza könyvében Szájer József.
A legfőbb fegyvertény mégis a nemzeti egység 2010 utáni megteremtése, amivel korábban számos kiváló jobboldali-kereszténydemokrata politikus próbálkozott, de végül is Orbán Viktornak és harcostársainak sikerült megtalálnia a közös nevezőt. Ezt Szájer így írja le: „Nekünk a józan nemzeti többséget kell megerősíteni, egyesíteni. Így tudjuk meghaladni a rendszerváltoztatás két évtizedének konfliktusait. A magyarokat nemzeti fundamentumon egyesítettük, és ebbe nem fér bele a kiegyezés a globalista érdekeket belülről szolgáló erőkkel.”
Csurka és Szájer a modern nemzeti gondolkodás két fontos alakja. Csurka kijelölte a vörös vonalakat, amin át senki nem léphet a közéletben, ha magyar és hazafi kíván maradni. Míg Szájer megtanított bennünket hazafiként és szuverenistaként boldogulni. Taktikusan és elvhűen.
Aligha véletlen, hogy e két, egészen eltérő habitusú gondolkodót Schmidt Mária egyszerre kínálta fel fogyasztásra – utalt Huth Gergely a XX. és XXI. Század Intézetek múlt heti eseményeire, így zárva sorait:
Csakúgy, mint a reformkorban vagy a két világháború közti pezsgés idején, a XX–XXI. század fordulója is kitermelte a maga magyar iskoláját. Ne féljünk olvasni és tanulni belőle, mert ha a mércéink rendben vannak, a „globalista metszet” sosem gyűrhet le bennünket!
A teljes cikk ITT olvasható el a Magyar Nemzetben. A legutóbbi Polbeat témája is Csurka István politikai és írói öröksége volt, amiről Békés Márton történésszel beszélgetett Huth Gergely és Stefka István. A műsor ITT nézhető, vagy hallgatható meg.
Theo
2024-12-05 at 01:14
Hát ezt azért nem kellett volna!
Értem, hogy most mindenáron rehabilitálni kell Szajert, de súlyos tévedés, hogy megbocsajtottunk volna neki. Valaki nagyon rossz tanácsadó ott a Fideszben! Miért kell eloretolni, miért nem elég a háttérben dolgoztatni, ha akkora fej? Állíthatom, hogy ez a nép számára egyáltalán nem nyilvánvaló, ellentétben Csurkaval, aki jelentős ember és bátor egyéniség volt. Író létére korszakos felismerésekkel amikre rögtön éreztük, hogy helyesek, pedig akkor ezek még nagyon megdöbbentő dolgok voltak. Aki odavan Szajerert, az foglalkoztassa, hívja meg magához, de minket hagyjon vele békén.
Talpra magyar!
2024-12-05 at 01:01
Az biztos hogy ők nem Gyurcsányok M. Péterek Varjúk Fekete-Győrök …..akik állandóan a haza tönkre tételét akarják megcsinálni. Ezek a ballibsik szét is lopták csődbe már többször a hazánkat és a Gyurcsányék Demszkyék szétlopatták a 4-es metró 167milliárd forintját mszp-s Göncz Kingájuk 12milliárd forint eu-s pénzt lopott el ráadásul a bukott momentumos Cseh Katalin aki beül a terrorista Fekete-Győr helyére az egyes bandatagjaival együtt több mint 4,5milliárd eu-s forintot ellopott. Csurka Istvánban és Szájer József egyikük sem lövetett a népbe és nem loptak hazánktól és az EU-tól se loptak.
Georg
2024-12-05 at 00:09
@ Sas
Formálható? Ja…10-20 év alatt. De szerinted a 15 éve folyamatosan b*zi gyűlöletre kondicionált fideszes választók hogy a p*csába fognak most hirtelen 1 évvel a választások előtt LMBTQ+ barát woke párti Sz.Józsi rajongókká válni? Csurkával egy lapon emlegetni pedig a PS szégyene.
Sas
2024-12-05 at 00:02
aha..fiatalok…a politikához élettapasztalat kell-ahogy Platon kifejtette.Aztán a közvélemény……………az formálható.
Vélemény
2024-12-04 at 23:45
Egyetértek a futóbolond észrevételével!!…… Mégis miért nem Borkai Zsolttal hasonlítja össze??…. Tényleg ez most komoly, hogy így megalázza Csurka István emlékét???……Szánalmas!
Komolyan nem értem, hogy miért kell ekkora felhajtás csinálni Szájer József körül. Hiába nagy koponya, hiába végzett hasznos munkát, hiába minden ’mea culpa’ ……..a probléma gyökere, hogy a közvélemény már nem tudja elfogadni,…… még akkor sem, ha most ezerrel nyomják le az emberek torkán! Az a szomorú helyzet, hogy az előbb-utóbb ki fog jönni. Ha valaki ilyen nagy koponya, akkor elvárható lett volna, hogy nemzetünket és hazánkat nem teszi EU szinten közröhej tárgyává!………
Szájer József a magánéletben azt csinál, amit akar, teljes tudásával segítheti a volt kollégáit, ……..de azt is tudomásul kell venni, hogy jelenléte a közéletben mindig ártani fog!…..és nagy kár ilyen nyitott kapukat hagyni…..
Vannak tehetséges fiatalok, és utat kellene engedni nekik, hogy érvényesüljenek, egyébként Magyar Péter hálójában fognak kikötni!!!……….pedig nekünk is nagy szükségünk lenne a tehetséges és tettre kész fiatalokra!!!
Sas
2024-12-04 at 23:37
A Fidesz nem rétegpárt, hanem néppárt-ergo tökéletesen megfér benne SZ J ÉS CSI is.Egyiket sem szabad leválasztani.
B'Anna
2024-12-04 at 23:03
A Szájerről már 20 éve is nagyon durva pletykák keringtek. Érthetetlen miért kell újra előtérbe helyezni. Ha már egyszer megfúrták…
futóbolond
2024-12-04 at 22:04
csurka forog a sírjában, hogy egy kalap alá veszik egy drogos hímringyóval. nem tartottam sokra az öreget, de azért ez övön aluli volt – minden értelemben.
PrüsszelPress
2024-12-04 at 21:56
Bandi
2024-12-04 at 21:48
.
A magyargyűlölő Kertész Imréről elnevezett Intézet már van.
.
Csurka István Intézet majd akkor lesz, amikor
már a szellemiségének a csíráját is kiirtották.
.
Ez folyik most a történész-régész László Gyulával is. Noha kutató intézet viseli a nevét, de az MTA nem engedélyezi a hagyatékában való kutatást.
.
Ugyanis a hírek szerint az utódai nem a László Gyula Intézetnek, hanem a bolsevik utód MTA-nak adta át a tudományos hagyatékot.
Miért is?
Gyanakodjunk.
PrüsszelPress
2024-12-04 at 21:51
“a Pressman-féle hazaárulókat”
.
Annak a fajtalan kreténnek sosem volt hazája Magyarország.
.
Pressman helytartónak képzelte magát,és kőkeményen beleavatkozott Magyarország belügyeibe.
.
Schmidt Mária is ott ült a balján széder-estn.
Csak szólok.
Bandi
2024-12-04 at 21:48
Csurka azért a nem irodalmi megnyilatkozásaiban nem volt sokszor barátja egyes csoportoknak. Ugyanakkor zseniális irodalmár volt, csak helyette a középszer íróját, Árpi bát (emlegetik egy bizonyos kisemlősnek is a gonosz lelkek) tolták.
PrüsszelPress
2024-12-04 at 21:46
A Telexnek meg azt nyilatkozta, hogy vállszélességgel kiáll az LMBTQ-propagandista Trombitás mellett, és szerinte az erkölcsiségen túl kell lépni, ha homoszexuális párok az állami otthonokból gyereket igényelnek.
Olvassa H.G-t, akinek két anyja, vagy két apja van.
Normalitás
2024-12-04 at 21:34
Az egyik buzi, a másik náci, mindkettő i-re végződik.
Kiskakas
2024-12-04 at 21:07
Felejtsük már ezeket a tehetségtelen szerfüggő lecsúszott embereket.
Tanimoto
2024-12-04 at 21:05
Mindkettő a férfiak társaságát kedveli?
Szabó György
2024-12-04 at 20:26
Nahát, príma hozzászólás.
Minden szavad igaz.
Rozmán Tamás
2024-12-04 at 20:24
Azt gondolom, hogy semmi közös nincs a két emberben.Csurka a legnagyobb hazafiak egyike volt. Szájer még csatorna mászásával vonul be a történelembe. Nem lehet egy lapon említeni Őket.
Szabó György
2024-12-04 at 20:24
Csurka István már a MIÉP- es korában magyar Nostradamus volt.
Nagyon frappánsan ” látta” a holnaputánt is.
Tisztelem.
Nahát
2024-12-04 at 20:00
Mi a közös bennük? A világos látásmódjuk és a rendíthetetlen hazafiságuk. Rettegnek Szájertől, mert visszatér. Láttam tegnap a Hír TV vele készített riportját. Az az ember tudja, mit akar, tudja, ki az ellenség, és 30 éves politikai tapasztalata alapján azt is tudja, mit kell ellenük tenni. Nagy jogászkoponya. Meg fogja fingatni a Pressman-féle hazaárulókat, köztük a kisstílű Vargánét is.