Ha a magyar ügyészségen múlna, már nyomoznának abban a többmilliárdos áfacsalási botrányban, melyben egy feljelentés szerint érintett lehet a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) két volt alezredese, illetve a Jobbik parlamenti képviselője, Staudt Gábor is. Egy, a NAV-nak nemrég megküldött ügyészségi határozatban ugyanis arra hívták fel a figyelmet, hogy a beszerzett adatok alapján bűncselekmény történhetett; csupán azért nem indult nyomozás, mert nem a magyar, hanem a lengyel költségvetést érhette kár.
Ismert, a PestiSrácok.hu korábbi információi szerint a lengyel állam kárára elkövetett több, mint két és félmilliárd forint értékű költségvetési csalás gyanúja miatt jelentette fel a lengyel ügyészségen a Jobbik parlamenti képviselőjét, Staudt Gábort és több társát egy Magyarországon működő bűnszervezet korábbi tagja. Staudtékat márciusban a magyar ügyészségen is feljelentették, majd az iratok a NAV-hoz kerültek, ám nyomozást végül azért nem indítottak, mert az adóhatóság álláspontja szerint nem a hazai, hanem a lengyel költségvetésnek okoztak kárt. Ezt a határozatot bírálta felül nemrég értesüléseink szerint a IX. Kerületi Ügyészség annyival, hogy a feljelentést nem bűncselekmény, hanem bizonyítottság hiányában kellett volna elutasítani, hiszen „nem az a helytálló következtetés, hogy a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”. Az ügyészség szerint
a feljelentés elutasításának csak azért van helye, mert nem állapítható meg annak gyanúja, hogy hamis számlák felhasználásával, illetve ezzel kapcsolatosan tett valótlan tartalmú nyilatkozattal a magyar költségvetésnek okoztak vagyoni hátrányt.
Staudt milliárdokat elcsaló bűnszervezet tagja lehetett
A feljelentésben egyébként forrásunk kifejtette, hogy a jobbikos politikus egy milliárdokat elcsaló, nemesfémmel kereskedő bűnszervezet tagja volt, a bűnbandát pedig a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) egykori alezredese, F. László irányította, aki korábban évekig Staudt Gábor bizalmasa és tanácsadója volt. Hozzátette: kettejüknek a bűnös úton megszerzett vagyonnal hosszú távú politikai céljaik voltak, például az, hogy Staudt “minimum belügyminiszter” legyen, az alezredes pedig legalább az államtitkára. A képviselő ugyanakkor azt állítja, semmiféle adócsalásban vagy egyéb jogszabálysértésben nem vett részt.
Miután a magyar hatóság nem léphetett, informátorunk a lengyel ügyészséget is megkereste, ott is feljelentést tett és nekik is leírta, hogy az elkövetők egy része rendőr volt, “így rendőri múltjukból fakadóan számos, a lengyel hatóságok munkáját lassító csapdát építettek be a rendszerükbe, melyek célja, hogy akadályozzák, lassítsák az ügy sikeres felderítését, feldolgozását”.
Hozzátette:
a bűnbanda azért Lengyelországot szemelte ki, mivel mindenképpen a magyar hatóságok látókörén kívül akartak tevékenykedni, és Lengyelországban találtak olyan vevőt, aki hajlandó volt tőlük bruttó áron nemesfémeket vásárolni, illetve úgy értesültek, hogy a lengyel adóhatóságot könnyen meg tudják téveszteni. Az áfacsaláshoz jelentős értéke miatt kitűnően megfeleltek a különböző nemesfémek: kezdetben ezüsttel csaltak, később a külön erre a célra gyártatott aranyékszerekkel és platinával is
– áll a feljelentésben, amelyben az is szerepel, hogy
amennyiben a lengyel hatóságok hatékonyan járnak el és az összes szereplő felelősségének teljes körű kivizsgálására sor kerül, akkor jó esély van a kárérték megtérülésére, már csak azért is, mert a közvetlen elkövetőkön kívül a magyar nagykereskedők (Sch. T., M. Z., É. J.) szerepét vizsgálva kiderül, hogy volt köztük olyan, aki pontosan tudta, hogy a lengyel állam kárára történő áfacsaláshoz nyújt aktív segítséget extra haszon fejében. Az adott nagykereskedő hangsúlyosan aktív részvétele a cselekményben tette lehetővé az elkövetők számára a sok száz kilogrammos, esetenként tonnás ezüst tételek finanszírozását addig, míg elég tőkéhez jutottak. Az ő segítsége nélkül az elkövetők nagyságrenddel kisebb kárt tudtak volna okozni a lengyel államnak. Erre vonatkozóan szükség esetén tanúvallomások és egyéb bizonyítékok is rendelkezésre állnak. A nagykereskedők sok millió eurós vagyonnal rendelkeznek jelen pillanatban is, így felelősségük megállapítása esetén Lengyelországnak módja van kárigénye érvényesítésére.
A feljelentő megjegyezte, olyan áfacsaló szisztémát építettek ki, amiben a Lengyel Köztársaságot éri kár és emiatt a magyar hatóságok alapesetben nem járhatnak el addig, míg Lengyelország jogsegély keretében nem kéri ezt. Az ügyben már többször kerestük a lengyel ügyészséget, illetve a nagykövetséget is, ha választ kapunk, azt is közölni fogjuk.
Az ügyről bővebben itt, itt és itt olvashat.
Vezető kép: MTI
Facebook
Twitter
YouTube
RSS