Hála a Magyar Tudományos Akadémia és Magyarország Kormánya közötti vitának, olyanokat tudtunk meg az MTA-ról, amit eddig nem gondoltunk volna. Például azt, hogy évi 70 milliárdból gazdálkodik, és volt olyan év (2018), hogy egyetlen EU-s kutatási pályázatot (ERC Grant) sem nyertek. Meg azt is, hogy az elmúlt években az akadémiai kutatások mindösszesen három szabadalomhoz vezettek el. Na és persze azt, hogy ez a fennálló a szovjet akadémiai modell, amely a nyugati világban sehol sem működik. De a legcsodálatosabb az, hogy a külföldön élő és ott sikeres tudósok, kutatók közül igen sokan fejtették ki igen nagy alapossággal, hogy miért is hibás az Akadémia érvelése a fennálló privilégiumai védelmében, és miért van szükség változásra.
Aztán hétfőn délelőtt (ennek még lesz jelentősége) az Akadémia közgyűlése igen meglepő módon úgy döntött, hogy a maga részéről megtartaná a teljes és feltétlen rendelkezési jogot az államtól kapott 70 milliárd felett. Mi magunk csak mostanra tértünk magunkhoz a meglepetéstől, hogy vállalják ezt a hatalmas felelősséget, és nem igénylik különösebben a csúnya politikai hatalom beleszólását abba, hogy ki és mit kutat az Akadémia berkein belül. A tudomány függetlensége kemény dolog ám: évi potom 70 milliárddal nem lehet megvásárolni a tudós akadémikus urak együttműködését. Egy átlagos akadémikus az élete során mértéktartó 160 000 000 (egyszázhatvanmillió) forintjába kerül az államnak. Ebből is látszik, hogy mennyire drága dolog a függetlenség.
Ezek után érdemes áttekinteni, hogy hétfőn, ebéd előtt hogyan védték meg az akadémikusok a függetlenségüket, a kutatás szabadságát és a fizetésüket.
Azt külön drága pénzen tanítják, hogyan kell egy kérdést jól feltenni szavazásra. Az Akadémia elnöksége vagy megkérdezett egy szakértőt, vagy egy olyan kolléga javasolta a dolgot közben, aki a kari tanácsi ülések kézbentartására alapozta a tudományos és az adminisztratív karrierjét. Elsőre ugyanis valami olyasmit kérdeztek a T. Közgyűléstől, hogy az intézményhálózat továbbra is az MTA szervezetéhez tartozzon-e? Erre meglepő módon csak a jelenlévők 63 százaléka mondott igent, ami vagy a jelenlévők figyelmi állapotával magyarázható, vagy azzal, hogy a magukat versenyképesnek gondoló tudósok aránya ekkora, és mindenki a saját jól felfogott érdekének megfelelően voksolt. Magyarul a szavazók 37 százaléka el tudta volna képzelni magát egy nem az Akadémia vezetése által uralt kutatóintézeti, kutatási rendszerben is. Nyilván informatív lett volna azt a kérdést is feltenni, például elsőre, hogy kik azok, akik egyetértenek a kormány javaslatával: az irányítás értelmes megosztásával és a kormányzati megrendelői szerep erősítésével.
Ez így nem hangzott volna túl jól, ezért még egyszer megszavaztatták – nyilván a demokratikus működés erősítése érdekében, mert két szavazás mégiscsak több, mint egy; például nyilván kétszer demokratikusabb. Csodák csodája, a szavazati arány – mert talán végigfutott a sorokon, hogy miről is szavaztak az előbb – feljavult 77 százalékra. Azt sajnos sohasem tudjuk meg, hogy a harmadik szavazásra az Akadémia tagsága milyen példás egységben utasította volna el a kormány diktátumát.
A közgyűlés tudományos komolyságát, az akadémikusok koncentráltságát és az ülés politikamentességét jól mutatja, hogy az egyik utolsó körben majdnem megszavazták a Stádium28 kör Kertész János által tolmácsolt határozati javaslatát. Eme példátlanul aránytartó és a magyar tudomány ügyét szívén viselő javaslat szerint amennyiben a kormány akarata érvényesül és a kutatóhálózatok kikerülnek az Akadémia köztestülete alól, úgy az Akadémia megszakítja a tárgyalásokat a kormánnyal, és kivonul a magyar tudományos élet jövőjét meghatározó folyamatokból. Ez még a közismerten független Pálinkás Józsefnek, Kollár Lászlónak és Tétényi Pálnak is túlzásnak tűnt. Mértéktartó felszólamlásaikkal megakadályozták, hogy az indulatoktól és a politikai motivációktól teljesen mentes köztestület kilője magát az űrbe. A mindig teljesen képben lévő akadémikusok 53%-a szavazott ez ellen a javaslat ellen:
A Magyar Tudományos Akadémia önként nem adja fel sem a magyar tudományosság alkotmányosan biztosított autonómiáját, sem a főhivatású kutatóhálózat feletti szakmai és szervezeti felügyeletet, sem (materiális és szellemi) vagyonának a kutatóhálózat által használt részét. Amennyiben a kormány kezdeményezésére a jogalkotó a kutatóhálózatot elszakítja az Akadémiától, az MTA – tagjai és munkatársai aktivitását nem gátolva – az új szervezeti keretek kialakításának és működtetésének történelmi felelősségében nem tud és nem kíván osztozni.
Amikor ezzel megvoltak, az akadémikusok több, mint fele távozott – a nagy stressz hatására bizonyára elfelejtkeztek a további napirendi pontokról, és ezért nem tudtak szavazni több, az MTA tevékenységével kapcsolatos további fontos döntésről és beszámolóról. És egyúttal nyilván demonstrálták a függetlenségüket is, mint a nap folyamán már annyiszor.
Kutató
2019-05-09 at 20:39
Elkeserítő, ami itt folyik. Honnan veszi valaki a bátorságot, hogy ne vegye figyelembe a kiváló fiatal tehetségek, Lendület kutatócsoport-vezetők, diákolimpiai érmesek, Max Planck intézetigazgatók, nemzetközi akadémiai vezetők véleményét? Honnan veszik a bátorságot az itt megszólalók, hogy akadémikusok munkásságát kollektíve ilyen becsmérlő szavakkal illessék, akik között közöttük olyan kiváló (és mellesleg konzervatív keresztény) tudósok vannak, mint Freund Tamás vagy Perczel András. Szégyelljék magukat!
kex&sex
2019-05-10 at 09:06
…talán innen: “akik között közöttük “
Namond
2019-05-10 at 15:50
Kutató
Ne keseredjen el. A kommentelők egy része fűtögeti az érzelmeket, ezek részben trollok, részben balhésok.
A többség az eredmények köznyilvánosságának hiányán van kiakadva.
Talán elfogadja tőlem, de a szakmai nyilvánosság a publikáció, évkönyv nem azonos a nemzeti közösség tájékoztatásával.
A finanszírozó nemzeti közösség tájékoztatása illetve annak lehetőségének megteremtése, a tájékoztatás közérthető milyenségének kialakítása, az erre alkalmas személyek kiválasztása az akadémiai vezetők feladata. Ezt elmulasztották.
Ebben célnak a részvételi (participációs) demokrácia reciprokának kellene lennie rendszeres média megjelenéssel, konzultációs kérdőív helyett a szakterületi kutatások jelentőségéről, várható hasznáról, stb, stb, stb és bukásairól, azok okairól tájékoztatással.
Tudomásul kellene venni, az akadémia vezetői, a vezetői megbízás elfogadása után nem kutatók, hanem intézmény menedzserek, ennek megfelelően kell viselkedni és az ehhez szükséges eszközöket kell használni.
Intézmény vezetőként tökéletesen érdektelen, hogy milyen eredményes kutató volt, milyen szülő, hogy vezet autót, mi a hobbija menedzselnie kell az intézményét és jól különben mondjon le, menjen és foglalkozzon azzal amit jól csinált.
Ön kiváló (és mellesleg konzervatív keresztény) tudósok, kutatócsoport-vezetők, intézetigazgatók szakmai tekintélyére axiomaként hivatkozik, mint megfellebbezhetetlen véleményre.
Ez téves álláspont. Egy kiváló kutató nem biztos, hogy jó tanár, jó szónok vagy akár jó beszédet (retorika szabályai szerint), vagy jó hatású beszédet ír.
A szabad vita, beszélgetés demokratikus, nincs (sőt a szakmai vitában sincs), nem lehet benne megfellebbezhetetlen autokratikus kinyilatkozás, mivel azzal megszűnt a vita.
A szolga engedelmeskedik vagy a hívő meakulpázva bocsánatot kér.
Szerintem, jelen esetben az Ön által felvetett indokok alapján nem kell a kommentelőknek, úgy általában szégyellnie magukat.
Én sem teszem, sosem hajoltam meg székek, íróasztalok és névtáblák, cogmomenek előtt, azok jogosságát számomra, tettekkel kellet be bizonyítani és ez már így is marad.
NEM ÉRDEKEL KI MONDJA, AZ ÉRDEKEL MIT MOND ÉS AZ AMIT NEM MOND KI.
gyozo2018
2019-05-09 at 16:32
“s az miért van, hogy a támogatók többsége külföldi kutató?
Úgy tűnik, az Akadémia politikai akciói ellen csak azok mernek felszólalni, akik nem függnek teljesen az intézményrendszertől és az akadémiai kifizetőhely jövedelmeitől. Ilyen szereplő például a világ legtöbbet idézett fizikusa, Grüner György, Németh Károly, vagy éppen Mezei Ferenc. Utóbbi rámutatott, hogy a kormányellenes támadások sok hasonlóságot mutatnak Soros egyeteme, a CEU-ügy kapcsán megfigyelhető rágalomhadjárattal, ahol a magyar ellenzék és külföldi szereplők közösen törekednek a kormányzat gyengítésére.”
Na, pertye, láttunk mi már karón varnyút.
Namond
2019-05-09 at 17:01
gyozo2018
Ön arra utal, hogy az Akadémia belső működése sérti a a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény demokratikus működésének előírását, a döntéshozók egzisztenciális függésben tartják a szavazó tagokat?
Gondolja, hogy egy demokráciaműködés jogszerűségi vizsgálatot kellene tartani az Akadémián belül kiemelten a fékekre és ellensúlyokra?
“1994. évi XL. törvény
A Magyar Tudományos Akadémiát a nemzet a magyar nyelv ápolására, a tudomány szolgálatára hozta létre.Jogos társadalmi igény, hogy a magyar tudományosság nagy múltú nemzeti intézményének működési és tevékenységi szabadsága – a tudományt művelő és képviselő más intézmények autonómiáját nem csorbítva – önkormányzati jogainak törvényi megerősítésével kiszélesedjék, belső életének demokratizmusa erősödjék.”
Kommentek lásd:
https://pestisracok.hu/trukkozessel-tarthatta-meg-a-kutatointezeteket-az-akademia/
Benedek Károly
2019-05-09 at 16:25
https://www.origo.hu/itthon/20190504-ezert-tamadt-az-akademia-a-kormanyra.html
Jó cikk.
1.
“A világ vezető államaiban nem az akadémia
irányítja a kutatóintézeti hálózatokat,
hanem az egyetemek, illetve a kormányzat.”
2.
“Magyarországon az MTA kiterjedt jogköre
a kevésbé szerencsés történeti fejlődésből
fakadó sztálinista örökség, amit
a rendszerváltoztatás óta eltelt
30 évben sem sikerült a kormányzatoknak leépíteniük.”
3.
“Az Akadémia politikai beágyazottságának
köszönhetően a ’90-es évekre elérte,
hogy ellenőrzése alatt tarthassa a hazai
kutatóintézetekből álló hálózatot is.
Erre azért volt szüksége, mivel a
kutatóintézetek jelentős költségvetési
forrásból gazdálkodnak.”
Na, ennek lesz most vége.
:-DDD
gyozo2018
2019-05-09 at 16:29
“Az MTA előjogainak köszönhetően önmagát ellenőrzi, költségvetési értelemben állam az államban, hiszen csak formálisan számol be az Országgyűlésnek. A választott képviselőknek és a kormánynak sincs beleszólásuk az MTA működésébe és a források felhasználásába.
Prugberger Tamás akadémikus már 2007-ben jelezte, hogy „igazuk van azoknak, akik az MTA szervezetét és működését olyannak látják, hogy sok benne a bürokratizmus, a szubjektivizmus, a húsos fazék és a tűz körüli sütkérezés, ezen kívül pedig a megszolgálás nélküli pénzkifizetés”.
Eközben az Átlátszó szerint az akadémikusi cím nem mindig teljesítménnyel, hanem kapcsolati tőkével szerezhető meg, ezután viszont akár milliós fizetéseket nyújthat teljesítményelvárás nélkül. „Egy akadémikus 6 éves levelező és 25 év rendes tagsággal számolva” nagyjából 160 millió forintot kap a blog szerint, ami szép életjáradék, főleg, ha nem ellenőrzik.”
HOPPÁÁÁÁÁ!!!!!
Namond
2019-05-09 at 17:16
Szégyellem magam.
A 3. pont második mondata nem jutott az eszembe ilyen jól megfogalmazva, csak gyanakodtam.
De, így világos a kutatói hálózat költségvetésének részleges elvonása egyes tevékenységek – költséghatékonyságra hivatkozással – központosításával.
A szakmai személyzet közé, meg belehet nyomni a rendőrkapitány keresztfiát, a gyerek felzárkóztató tanárát, a kórházi főigazgató vejét, menyét, sőt még egy kutatóprogramot is kaphatnak asszisztenssel aki majd elvégzi a munkát vagy legalább az adminisztrációt.
Na, most már nem csak az eredmények, de legalább annyira ha nem jobban az eredménytelen kutatások érdekelnek.
Az azokra fordított:
– emberórák,
– beruházások,
– kifizetések tervezett és teljesített nagysága érdekel.
navisos
2019-06-18 at 19:01
Egyetemi tanár koromban felelős voltam saját kutatési eredményeim állandó kimutatásával, különböző nemzetközi konferenciákra előterjesztett cikkeimmel,amelyeket ha elfogadtak, személyesen kellett előadnom.
Érdekes volt az is, hogy előmenetelemet főként a kutatások képezték, mig
az alapfoku azaz a BSc-re tanuló hallgatók számára lefolytatott munkásságom csak egy elég kis százalékát számitották bele. Ez minden más egyetemen is igy volt, tehát enm volt egy különálló “Akadémia” kutatási célokra fenntartva. AzZ a tény, hogy egy alap- és középfoku hallgatók számára egy kutatásban is pozitivan résztvevő tanár kellett, szintén igen pozitivnak volt elkönyvelkve
Vízöntő
2019-05-09 at 16:09
Egyszerű a megoldás, tartsák el magukat, azzal megtakarít a kormány azonnal 70 milliárdot!
Az akadémikusok listáját meg hozzák le, minden név mellett feltüntetve hogy az elmúlt 5 évben mit kutattak és milyen nemzetközi elismerés vagy szabadalom volt az eredmény. Abban az 5 évben ugyanis kaptak 350 milliárd Ft. közpénzt, arról meg kötelesek tételesen elszámolni! Ja, és a kormány elleni támadások cikkei, tanulmánynak nevezett hazugságai nem tartoznak ebbe a körbe, azokat nem fizetjük!
br. Beverneky
2019-05-09 at 15:04
Tessék az alapító szándéka szerint viselkedni!!!
Namond
2019-05-09 at 16:30
Hazai magyar tudományos szervezet létrehozásának gondolata már a 18. században felvetődött.
A polihisztor Bél Mátyás evangélikus lelkész, 1735. évi tervezetében nyilvánítja ki elképzeléseit.
Más javaslatok után Bessenyei György író, filozófus (1790-i) Egy Magyar Társaság iránt való jámbor szándék című munkájában indítványozta egy tudományos társulat létrehozását.
Fejér György teológus, történész is ezt javasolta 1809-i értekezésében.
Az 1825. szeptember 11-én Pozsonyban megnyitott országgyűlésen
Széchenyi István gróf, a felsőtábla tagja, felsőbüki Nagy Pál lelkesítő beszédének hatására, 1825. november 3-án, egy Magyar Tudós Társaság létesítésére összes birtokainak egy évi jövedelmét – 60 ezer forintot – ajánlotta fel.
Az egyesületként létrejött Tudós Társaság alapítását az országgyűlést követő diéta törvénybe iktatta: az 1827: XI. törvénycikk „A hazai nyelv művelésére fölállítandó tudós társaságról vagy magyar akadémiáról” címet viseli.
A szervező bizottság, március 15-ikétől április 17-ikéig, összesen huszonegy ülésben tárgyalta a szervezet és alapszabályok terveit; jegyzőkönyveit, Széchenyi indítványára, kizárólag magyar nyelven, Horvát István vezette (ki az akadémia megalakulásakor rendes taggá választását nem fogadta el), mig a megerősítés végett felterjesztendő alapszabályok, hasábosan, magyarul és latinul szerkesztettek.
Elkészítettek: 1. a szervezeti alapszabály; 2. a rendszabályok (ügyrend) és 3. annak meghatározása, hogy az állandóságra szánt – s így a jövőre is szóló – nagyobb tervezetből, a pénzerőhöz képest, mi legyen azonnal életbe léptethető.
Az új intézmény 1831–1848 közötti figyelmének középpontjában eleinte a nyelvművelés állt. Működése első maradandó eredménye a magyar helyesírás egységesítése és a nyelvtan rögzítése volt. Kiadta az első helyesírási szabályzatot (1832), a leíró nyelvtant (1846) és az értelmező szótárt (1862).
A Tudós Társaság hamarosan a szellemi élet fő szervezőjévé is vált: hat osztálya – nyelvtudományi, bölcseleti, történeti, matematikai, törvénytudományi és természettudományi – minden, hazánkban művelt tudományágban írt ki pályázatokat, adott ki könyveket, s a rendes tagoknak fizetést is folyósított. Lapja, a Tudománytár magyar nyelven közvetítette a külföldi tudományos eredményeket. Az egyéni tudományos teljesítmények és az új irodalmi alkotások bemutatására a hetente tartott kisgyűlések, a negyvenes évek közepétől pedig az osztályülések biztosítottak fórumot.
AZ ELSŐ MAGYAR TUDÓS TÁRSASÁG
https://turul.info/napok/magyartudostarsasag
Torockó
2019-05-09 at 15:02
Arra jó volt a sztalini akadémia pénzfalóinak kekeckedése, hogy eljutott az MTA-tól távol élőkhöz is ez az “állam sz államban”, felsőbbrendű, eredendően kommunista szerveződés problematikája. A kidobott pénzünk 70 éves története.
Benedek Károly
2019-05-09 at 16:34
Évi 70 milliárdos költségvetési támogatással.
Zsebe László
2019-05-09 at 12:40
Kell a lé, az urambátyám rendszerű akadémián.
laura
2019-05-09 at 12:24
Dolgozzanak az ország javára ott ahol kell.
hesslerezredes
2019-05-09 at 13:36
Lehet menni kubikolni, másra úgy sem jók.
nemzeti
2019-05-09 at 12:23
Sammi szükség ilyen intézményre. Újjá kell szervezni a működésüket.El vannak szépen az akadémia leple alatt.
Tóth Lajos Balázs
2019-05-09 at 12:22
Nyilván az élet és a gazdaság minden területén vannak kóklerek és csalók, de -Isten bocsássa meg nekem- a tudomány és a művészet e tekintetben kicsit túlreprezentált. Milyen jól meg lehet élni például a néhány milliárd fényévre lévő galaktikák tanulmányozásából, vagy a nagy tömegek felháborodását keltő modern műalkotásokból. Tevékenységük abban egyezik, hogy az állam ezeket bőkezűen fizeti, és semmi hasznot nem hajtanak.
A művelői gyorsan hozzászoknak ehhez a könnyű élethez, ragaszkodnak hozzá.
Csodálkozunk, hogy az akadémikusok (tisztelet a kivételnek) védik az
előjogaikat, mintha a munkavállalónak nem azt kellene tenni, amiért fizetik.Ilyen a világon nincs, hogy csak úgy kapok egy halom pénzt, és azt csinálok vele amit akarok.
Benedek Károly
2019-05-09 at 15:56
” Milyen jól meg lehet élni például a néhány milliárd fényévre lévő galaktikák tanulmányozásából”
Azért hülyeségeket ne beszéljünk már, akkor sem, ha amúgy igazunk van.
VAM
2019-05-09 at 11:46
“…amennyiben a kormány akarata érvényesül és a kutatóhálózatok kikerülnek az Akadémia köztestülete alól, úgy az Akadémia megszakítja a tárgyalásokat a kormánnyal, és kivonul a magyar tudományos élet jövőjét meghatározó folyamatokból.”
Ez a hét vicce lehetne, ha nem lenne pofátlanul komoly. “Kedves” “tudós”(?) “urak” és “hölgyek”! Rengeteg munkaerőt keresnek ma Magyarországon, itt az idő, hogy dolgozzanak végre – máshol.
Benedek Károly
2019-05-09 at 15:54
Nem képzeled, hogy a törvény megszavazása után kivonulnak az MTA-ból és lemondanak a havi apanázsról, a tisztségeikről, a nemzetközi kapcsolataik fenntartásának a finanszírozásáról, a kutatás-matatás járadékokról, a pályázati lehetőségekről, az “egyéb” kedvezményekről?
Kaffogó, lottyadt szájú, fogatlan hiénáktól majd jól megijedünk.
A tagok között maradt FOSszíliák mind leadták már a munkásőr zubbonyt, és a KISZ-szervező oldalfegyvert?! 😉 Hány “Trencsényi W.Imre” volt köztük, és hány híve maradt?
Namond
2019-05-09 at 16:03
Remélem ez a nyilatkozat írásba van foglalva, közhiteles és munkajogilag az Akadémiai tagságról lemondásként elfogadható.
Wew
2019-05-09 at 11:34
Igazából a legnagyobb bűnük, hogy hamis történelmet kreáltak nekünk.. Remélem hamarosan lehúzhatják a rolót..
Netta
2019-05-09 at 11:44
A legnagyobb bűnük, hogy nagyon sokan még főiskolai tanárnak is kevesek, nem hogy egyetemi magántanárnak.
Ezek akadályozták meg, hogy László Gyula történész-régész, képzőművész professzor az MTA tagja legyen, mondván, hogy a kettős honfoglalás elmélete “szamárság”.
Ott alázták, ahol csak tudták. Később meg belőle éltek.
A Tanár úr mesélte a 90-es évek elején, hogy egyre többen írják, hogy “mint tudjuk”, és idézik az ő megállapításait. De hogy “honnan tudják”, azt mélyen
elhallgatják. Söpredék.
Namond
2019-05-09 at 15:56
Na, az ilyenektől kell etikai alkalmatlanság miatt, visszamenőleg, tévedésre, megtévesztésre hivatkozva, megvonni az akadémista címet.
Remélem az új törvény után lesz rá lehetőség, és néhány postumus akadémista kinevezésére.
Mindazok akik a MAGYAR névnek tiszteletet, munkájuknak megbecsülést szereztek, a nagyvilágról, a nagyvilágban történtekről koruk szokása, gyakorlata és lehetőségei szerint tájékoztatást adtak a HAZAI közvéleménynek, tudományos világnak a Tudós Társaságnak.
Például: az egyik első ki nevét ismerem, Erdélyi Mike (nom du guerre Maximillianus Transylvanus), Zékány János, Molnár Gábor, Kittemberger Kálmán, Reineggs Jakab, Zágoni Mikes Kelemen, Jelky András, Haraszthy Ágoston, Kompolthy Jób, Czegei Wass Sámuel, Geöcze István, Benyovszky Mór, Berzenczey László, Szentessy Dániel, Szabó Názár gvardián, Szerelmey Miklós mérnök-feltaláló, Nogel István, Hanh Ignác, gr Karacsay Fedor, Bettelheim Bernát, Bethlen Ödön, Oroszhegyi Józsa, Sass Flóra Anna és férje Samuel White Baker, Inger Szolimán, Atzél György, Simon Vilmos, Cassander András, Vass István (nom du guerre Farguiére), Krajtsir Károly, Gerster Árpád, Tóthváradi Kornis Károly, Újházy László, Szenger Ede, Horti Pál, Fenichel Sámuel, Bíró Lajos, Gubányi Károly, dr Róheim Géza, Jajczay Géza, stb
Megjegyzem: Nikola Tesla a Magyar Királysághoz tartozó horváth területen született és szakmai karrierje Budapesten Puskás Tivadar American Telephone Company társaságánál kezdődött – feltalálta kihangosítás céljára a hangszórót (tán magyar hatás, nincs általa szabadalmaztatva) – itt született a váltóáramú villanymotor ötlete és Puskás írásos ajánló levelével vált karrierje nemzetközivé.
Az érdekesség kedvéért.
Inger Szolimán nagyváradról Szomália fejedelme 1890 körül.
A budai születésű Jajczay Géza tagja a mexikói Habsburg seregnek, a hawaii királyi testőrség kiképzője (1872) kapitányi rangban.
saghy rozalia
2019-05-09 at 11:33
Tudomány mimmelése nem azonos a tudománnyal.
jámbor lászló
2019-05-09 at 10:43
Bangóné patkány Ildikót feltétlen be kell venni mint tudományos fő munkatárs ly, j elférne köztük k@rva jólnézne ki a tarkóratett kézzel
Netta
2019-05-09 at 11:41
Első dolga lenne, hogy eltörölné a ly-t.
Ezt már a marxista nyelvészek is többször megkísérelték, de ritka kivételként akadt, akinek nem ment el a józan esze.
Kása mása
2019-05-09 at 15:08
Alföldi Robi és 5 társát már felvették.
Namond
2019-05-09 at 16:46
Hóman Bálintot visszavették?
Gáspár Anett
2019-05-09 at 10:37
Ténleg! Mit mond a Professzorok Batthyányi köre? Létezik még?
nagyot fingo bika
2019-05-09 at 10:34
Megértem az indulatokat.Több ezer intézeti dolgozó munkahelyét is érintheti a kutatóhálózat “leválasztása”.Bölcs emberek a tudósok és megelelő költségvetési hozáállással megtalálják a megoldást.
Kéretik mindenkinek szerényebbnek és objektvebbnek lennie….
saghy rozalia
2019-05-09 at 11:25
Több ezer intézeti dolgozó??????????????
Szabad megkérdezni, hogy mit csinálnak?????
gyozo2018
2019-05-09 at 15:44
Matatnak…
Namond
2019-05-09 at 12:57
nagyot fingo bika
Ön írja:”Megértem az indulatokat.Több ezer intézeti dolgozó munkahelyét is érintheti a kutatóhálózat “leválasztása”.”
Személyes információ:
Rokonom 50 éve ugyanott, ugyanazon épületben, ugyanazon irodában, ugyanazon íróasztalnál dolgozik. A Magyar Postánál kezdett, ma már a nyolcadik munkáltatója alkalmazza, munkahelye bármiféle helyváltozása nélkül.
'*'
2019-05-09 at 13:13
nagyot fingo bika maga csak rotyogtasson tovább, annak csak a szaga marad. Más haszna?
'*'
2019-05-09 at 10:25
“Minden akadémikusnak maga felé hajlik a keze” Ez mióta újság???????
Benedek Károly
2019-05-09 at 10:22
“Akadémia közgyűlése igen meglepő módon úgy döntött, hogy maga részéről megtartaná a teljes és feltétlen rendelkezési jogot az államtól kapott 70 milliárd felett.”
Költségvetési szerv.
Az országgyűlés döntését nem írhatják felül.
Namond
2019-05-09 at 12:50
Benedek Károly
“az államtól kapott 70 milliárd felett.” (ha ennyi a működési támogatás)
Ha igaz az MTA 40-50%-os önfinanszírozási képessége, van még 30-35 milliárd saját és pályázati bevétele.
gyozo2018
2019-05-09 at 15:43
Akkor a 70-re nincs is szükségük.
:-DDD
Hány munkásőrt tartunk még el ott?
Barna Memics
2019-05-09 at 10:19
Palkovics azonban taktikai hibát vétett. Először kellett volna megcsinálni az új akadémiai törvényt, azt benyújtani az országgyűlésnek, elfogadtatni, és csak azután tárgyalni. Akkor megelőzték volna azt az elhúzódó mártíromkodást, amit most a posztsztalinisák végrehajtanak, s ne legyen kétség, akár ensz-csapatokat is iderendelnének bombázási célból. Ilyenek ezek az akadémikusok (tisztelet a kevés kivételnek).
Benedek Károly
2019-05-09 at 10:29
“Jó” tanácsadói voltak, vannak.
Nem tudom, miért kell töketlenekre bízni harcos feladatokat.
Benedek Károly
2019-05-09 at 10:34
Ne feledd, hogy az MTA hatalom.
Szóval 70 milliárdból tartjuk el őket, cseréne gyakorléatilag nem kapunk semmit.
Na, most akkor személyes elszámolás kell a tényleges tagokról.
Az is, hogy milyen vállalkozásaik vannak. Vannak-e találmányaik, melyeket nem itthon szabadalmaztatnak, melyeket esetleg eladtak idegen hatalmaknak,
milyen ngi-s kapcsolataik vannak, beleértve a CEU-fedőszervezetet, a szabadkőműveseket és a jezsuitákat is (utónni kettő gyakorlatilag egy alom).
Petervari Beatrix
2019-05-09 at 11:02
Ez nagyon fontos lenne!Mashova is meg kene irni!Pl.Bayer Zsoltnak
Benedek Károly
2019-05-09 at 11:37
B.Zsolttal hagyjál. Egyre lejjebb megy a szintlétrán…
Bayer pl. nem értett “mindenben egyet”, amikor Szakács Árpád kifejtette, hogy a NFA százmilliárdokat költ a magyartól totálisan idegen filmkultúrára, magyar film nem készül, viszont cserébe világszerte gyaláznak minket a kedvezményezettek. Amikor Vajna elment, akkor
a Sajtóklubban “tegyük félre, ami a Hunyadi-film körül történik” jelszóval egekig magasztalták azt, aki mint producer nem a saját zsebét kockáztatta, hanem a magyar adófizetők pénzét fektette bele az amerikai stílusúm ócska, primitív egyengányolásokba. Majd, mikor már hangot adtunk az elégedetlenségünknek, az arcunkba nyomta az aljas, alattomos üzenetű, egy Rákosi propagandafilmből lemásolt forgatókönyv alapján készült Mindenki című gányolást. Az Oscar-díjak meg arra valók, hogy hivatkozva még több pénzt tudjanak kisajtolni belőlünk. Vajna eltörölte a föld színéről a magyar nemzeti filmet, még a lehetőségét is megszüntette. Nos, ennek az alaknak borultak le a nagysága előtt.
B.Zsolt már “fenegyereknek” is rossz, lapos és kontraproduktív, amit tetézett azzal, amit magáról és Rákayról leírt a saját blogjában.
Ezt nagyon nem kellene.
Gedeon Szánti
2019-05-09 at 12:37
….egyetértek….DE EZ NEM VÁLTOZTAT A HELYZETEN…MEG KELL HOZNI A TÖRVÉNYT…
Namond
2019-05-09 at 12:45
Barna Memics
Nincs taktikai hiba.
Mi lett volna, ha az új akadémiai törvény hatályba lép a “tudomány főpapja” megkerülésével?
Autrokrácia, diktatúra, stb
Most bizonyítottak az “agyasok”:
1. Nem érdekeltek a költséghatékony működtetésben.
2. Nem érdekeltek a projekt vagy pályázati finanszírozásban.
3. Nem érdekeltek a társadalom tudományi kutatásokat az 1000 éves keresztény hagyományok és Alaptörvény érvényesülését biztosító mederbe terelni.
4. Nem érdekeltek a hazai alapkutatási eredmények, hazai alkalmazotti kutatásokban, hasznosulását, szolgálati szabadalmaztatását a nemzet és MTA javára menedzselni.
5. A kutatók személyes hírneve, publikáció számuk emelése fontosabb, mint eredményeik hazai, közcélú vagy világbani piaci piaci alkalmazása.
6. Az akadémisták személyes politikai meggyőződése, egzisztenciális érdeke, az általuk megszokott adminisztrációs rend, az általuk megszokott statikus, dinamikus és informális struktúrák működtetése fontosabb mint új rendszer kialakítása.
7. stb
Most már lehet módosítani az akadémiai törvényt, a fentiek tudatában akár keményebb előírásokkal is, mint az, az eddigi tárgyalások során felmerült.
Benedek Károly
2019-05-09 at 15:41
“7. stb
Most már lehet módosítani az akadémiai törvényt, a fentiek tudatában akár keményebb előírásokkal is, mint az, az eddigi tárgyalások során felmerült.”
Na, úgy legyen!
Hát, így van ez
2019-05-09 at 20:51
Bizony, így valahogy !!!!
Ne legyen igazam, de egyszer, valamikor – reméljük azért, minél később – a túlzott lojalitás lesz a FIDESZ kormány veszte !!!!
ómió
2019-05-09 at 10:18
Efftársi akadémikusok nimbuszában merre hajlana?