Április 19-én vette nyilvántartásba a Nemzeti Választási Bizottság Czeglédy Csabát, mint a DK EP-képviselőjelöltjét, jelöltté válása pedig április 22-én emelkedett jogerőre. Azóta él a bűnszervezetben elkövetett hatmilliárdos költségvetési csalással vádolt ügyvéd-politikus mentelmi joga. Joggal merül fel a kérdés, hogy a magát ártatlannak való Czeglédy miért követ el mindent annak érdekében, hogy kivonja magát a büntetőeljárás alól. Büntetőügye óta másodszor lett képviselőjelölt valós képviselői ambíció nélkül. Az országgyűlési képviselőjelöltségtől vissza is lépett, amint megvonták mentelmi jogát. Most pedig az utolsó pillanatban került fel még csak nem is saját pártja, az MSZP, hanem a DK listájának abszolút esélytelen, 36. helyére. Hacsak valami csavarral nem juttatják Brüsszelbe, a Gyurcsány-házaspár harmincöt nap mentelmi joggal ajándékozta meg hűséges ügyvédjét. De mire lehet jó Czeglédy Csabának ez a néhány nap?
Egyelőre a tapasztalt jogászok is csak találgatnak, hiszen nemhogy itthon, az európai politikai történetben sincs precedens, sehol nem volt még példa arra, hogy valaki ilyen súlyos köztörvényes bűncselekmény vádjával, vádemelést követően, mentelmi joggal érte volna el, hogy megszüntessék az ellene folyó büntetőeljárást és ne kelljen bíróság elé állnia. Azért, hogy Magyarországon ne is ismétlődhessen meg a jog és képviselőjelöltség intézményének megcsúfolása, már a nyári szünet előtt törvény születhet. Kósa Lajos és Kocsis Máté már be is nyújtották a Lex Czeglédynek keresztelt javaslatot; eszerint nem illetné meg mentelmi jog azt a képviselőjelöltet, aki ellen már jelöltté válása előtt köztörvényes bűncselekmény miatt büntetőeljárás volt folyamatban.
Czeglédy Csaba a törvényjavaslatot “erős hiszti jeleit mutató akciónak” titulálta a közösségi oldalán. Persze azonnyomban nyilatkozott is. Ki másnak, mint a HVG-nek, amely oly lelkesen mentegeti, mosdatja már lassan két teljes éve. Azt mondta, esetében “a mentelmi jog fenntartása nem az eljárást akadályozta, hanem azt biztosította, hogy végig tudja dolgozni a kampányt”.
Dobrev Klára, a DK listavezetője a HVG-nek adott interjúban úgy fogalmazott, hogy “a mentelmi jog május 26-ig szól, mielőtt valaki nagyon elájulna ettől”. Ez a kijelentés is arra utal, hogy május 27-én elméletileg folytatódik a Czeglédy elleni büntetőeljárás. Sokan mégsem hisznek ebben. A közösségi médiában hozzászólások tömege veti fel, hogy a választás után valaki visszaadja majd a mandátumát, eredménytől függően akár maga Dobrev, aki kisgyermekes anyaként végül itthon marad. A baloldali pártok és elsősorban a Gyurcsány-házaspár a büntetőeljárás kezdete óta kampányüzenetnek használja a Czeglédy-ügyet. A szombathelyi ügyvéd-politikust a gonosz fideszes hatalom áldozataként állítják be.
Ehhez a gondolatmenethez illeszkedik Gyurcsányné okfejtésének folytatása a HVG-interjúban, amikor azt mondja: “Czeglédy Csaba előre megkonstruált, koncepciós eljárás részese”.
Ha egy diktatúrában harcolunk, akkor vigyázunk azokra az emberekre, akik ennek az áldozatai
– fogalmaz.
Dobrev kiállása azonban messze nem mondható érdektelennek. Személyes kapcsolata messze túlmutat azon, hogy Czeglédy Gyurcsány, az MSZP és a DK ügyvédje. Először a sajtóban jelent meg, hogy több alkalommal, több tízmillió forint kölcsönt nyújtott az Altus Czeglédy cégének azokban az években, amikorra a büntetőeljárás is korlátozódik. Dobrev Klárát később személyesen ki is hallgatták a Czeglédy-ügyben.
A lista sereghajtóinak ritkán vannak saját arcképpel ellátott plakátjai. Czeglédynek persze van. A Dobrevvel közös plakátokon is az áll: “Támogassa Dobrev Klárát EP-listavezetőt (sic!), álljon ki Czeglédy Csaba mellett, szavazzon a DK-ra!”
Czeglédy Facebook-oldalán olyan bátor, lelkes támogató is akad, aki nyíltan kiírta a megoldást: visszaadott mandátummal képviselővé kell tenni Czeglédyt.
Több oka is lehet Czeglédynek, amiért ennyire kell neki a mentelmi jog
Ha jóhiszeműek vagyunk és azt mondjuk, Czeglédy kikampányolta magát és a polgárpukkasztás is megvolt, akkor is több lehetséges forgatókönyv léphet életbe május 26-a után.
Kerestük a Csongrád Megyei Főügyészséget, de ők nem akartak “előrerohanni”. Az valószínűsíthető, hogy azonnal intézkednek a Czeglédy-ügyben, amint az EP-választás eredménye jogerőre emelkedik. Az azonban komoly és hosszú jogi viták tárgya lehet, hogy miként és melyik szakasztól folytatódjon az eljárás. Ugyanis konkrétan nem rendelkezik jogszabály arról, hogy egy ilyen esetben mi a teendő.
Az is lehet, hogy meg kell ismételni a vádemelést
Visszaállhat a korábbi vád, erről viszont a Szegedi Törvényszéknek kell döntenie, amelyik a mentelmi jog okán, végzésében megszüntette Czeglédy ellen az eljárást. Az a lehetőség is fennáll, hogy meg kell ismételni a vádemelést, amivel Czeglédy nemcsak további időt nyer, hanem felvetődhet egy újabb jogi kiskapu, méghozzá a “kétszeres eljárás alá vonás tilalma”. Eszerint ugyanazért a bűncselekményért nem lehet valakit kétszer büntetőeljárás alá vonni, hacsak új körülmények, új bizonyítékok nem kerültek elő. Bár a törvény betűje szerint – amely nemzetközi egyezményen alapul – jogerős ítélettel kell zárulnia egy adott ügynek ahhoz, hogy e tilalom alá essen. Ugyanakkor az elmúlt két évtizedben többször is adódott e körben jogértelmezési vita. A strasbourgi és a luxemburgi bíróság többször foglalt úgy állást, hogy megszüntető határozat is eshet ítélettel azonos megítélés alá. A fentiek további olyan jogviták lehetőségét vetik fel, amelyek minimum időhúzásra alkalmasak. Az idő múlása pedig a hazai joggyakorlatban gyakran kerül fel az enyhítő körülmények listájára.
A vádirati tényállás szerint akár húsz év börtön is várhat a politikusra
Márpedig a vádiratot tekintve Czeglédy Csabának minden enyhítő körülményre szüksége lehet, ha a bíróság végül jogerősen bűnösnek találja. Míg a különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás még megáll a kettőtől tíz évig terjedő szabadságvesztésnél, a bűnszervezetben való bűnelkövetés rögtön egy kettes szorzó, azaz húsz év börtönbüntetéssel fenyegetett a politikus. A bűnszervezetben elkövetett cselekményért elítélt személy még kedvezményben sem részesülhet, a kiszabott büntetését le kell ülnie.
Súlyosító körülmény Czeglédy esetében rögtön akad kettő. Ugyanis kétszer volt “elítélve” adócsalás és okirathamisítás miatt, méghozzá ugyancsak iskolaszövetkezetes ügyben. Akkor, húszas évei elején még ő maga állt a Rébusz iskolaszövetkezet élén, amely rendszeresen több milliós fiktív számlákkal csökkentette adóterheit. 2000-ben még megúszta ügyészi megrovással, majd 2003-ban már jogerősen 1 év 2 hónap börtönbüntetésre ítélték, amit 3 évre felfüggesztettek.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász szerint is tartogathat még meglepetéseket az ügy
A Demokratikus Koalíció (DK) parlamenti ellenzéki párt EP-jelölti listájának 36. helyén helyet foglaló esete több tekintetben precedens nélküli ügy lehet, hiszen még ha az EP-képviselőjelölt 2019. május 26-án nem is szerez mandátumot, a későbbiekben egy sajátos jogi helyzet állhat elő
– mondta megkeresésünkre ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász. Hangsúlyozta, hogy bár jelen helyzetben az érintett párt jelölti listájának 36. helyéről mandátumot szerezni matematikailag is – Magyarországnak összesen 21 EP-jelöltet delegálhat – és politikai értelmében is képtelenség, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló, ide vonatkozó törvénye mégis árnyalja a képet.
A jogszabályban ugyanis kitérnek az EP-képviselői hely megüresedésének esetére: „A mandátumhoz jutott képviselő megbízatásának megszűnése esetén a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt által megnevezett, ennek hiányában a listán soron következő jelölt szerzi meg.” Vagyis a volt MSZP-s politikust a saját listájára tevő pártnak még lehet jogi mozgástere a későbbiekben. Megjegyzendő, hogy a törvény azt is kimondja, hogy „az EP tagjainak választásán nem választható, aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti”.
Annak a lehetősége ifjabb Lomnici Zoltán szerint nem áll fenn, hogy a kettős eljárás tilalma miatt ne lehessen majd lefolytatni a büntetőeljárást Czeglédy ellen:
A kétszeres eljárás vagy értékelés nemzetközi tilalma az ügyben nem áll meg, ugyanis a mentelmi jog miatti eljárás megszüntetés nem minősül ítéletnek. A kétszeres eljárás tilalma akkor érvényes, ha a terheltet a büntetőeljárásban a bűncselekmény vádja alól jogerősen felmentették, avagy büntetőjogi felelősségét jogerősen megállapították; ilyen esetekben, ugyanazon tényállás és bizonyítékok alapján nem folytathatnak ellene büntetőeljárást, büntetőjogi felelősségét nem állapíthatják meg, vele szemben büntetést nem szabhatnak ki
– mondta az alkotmányjogász. Hozzátette, hogy az Európai Emberi Jogi Egyezmény inkább szűkíti ezt a lehetőséget.
Az Egyezmény hetedik kiegészítő jegyzőkönyvének 4. cikke alapján például a strasbourgi ítéletekben azt is többször kimondta az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), hogy nem valósul meg az Egyezmény sérelme, ha valakit jogerősen felmentenek, de később a rendkívüli perorvoslattal ezt megváltoztatják – feltéve, hogy az adott ország joga lehetővé teszi, hogy súlyos jogsértések, illetve új bizonyítékok esetén az ügyben perújítás történhessen
– fogalmazott.
Lomnici Zoltán szerint bár a nemzetközi jogi fórumok, az EJEB, vagy a luxemburgi székhelyű Európai Bíróság esetleges beavatkozása elnyújthatja az eljárást, ugyanakkor az időmúlás relatív, nem mindig enyhítő körülmény. Felidézte, hogy például a Legfelsőbb Bíróság egy korábbi, 12. számú irányelve általános szempontrendszert rögzítve – a súlyosító és enyhítő körülmények értékeléséről – kimondja, hogy az időmúlás általában enyhítő körülmény, de csak ha a bűncselekmény elkövetése óta hosszabb idő telt el. Alapesetben minél súlyosabb valamely bűncselekmény, annál hosszabb az az idő, amely időmúlás címén enyhítőként értékelhető, azonban az irányelv leszögezi, hogy lényegesen csökken, sőt, adott esetben figyelmen kívül marad az időmúlás jelentősége, ha az elkövető magatartása okozta azt, az hiúsította meg a büntetőeljárás időben való jogerős befejezését.
Az érintett ügyben tehát az időlegesen jogi „egérutat” biztosító képviselőjelölti listán szerepeltetés (a mentelmi jog által biztosított úgynevezett sérthetetlenség) a legfőbb bírói fórum állásfoglalása szerint ronthatja az időmúlásból fakadó enyhítő körülmény alkalmazásának esélyét
– fogalmazott az alkotmányjogász.
Vezető kép: MTI
salamander
2019-05-25 at 20:30
Ceglédi Csacsi a magyar jogásztársadalom újabb szégyene. Javaslom a Lex Czeglédy mellett bevezetni azt a jogintézményt, hogy a közvádas bűncselekményért elítélt jogásztól VONJÁK MEG A JOGI VÉGZETTSÉGET IGAZOLÓ OKLEVELET, szakvizsgát, szakjogászi végzettséget, a PhDt, habilitációt és az MTA doktori címet is.
zizu
2019-05-25 at 19:38
Remélem semmire. Egyszer csak letelik az a pár nap, aztán lehet előlről kezdeni ennek az aljas bűnözőnek a kálváriája.
Így nem lehet megúszni a bűntényt.
botocska
2019-05-25 at 17:01
Nagyon kell a mentelmi jog, hogy elpakolják a “szemetet” maguk
körül, így van idő rá, közben Gyurcsányné bekerül az EU.-ba és
összefogva a 68-as generációval megbuktathassa Orbánt és a FIDESZT
A vér nem válik vízzé,A nagyapától öröklött gének kiegészülve a
bolgár maffia hajlammal eredményesen dolgozhatnak.
László Ferenc
2019-05-25 at 11:59
Kiváncsi lennék arra, tudna-e a DK bemutatni egy olyan, közgyűlésükön, vagy bárhol készített videót, ahol a TAGSÁGUK! ARRÓL DÖNTÖTT, hogy Dobrev Klárát javasolják, vagy szavazzák meg, a DK listavezetőjének!
Szerintem a DK tagsága csak akkor tudta meg, hogy a condukátor felesége egyáltalán párttag (mivel eddig csak az első sorban ülve tapsolni láttuk őt) és ő lesz a befutó, amikor azt bejelentették! – miután az eistandolt villában, az ebédnél ezt elhatározta ez a két “nagyszerű ember” ferenc testvér és klári asszony. Ez is a DK-ban lévő belterjességet mutatja!
Azért is írtam előbb condukátort, mert teljes hasonlóságot látok ők és a “nagy condukátor”, Ceausescu és felesége, Elena /valamikori/ ténykedése között!
Valaki
2019-05-25 at 11:09
Az nem lehetséges hogy egy külföldi nyomozás megakasztása okán volt oly hirtelen szükség a nemzetközi mentelmi jogra ?
jámbor lászló
2019-05-25 at 10:46
Gyülekeznek a sötét felhők ha gyurcsánynét közbe perbefogják nem menekülhet a mentelmi jog mögé ahogy aCzeglédi sem akkor elfog jönni a világvége
László Ferenc
2019-05-25 at 11:32
jámbor lászló úrnak! 2019-05-25 at 10:46
Sajnos ez csak akkor lesz lehetséges, ha majd a parlament elfogadja a Kósa Lajos által meghirdetett “Lex Czeglédi” féle törvénymódosító javaslatot. Csak ennek elfogadása után lehet azt alkalmazni – pedig már most igény lenne rá!! – ebben az esetben, a magyar jog szerint – visszamenőlegesen nem!
saghy rozalia
2019-05-25 at 09:42
Névhez kötném a szavazást. Vállalja be mindenki az álláspontját. Miért kellene sunyítani.
gyozo2018
2019-05-25 at 10:11
Bevállalták.
László Ferenc
2019-05-25 at 07:43
Véleményem szerint a következők fognak történni: miután lezajlanak a választások és a DK (sajnos) 2 helyet tudhat magáénak – fel áldozzák dr. Molnárt és Rónait, az eddigi 2. illetve 3. számú jelöltjüket, akik “önként” vissza lépnek – és Dobrev mellé, másodiknak felhozzák Czeglédi Csabát.
Így mindkét személyt, akik felett ügyeik miatt lóg a Damoklész kardja – pár évre kimenekítik az EU-ba, a magyar igazság-szolgáltatás elöl.
Mocskos gazemberek! És még ezeknek hisznek!?
Nonvideor
2019-05-25 at 07:49
Akkor a Btk egy nagy kalap szar!
csakafidesz
2019-05-25 at 08:49
Dobrev örül, ha Brüsszelt képviseli valahol és tömi a zsebét euróval. Czeglédy? Nos az Interpol se fogja megtalálni..
Benedek Károly
2019-05-25 at 07:14
Manapság ez úgy megy, hogy aki az uszodában sunyin belepisál a medencébe, azt elkapják, megbüntetik. De aki a trambulinról hugyozik bele látványosan, azt meg is tapsolják
Magyar joggyakorlat, 2019, a vörösterror századik évfordulójának évében.
Benedek Károly
2019-05-25 at 06:10
Arra jó, hogy bebizonyítsa, hogy a bíróság elfogult, elkötelezett, cinikus, ócska szemétdomb!
Theo
2019-05-24 at 23:48
Ez nem tortenhetett volna meg, ha a MiHazank mozgalom kepviseloje nem a baloldallal szavazott volna.
Nem kene ezt jobban feszegetni? Engem erdekelne egy riport az illeto holggyel.
Benedek Károly
2019-05-25 at 06:15
MiHátbaszúrunkMozgalom= Jobbik2!
Namond
2019-05-25 at 08:21
Engem is érdekelne, hogy mik is azok a jogi indokok, amit a Mi Hazánk Mozgalom emlegetett.
gyozo2018
2019-05-25 at 10:09
Azok, amiket a Jobbikból átmentettek maguknak.
És Budaházy még mindig nem világosodott meg, hogy Toroczkai kicsoda-micsoda.
saghy rozalia
2019-05-25 at 09:37
Sokunkat.
Valaki
2019-05-25 at 10:34
https://tenyek.hu/belfold/258569_czegledy-a-jobbikot-is-penzelte.html?fbclid=IwAR0scycpPGiaZeL758OCgnhQXYDnEqbJdELFskmEZF7hneUOrOgCsI_vMRE
csakafidesz
2019-05-24 at 22:50
36 nap alatt fel lehet szívódni egy olyan országban amelyikkel nincsen kiadatási egyezményünk..
Sün Balázs
2019-05-24 at 22:46
A plakátjukon az áll: Szavazz a DK-ra!
Az én válaszom: ” Egy lószart Mama!
Benedek Károly
2019-05-25 at 06:10
Egy gyurcsányt, mama!
Benedek Károly
2019-05-24 at 21:54
Ez kérdés?!
Nahát
2019-05-24 at 21:42
Gyurcsányné körömszakadtáig harcol a köztörvényes bűnöző ügyvédjéért. Ez a Czeglédy, miután 6 milliárddal megkárosította a diákmunkásokat, és azt helyette az állam fizette meg a diákoknak, tehát minket is megkárosított, még nagy pofával Kósát és a Fideszt mocskolja a face bookon. Ez az egész DK egy bűnszervezet. Szégyen, hogy van, aki rájuk szavaz.
Namond
2019-05-24 at 21:23
Értem, ceglédi a nyertes helyeken jelöltek valamelyikének lemondása esetén csatlakozhat a többi korrupt, okirat hamisító, csaló szélhámos EP képviselőhöz.
Kérdés a konkrét ügyhöz;
A DK illetve az a személy aki, a büntetett előéletű Ceglédi jelölését előterjesztette,vádolható-e büntetőeljárás akadályozásával, bűnsegédi cselekménnyel?
Kérdés általában;
0. A jelölő listán szerepeltetés elfogadására vonatkozik-e a Ptk kötelmi jogra vonatkozó szabályozása?
1. Hogy szerepelhet a jelölő listán olyan személy aki már jelölésekor sem szándékozik a nép által ráruházott megbízást elfogadni?
1/a EZ nem a választó polgárok megtévesztésével, csalás jogesete?
1/b Mi a VB állásfoglalása?
2. Hogyan, milyen indokok alapján fogadható el a jelölt visszalépése, kell-e indokolni és azt mérlegeli-e valaki?
3. Ha a fenti általam kérdéses gyakorlat jogszerűen állnak fenn, nem kellene-e a jelölő szervezetek által állított személyek sorolását vagy törlését a választó polgárokra bízni?
4. Nem kellene a képviselő jelölést erkölcsi bizonyítványhoz kötni, hasonlóan a közszolgálat dolgozók pályázásához?
4/a Hogy lehet büntetett előéletű személy adott közösség ügyeinek megbízott intézője, képviselője?
5. Ha a köztisztviselők kiválasztásához pszichikai – személyiségi – és pszichológiai – lélektani – vizsgálatok előzik meg, nem kellene ezt a politikai szereplőkre is érvényesíteni?
5/a A köztisztviselőknek, például a jegyzőnek, kell a hülyék ostoba, az elmebetegek valóságtól elrugaszkodott határozati, a köztörvényes bűnözők jogellenes javaslatait kezelni, nem elég a tájékozatlan képviselők felvilágosítása?
6. Nem kellene a képviselő felesketését, bizonyos közszolgálat munkakörökhöz hasonlóan megbízhatósági vizsgálathoz (A, B, C) kötni?
zord vazul
2019-05-24 at 21:47
Kitűnő konkrét hozzászólás, amelyet még számtalan kiegészítés követhet. A lényeg, hogy megtisztulhasson a közélet, a politikai struktúra, amely bár nehéz feladat de csupán elhatározás kérdése a jelenlegi hatalmi konstellációban. Akinek ezzel kapcsolatban nem tetszik valami, az húzzon el. Nem kell finomkodni az össznépi boldogság elérése érdekében. Ha ezt Singapore-ban megvalósították itt sem lehetetlen
Namond
2019-05-24 at 22:34
zord vazul,
Köszönöm, csak tény megállapítás minta, a formális logika szabályai szerint.
Absztrahálás és generalizálás segítségével gondolat ébresztéshez és a szükségletmotivált cselekvés felismerését követő instrumentális cselekvéshez.
khm
2019-05-25 at 07:25
Ön sem szereti,ha más is érti,amit írt?
Namond
2019-05-25 at 08:19
T. khm,
Melyik kommentből, mit fejtsek ki?
aladin
2019-05-24 at 20:48
Mi a francot keres ez a bünözö Czeglédi a politikában és hogy van ennek a bünözö DK.-nak ezzel a bunkó Gyurcsánynéval ilyen szavazó tábora, mit látnak az öregek ebben a korrupt rabló gyülekezetben.
khm
2019-05-24 at 20:38
Mire jó?
Adateltüntetés
Tanúk megfélemlítése
Illékony állapot abszolválása
És hosszan sorolhatnám. Pont ezek ellen szólt az előzetesbe helyezés.
Erre egy “finomlelkű” párt felteszi 35.-nek a listájára,hogy legyen ideje elkövetni azoknak bűnöknek leplezését újabb bűnökkel,amit már elkövetett!
Halmazatiként javasolnám egy 16 fős cellába való elhelyezését. Különféle migrikkel. A lényeg,hogy szeressék a friss húst.
POROSZLAI RÓBERT
2019-05-24 at 20:09
azért van a jó ügyvéd, hogy: – a törvényektől megvéd…..
zord vazul
2019-05-24 at 19:35
Elképesztő mennyi LEXTELEN ügy van amelyekkel folyamatosan tele van a PS. Mi folyik ebben az országban ? Megéltem pár évtizedet de ami a módszerváltás óta történik az maga a folyamatos csalódás. Hiába épül az ország, a törvényeket a sztárügyvédek felülpofázzák, a bírók pedig a ” függetlenség ” örve alatt megmagyarázhatatlanul ítélkeznek. Agyatlanság a köbön. Nem részletezem az okokat mert mindegyik ezekkel kapcsolatos hír mindenkint másképpen érint. Egy dolgot biztosnak jósolok, hogy előbb utóbb súlyos árat kell majd fizetnünk ezek miatti erkölcsi és szelemi lepusztulások miatt amelyet már a kommunizmus egyszer már megmutatott, végig éltük.
Rengeteg energiát elvonnak a politikai és gazdasági, igazságügyi paraziták akik fújják a psszát szelet ezerrel.. A választások után át kellene gondolni, hogy jó lesz ez így ???
Nincs a Magyar honpolgároknak erkölcsi immunrendszere ??? Nem tud vagy akar fellépni a fenti történetekkel szemben.
kgl33
2019-05-24 at 18:32
36. hely??? Amikor Magyarország összesen 21 képviselőt küldhet? Akkor a 22. helytől mentelmi jog ajándékozóknak kell tekinteni a helyeket? Ez nem normális dolog. Le kellett volna szabályozni rendesen, nem rájuk bízni, hogy 21-nél nem biztos lesz több jelöltjük, mert nem ment el az eszük. De, elment!
És még mi minden nincs rendesen leszabályozva. Most kalapálnak egy lex Czeglédy-t, mert a jelölési időszakot megelőző időszakra is vonatkozik a mentelmi jog. Nevetséges!
saghi rozalia
2019-05-24 at 19:07
Aki a listán van, bárkit küldhetnek.Mindegy hanyadik.
kgl33
2019-05-24 at 20:16
Akkor csinálhatnának egy olyan DK listát, amelyiken minden DK tag rajta van. Aztán majd később eldöntik, kit küldenek. Így gondolja, rozalia? (Gondolkodik Ön, mielőtt válaszol?)
saghi rozalia
2019-05-24 at 21:03
kgl 33
… a cikkből: a mandátumot – a listán eredetileg is szereplő jelöltek közül – a párt által megnevezett, ennek hiányában….
gyozo2018
2019-05-25 at 10:04
Persze! Azért búnyóztaj össze a ballibek azért, hogy hányadik helyen szerepeljenek.
Beszélsz hülyeségeket.