Mórahalom polgármestere kitálalt a PS-nek: "a pusztulásból hoztuk vissza a makettparkot, a felelősök meg ránk mutogatnak"
Valakiknek megtetszett a Mini Hungary Park és meg is szerezték tőle – ezt mondta a botrányos minőségben elkészült mórahalmi makettpark ötletgazdája és volt üzemeltetője a Szegedi Törvényszéken, ahol volt üzlettársaival együtt, köztük a Szeviép-vezér B. Sándorral különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalással vádolják őket. A vádirat szerint a félmilliárd forint uniós támogatás töredékét költötték csak a kivitelezésre, a pénz nagy részét egyszerűen elcsalták, kilopták. Két vádlott már beismerő vallomást tett és börtönéveket vállalva egyezséget kötött az ügyészséggel. A tagadásban lévő, most meghallgatott terheltek viszont nem az elcsalt százmilliókról, a meghamisított projekt dokumentációról beszéltek, hanem terelni próbáltak – derül ki a Magyar Narancs helyszíni tudósításából. A pályázati támogatást elnyert Bornemzet Nonprofit Kft. ügyvezetője egyenesen a mórahalmi önkormányzatot próbálta sározni, amely megmentette a bedőlt projektet és a teljes pusztulástól a parkot. Nógrádi Zoltán, Mórahalom polgármestere a PestiSrácok.hu-nak elmondta: az önkormányzat a végrehajtási eljárásban vette meg a Mini Hungary Parkot, és csak azért, hogy ne csúfoskodjon a város határában; egyébként egy pénznyelő, amire már eddig súlyos milliókat költöttek, és még legalább 30 millió kellene, hogy úgy nézzen ki, ahogy az kell. Sokat fejlesztenek rajta, és a folyamatos restaurációs kötelezettség miatt mégígy is veszteséges. "A sajtó az önkormányzatot mosta össze egy bukott projekttel és a bűncselekménnyel, amihez semmi közünk nincs; a mai eszemmel azt mondom, kár, hogy nem hagytuk ott szétrohadni az egészet" – fogalmazott Nógrádi Zoltán.
A mórahalmi Mini Hungary Makettpark ügyével számtalanszor foglalkoztunk. A Szeged közeli település határában fél milliárdos uniós támogatásból felépült turisztikai látványosság – a Nagy-Magyarország történelmi épületeinek makettjeivel – nem különlegessége és turisztikai értéke miatt került be a sajtóba és a köztudatba, hanem azért, mert ahogy az ügyben folyamatban levő büntetőeljárás is jól mutatja, az eset iskolapéldája annak, hogyan tudtak dörzsölt üzletemberek némi politikai kapcsolattal több százmillió forintos uniós támogatást szétlopni.
Vádemelés öt fő ellen
A Csongrád-Csanád Megyei Főügyészség még a nyáron emelt vádat öt fővel szemben, akik a történelmi Magyarországot maketteken keresztül bemutató turisztikai attrakció létesítésére félmilliárd forint uniós és hazai támogatást nyertek, a pénzt elköltötték, közben a pályázatban vállaltak nem teljesültek, csak papíron... Mint ismert, a Mini Hungary Park D. Imrének, a Délmagyarország korábbi főszerkesztőjének nagy ötlete volt, aki Bornemzet Kft. nevű cégével nyerte el a pénzt a projektre. A beruházó a MITT Zrt. volt, amelynek az elektronikus cégadatbázis szerinti tulajdonosai többek közt a Szeviép Zrt, B. Sándor Szeviép-vezér és Kömíves Benedek, a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség (DARFÜ) munkatársa, Ujhelyi István MSZP-s EP-képviselő bizalmasa. A kivitelezést a Háromhalom nevű cég végezte, a műszaki ellenőr K. Sándor volt – szintén a DARFÜ-től. Ők ülnek most a vádlottak padján, azaz Kőmíves Benedek, B. Sándor, D. Imre, a Háromhalom cégvezetője, Sz. Krisztián és a műszaki ellenőr, K. Sándor.
A 2010-ben indult projekt mindvégig finanszírozási gondokkal küzdött. Mint később kiderült, még a pályázati támogatás feltételeként megszabott önerő is csak átmenetileg került a jelzett számlára. Eredetileg 510 milliót igényeltek, de folyamatosak voltak a szabálytalanságok, ezért az NFÜ 436 millió forintot ítélt meg, amiből a vád szerint 50 millió térült meg. Mellesleg éppen a csökkentett támogatásnak köszönhetik, hogy "csak" különösen jelentős értékre elkövetett költségvetési csalás kísérlete a vád.
Több épület csak papíron készült el
A 436 millió forint töredékét költhették a projektre a szakértők szerint. A kivitelezés során ugyanis amit csak tudtak, kispóroltak. A makettek is olyan silány anyagból készültek el, hogy az első nagyobb esőzés után konkrétan rohadni, mállani kezdtek. Amúgy meg be sem fejezték, több épület csak papíron készült el – mégis mindent leigazoltak, mintha rendben lenne a projekt. Amikor a csalás kiderült a teljes összeget vissza kellett volna fizetniük, de nem volt miből. Csak az az 50 millió forint térült meg, amit a mórahalmi önkormányzat fizetett ki a romokért.
A műszaki ellenőr, valamint Kömíves Benedek, aki a pénzosztó DARFÜ részéről, valamint a beruházó cég tulajdonosaként érintett, a váddal egyezően beismerő vallomást tettek már az előkészítő tárgyaláson. A műszaki ellenőr állítása szerint Kőmíves utasítására igazolta le az el nem készült projektelemeket. Kőmíves pedig azt állította, nem csalás volt a cél, hanem az építés befejezése, ezért még a saját pénzét is beletette, sőt, kétkezi munkát is végzett a területen, ő maga is hordta a téglát. És még egy fontos dolgot mondott: üzlettársát, B. Sándort, miután látszottak a nehézségek, már nem lehetett látni a projekt közelében.
Kinek az ötlete volt a makettpark
Ehhez képest B. Sándor vádlotti meghallgatásán úgy beszélt a makettparkról, mint a saját gyerekéről, aminek az ötlete is az ő fejéből pattant ki, és együtt határozták el régi barátjával, D. Imrével, hogy szereznek rá támogatást és megépítik. Ez persze a vádirattal is passzol, miszerint az egész csalás kiötlője és levezénylője B. Sándor volt. B. szerint nem is lett volna semmi gond a projekttel, ha a hatóságok késlekedése nem akadályozza a munkát. Azt elismerte, hogy nem foglalkozott a beruházással, de azért nem, mert meggyőződött róla, hogy jól halad, amúgy meg neki ott nem volt dolga, nem kapott pénzt azért, hogy ott dolgozzon.
Hárítás, terelés
A Szeviép-vezér tehát ezt az ügyet is könnyedén lerázná magáról. D. Imre szintén, méghozzá egészen elképesztő módon. A Délmagyarország korábbi főszerkesztője szerint a makettekkel minden a legnagyobb rendben volt, azok megfelelő minőségben készültek el, és amíg ők üzemeltették, nem is volt semmi gond. Télen például több réteg fóliába csavarták az épületeket, hogy ne fagyjanak szét. Az, hogy olyan állapotba kerültek, amilyenbe, szerinte nem az ő felelősségük, hanem azoké, akik utánuk átvették az üzemeltetést.
D. Imre hárított mindenkire és vádaskodott, áldozatként beállítva saját magát. Tolta a felelősséget a projektvezetőre, ami szerinte mindent intézett, ő csak aláírta a papírokat és azt is elhitte a projektvezetőnek, hogy elkészültek és úton vannak azok a makettek, amelyek valójában máig nem készültek el. De D. Imre mondott ennél meredekebbet is: azt állítja, hogy az egész büntetőeljárás, a hatóságok eljárása, kvázi a felelősségre vonásuk politikai nyomásgyakorlásra történik. Vallójában arról van szó, hogy valakiknek megtetszett a makettparkja, kinézték maguknak és meg is szerezték. Még arra is képesek voltak ezek a valakik, hogy direkt nagyobb nyomással engedjék a termálvizet a csövekbe, amik a makettpark területén is áthaladtak, hogy azok szétrepedjenek. A víz befolyt a pincébe, és úgy rongálódtak meg az akkor még ott tárolt makettek.
A polgármester kitálal
Mindehhez Mórahalom polgármesterének is volt egy pár szava. Tudvalevő, hogy a Mini Hungary parkot már a bezárását követően, romokban, 50 millió forintért a mórahalmi önkormányzat nyilvános árverésen vásárolta meg. További több tízmillió forintot költöttek rá, hogy rendbehozzák és újra meg lehessen nyitni, mellesleg nem azért, mert akkora üzlet volna. Ma is veszteséges a működtetése, de legalább nem vált Mórahalom város szégyenévé. Nógrádi Zoltánt, olvasva a tudósításokban D. Imre vallomását, a PestiSrácok.hu kereste meg. A polgármester csak lapunknak nyilatkozott.
Semmit nem tudtunk az egész beruházásról, bennünket nem avattak be semmibe. Így a szabálytalanságokról sem tudtunk. Önkormányzatként a szóban forgó időszakban annyi közünk volt az egész parkhoz, hogy a telket, amire épült, mi adtuk el a beruházóknak, de már ott probléma volt. Csak a felét fizették ki, és amikor láttuk, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy be fog folyni az összeg másik fele is a város kasszájába, inkább visszavettük
– mondta a PestiSrácok.hu-nak Nógrádi Zoltán.
Hozzátette: ő semmit nem tudott arról, hogy milyen ügyletek zajlanak a háttérben, hogy kivel szerződtek a beruházók, milyen makettekre, mennyiért és milyen műszaki tartalommal, ahogy arról sem, hogy miként számoltak el a pályázattal. A pályázat eredeti műszaki tartalmát ma sem ismerték, az árverés után a városnak csak az átvétel után talált állapotokról van ismerete.
Egy harmadik fél vagyok, és a beruházásnak helyet adó önkormányzat vezetője. Nem volt kötelességem, én meg nem kérdeztem az ezzel kapcsolatos információkat
– jegyezte meg a polgármester.
És dőltek a vendégek, de a makettek pusztultak
Nógrádi Zoltán felidézte, hogy a park valóban jó ötlet volt és be is robbant a turisztikai termékek körében. Erősen promótálták az üzemeltetők és jöttek is a vendégek. Két probléma volt: egy év után már látszott, hogy baj van a minőséggel, hogy rohadnak, mennek szét a makettek. Másfelől az első években, amig magán üzemeltetésben volt a Mini Hungary Park, a tulajdonosok a bevételt az utolsó fillérig eltették és semmit nem forgattak vissza állagmegóvásra, a hibák kijavítására.
A makettek mentek tönkre, kiszáradt a fű, sehol egy fa. Az egész környezete is borzasztóan nézett már ki. A harmadik évben már annyira gáz volt a makettek állapota, hogy azt már a vendégbejegyzésekben is rendszeresen megjegyezték
– mondta a városvezető. Hozzáfűzte, hogy nekik ekkor még mindig semmi közük nem volt a létesítményhez. Miután kiderültek a szabálytalanságok és államigazgatási döntésben sor került a végrehajtásra, akkor vásárolták meg, de a képviselőtestület még így is sokat hezitált.
Volt, aki vitte volna a parlamentet a kertbe
A képviselőtestületnek az volt a dilemmája, hogy akkor megvesszük és megpróbáljuk 10 év alatt helyrepofozni és megmenteni, ha már a kommunikációjában ez az egész Mórahalom nevéhez kötődött. Vagy elengedjük és akkor az egészet széthordják. Már volt olyan Békés megyei család, amelyik itt járt és megállapították, hogy milyen jól mutatna a Parlament a kertjükben... A végrehajtásban vettük meg a létesítményt, hogy ne csúfoskodjon ott a város határában. De a mai fejemmel, ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, hogy az ötletgazda engem zaklat a leveleivel, az ellenzéki sajtó bennünket próbál összefüggésbe hozni a büntetőeljárással, egy bebukott projekttel, inkább hagynám, hogy rohadjon szét ott, ahol van
– fogalmazott Nógrádi Zoltán.
Milliók mentek helyreállításra
Megjegyezte: amikor létrejött az adásvétel, semmilyen dokumentációt nem kaptak, ők mérették fel a maketteket, restaurátorokat kerestek, helyzetfeltárást végeztettek. Súlyos milliókat költöttek a parkra, sokat fejlesztettek, új arculatot kapott a makettpark, új kertészetet, az épületeket megpróbálták megmenteni. A park azóta is, még így is messze veszteséges, csak a folyamatos restauráció miatt öntik bele a milliókat, mert olyan szörnyű a minősége, hogy egyszerűen rohadnak szét és dőlnek össze a makettek.
0–24 órában működik a szivattyú
Most például a budai várat 6,7 millió forintból csináltatjuk meg. És ez egy makett. Vannak olyanok, amik ki sem kerültek és el sem készültek. Aztán komoly gondok vannak a látogató épülettel is, nem készült megfelelő szigetelés, az épületben jön fel a talajvíz, amit a nap 24 órájában szivattyúzni kell
– mondta a polgármester. Most ott tartanak, hogy körülbelül még 30 millió forintot kellene költeni a makettparkra, hogy az olyan állapotú legyen, ami megfelelő. A makettek pozdorjából vannak, az esőben eláznak, utána, ahogy száradnak ki, darabokra törnek vagy szétrohadnak. És akkor a téliesítésről még nem is beszéltünk. És nemcsak erre kell költeni.
Az egésznek az üzemeltetése nem úgy működik, hogy bejön a vendég, kifizeti a méregdrága belépőjegyet, aztán nem foglalkozunk vele. Azóta múzeumpedagógiát, -dramaturgiát csináltunk, multifunkcionális termet építettünk, kiállító teret hoztunk létre, kertész van, gondnok van, karbantartó van, elkezdtük fejleszteni, de még így is csak pénznyelő és soha nem lesz nyereséges
– hangsúlyozta Nógrádi Zoltán.
Az egyezség ára
Mint mondta, a Mini Hungary Park más turisztikai attrakciókkal együtt tud vonzó lenni, de azt el kell felejteni, hogy egy ilyen létesítmény valaha is jó üzlet lenne, abból keresni lehetne.
Ha bárki, aki kitalálta és megépítette, azt gondolta, hogy majd ebből fog milliókat keresni, az csak a hozzá nem értést igazolja
– véli a polgármester.
A mórahalmi Mini Hungary Park ügyében folyamatban lévő büntetőper tovább folytatódik. A korábban már beismerővallomást tett és egyezséget kötött vádlottakat börtönbüntetésre ítélték: a műszaki ellenőrt 13 hónap, Kömíves Benedeket 18 hónapra.