Nem hozott meglepetést a 2002-es, nyolc halálos áldozatot követelő móri vérengzés ügyében egykor kiírt nyomravezetői díj ügye, mivel az abban döntő Fővárosi Törvényszék a korábban eljáró bíróságokhoz hasonlóan lesöpörte azt, és megállapította, hogy a mészárlás valódi elkövetőinek felderítésében kulcsszerepet játszó Szebenyi Istvánnak nem jár pénz. A törvényszék novemberben még zárt tárgyalást írt ki a polgári perben, amiből arra is lehetett következtetni, hogy végre meghallgatják azt a különösen védett tanút, aki már korábban egyértelművé tette: Szebenyi felfedezése, és annak a nyilvánosságra kerülése nélkül benne sem állt volna össze a kép, amely végül a tényleges tettesek azonosításához, majd elfogásához vezetett. Szebenyi István újabb keresetét is erre a körülményre alapozta, de a zárt ülésen a bírói tanács jogászkodása megfosztotta attól, hogy érveit végre hivatalosan is felsorakoztathassa. Mivel a Fővárosi Törvényszék döntése jogerős, Magyarországon megszűnt a jogorvoslat lehetősége Szebenyi számára, aki így az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordul. Így immár bizonyos, hogy a modern kori Magyarország legvéresebb rablótámadásának ügyében Strasbourgban fogják kimondani a végső szót arról, hogy kit illet meg a nyomravezetői díj, és ugyan nincs a móri rémtörténethez hasonló sztori a nemzetközi joggyakorlatban, az elmondható, hogy Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni. Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.
A Fővárosi Törvényszék két okot határozott meg indokolásában arra, hogy a három fős bírói tanács miért utasította el Szebenyi István keresetét. Ezek közül az egyik, hogy a felperes a korábbi, hasonló tárgyú pereiben nem indítványozta a különösen védett tanú meghallgatását, azt csak a most jogerősen lezárt perújításban tette meg. Ez, azon kívül, hogy tárgyszerűen nem igaz, megmutatja azt is, hogy a bíróság nem kívánt érdemben foglalkozni az üggyel, a tanú meghallgatása ugyanis újabb bizonyítékokat szolgáltathatott volna arra, hogy Szebenyi alátámaszthassa érvelését. A tanú volt az, aki a móri vérengzés vizsgálatának jogerős lezárása után jelentkezett a rendőrségen, és a személyleírása, illetve a telefonja hívásinformációi alapján a nyomozók be tudták azonosítani a támadás egyik elkövetőjét, Nagy Lászlót, majd Weiszdorn Róbertet.
A tanúban azután állt össze a kép, hogy ő fuvarozhatta el a bankrablás után a számára ismeretlen Nagy Lászlót az egyik Tatabánya környéki erdőbe, hogy értesült Szebenyi felfedezéséről. Az amatőr, a Vértesben fémkeresőző hadtörténész azokat a csomagokat találta meg, amelyeket Nagy elásott az erdőben, és amelyek azt is egyértelműsítették a hatóságok számára, hogy a móri ügy és a postások elleni sorozatos fegyveres támadások összefüggésben vannak. Kiderült, hogy Nagy László lőtt agyon Veszprémben egy nyugdíjakat kézbesítő férfit, és próbált kirabolni más településeken más postásokat is. A veszprémi postásgyilkosság ügyében a rendőrség, és az áldozat lakhelye, Herend önkormányzata is nyomravezetői díjat írt ki, amelynek egy részét a bíróságok különösebb aggály nélkül megítélték Szebenyi Istvánnak, indokolásukban kiemelve meghatározó szerepét az ügy felderítésében.
A védett tanú szerint Szebenyinek kulcsszerepe volt a gyilkosságok felderítésében
A különösen védett tanú megismert vallomásaiban többször hangoztatta, hogy Szebenyi István felfedezése előfeltétele volt az ő szerepének, anélkül számára sem lett volna világos, hogy milyen szerepet vállalt egykor, és milyen információk birtokába jutott, amelyekről sokáig maga sem tudta, hogy azok mennyire jelentősek. Szebenyi épp ezért indítványozta legutóbbi perében a férfi meghallgatását, de a Fővárosi Törvényszék szerint a tanú újabb beszámolója nem hozott volna újdonságot a perben. Kapóra jött a bíróságnak, hogy Szebenyi a törvényi határidőn túl adta be keresetét, így erre is hivatkozhattak, amikor elutasították azt. Azt nem tudni, hogy a zárt ülés kiírásával mi volt a bírói tanács célja, mivel a védett tanút nem hallgatták meg; az intézkedés inkább csak a nyilvánosság, a sajtó távol tartására lehetett alkalmas.
Weiszdorn Róbertnek (b) legalább negyven évet kell a rácsok mögött töltenie; a csak Móron hét embert meggyilkoló Nagy László a hivatalos tájékoztatás szerint Európa egyik legszigorúbban védett őrizeteseként öngyilkos lett a zárkájában. Fotó: Cívishír
Vagyonos emberré tették a hatóságok a hamis tanút, és a döntéshozók szerint jól van ez így
Mint arról korábban beszámoltunk, Szebenyi István annak a huszonötmillió forintnak a felére tart igényt, amelyet Kiglics Attilának, a móri ügyben tévesen elítélt Kaiser Ede egykori bűntársának fizetett ki a rendőrség nyomravezetői díjként. Kiglics több fegyveres rablásban – pénzszállítók, postahivatalok elleni támadásban – vett részt korábban Kaiserékkel, hamis vallomásával pedig a vádalkuja révén garantált büntetlensége mellett vagyont is szerzett.
A móri vérengzés miatt indított büntetőeljárásban a hatóságok az ügy alapjaként kezelték Kiglics Attila elbeszéléseit, aki annyival tudta alátámasztani verzióját, hogy Kaiser Edének korábban volt egy barátnője, aki szüleivel együtt a megtámadott bankfiók közelében lakott. A magyar hatóságok azóta sem változtattak azon a véleményükön, hogy Kiglics kifizetése jogos és kívánatos volt, mert – magyarázatuk szerint – az egyébként valóban kemény, veszélyes gengszterekként ismert Kaiserék feldobásával újabb súlyos bűncselekményeket akadályozott meg.
Ez igaz, csakhogy a móri ügy nyomravezetői díjának kiírása azóta sem változott, és az úgy fogalmaz, hogy az összeg annak jár, aki megnevezi, vagy olyan mértékben beazonosítja az elkövetőket, hogy azzal a hatóságok képesek legyenek elfogni azokat. Szebenyi és a védett tanú, a taxisofőr szerepe ehhez lényegesen közelebb áll, mint a semmilyen hasznos információt nem közlő, a vizsgálatot szándékosan vakvágányra terelő Kiglicsé. Az csak hab a tortán, hogy Szebenyi István a díjért korábban indított, majd elveszített perei után a bíróságok ráverték a perköltségeket is, majd azokat végrehajtással szedték be tőle.
Strasbourgban mondhatják ki a végső szót a móri vérengzés ügyében
Szebenyi István a PestiSrácok.hu-nak elmondta: a Fővárosi Törvényszék jogerős döntésével Magyarországon a jogorvoslat lehetősége számára véget ért, nincs már más fórum, amelytől segítséget kérhetne. Jogászokkal konzultálva az amatőr hadtörténész arra az elhatározásra jutott, hogy panaszával az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul, és azt kéri, hogy a testület járjon közben annak érdekében, hogy az ő ügyében is érvényesülhessen a mindenkit megillető, tisztességes eljáráshoz való jog. Az EJEB eddigi gyakorlatát figyelembe véve megállapítható, hogy gyakran dönt ellentétesen a Magyarországon meghozott ítéletekhez képest, és számos esetben kötelezte már kártérítés megfizetésére a magyar államot.
Vezető kép: Blikk
Q
2020-01-06 at 21:13
Figyeljük a dátumokat:
2002 május
2006 október 23
Megfélemlítési célú példák a hatalomra jutottaktól.
Weiszdorn:” Nagy – aki cellájában nem sokkal elfogása után felakasztotta magát – lelki terrorban tartotta őt, félt a bosszújától. Szerinte a mészárlást végrehajtó férfi valamilyen bűnözőcsoport utasítását hajthatta végre”
Gullwing
2020-01-06 at 09:12
És ezeknek bíróknak emelték fel a fizetését 30 %-al.
Meg azoknak akik Gyöngyöspatát ítéletükkel tönkreteszik.
Meg a SZEVIÉP “ügynököknek”.
antilibsi
2020-01-05 at 09:50
Kuglics Attila nem egyedül élvezhette a nyomravezetői díjat, hanem a bírákkal együtt.
apeeng
2020-01-06 at 16:47
bingó
Mr Peti
2020-01-04 at 21:53
A legjobb, ha az elítélt öngyi lesz, mert akkor már senki se tud “ellenük” vallani!
Mr Peti
2020-01-04 at 21:52
Azt rebesgetik, anno felsőbb érdek volt a Móri eset, ha ez igaz, akkor érthető, miért kaszálnak el minden szálat a bíróságok!
Namond
2020-01-05 at 11:12
Ez a felsőbb érdek nyilván való és ma is áll.
Annó nyomozás zsákutcába jutott.
A valamelyik rendőrségi nagykutya, felkérésre ?pénzért? vagy saját ötletből ?celebkedésért?, Kaiser-re akarta kenni a bűntényt, így kerestek egy hamis tanúzásra hajlandó alakot, aki rá vallott,azzal, hogy a nyomravezetői díjjal kifizetik.
Ha Szebenyi Istvánnak igazat adnának, a hamisan tanúskodó Kiglics Attilától vissza kéne venni a pénzt.
Nem igazán érthető az sem, hogy Weisdorn és Nagy elítélése során, sem a nyomozóhatóság, sem a bíróság nem intézkedett:
1. Kiglics Attila ellen már régen HIVATALBÓL hamis tanúzás miatt eljárás indításról.
2. Kiglics Attila többszörös rablás alól mentesítő vádalkuját megsemmisítéséről.
3. Hamis tanúzás miatti jogtalan anyagi és mentességi előnyszerzésről.
Persze ha a fentiek megtörténnek, Kiglics Attila a tárgyalás során kinyithatja a száját és talán néhány mai, Őt korrumpáló igazságszolgáltatási, nyomozóhatósági prominensek, vezető jól fizető karrierje trágyába eshet.
Namond
2020-01-04 at 21:02
Érdekes, hogy a független magyar bíróság milyen bátran sz.arik az igazságra.
Nagyon érdekes, hogy ez mennyire következmények nélküli.
Nem kellene az eddigi eljárások költségeit az eljáró bíroknak megfizetni?
Királytigris
2020-01-04 at 20:20
Az ügy bűzlik a bírói korrupciótól!
Toni
2020-01-04 at 20:11
Na ha már fémdetektor a hazai törvényi “szabályozása” a világ legcinikusabb kreálmánya. Bicskanyitogató! Úgy tiltották be, hogy lehetetlenné tették. A saját kertben, de az udvaron sem(!!!)lehet nemhogy használni, de bekapcsolt állapotban tartani. (Detektor használat:”Üzemképes bekapcsolt állapotban”).Az engedélyhez végig kell kilincselni múzeumot, önkormányzatot stb.stb. Térképet mellékelni GPS helymeghatározással, leírni óra-percre hogy majd(!)mikor fogok kimenni…természetesen illetékköteles. És ha mégis minden összejön akkor ha régészeti korú tárgyat találsz akkor nem mozdíthatod azonnal jelenteni kell és többet oda ki nem mehetsz mert automatice lelőhelynek minősül. A húszfillér nagyságú római kisbronz -amit anno zacskóba kötött mennyiségként használták fizetésre– sem lehet a tiéd mert lelet! Szántóföldeken a trágyalé, műtrágya és eke tönkre is teszi rövid időn belül de muzeológuskapacitás nincs a begyűjtésre.Nem sorolom tovább ugyanakkor pl. Ausztráliában a nyers aranytömb a detektoros tulajdona!!! Láthatatlan elnyomásban élünk!
Szebenyi István
2020-01-05 at 11:27
Nagyjából az új jogszabály bevezetésétől nem volt fémkereső a kezemben, pont a beadvány útját tartottam bonyolultnak, álszentnek, és arcátlannak. Vannak akik egy pillanat alatt kapják meg, majd kiderül hogy fosztogatják a lelőhelyeket intézményi jóváhagyással… Én nagyjábó egy évet töltöttem azzal, hogy minden szükséges feltételnek eleget tegyek, és legyen egy érvényes intézménnyel kötött megállapodásom. Holott köztudott, hogy nem ebben a fosztogatásokkal érintett történelmi korszakban tevékenykedek. Talán most januárban tudunk pontot tenni a dolog végére, és folytatni tudom a három éve felfüggesztett kutatásaimat.
Ehhez már három neves múzeum személyes ajánlása kellett!
Azok pedig akik benyalták magukat személyes kapcsolatokkal, vagy csellel megtévesztve az intézményeket, javában járják a régészetileg védett területeket, és szabadon fosztogatnak! Tisztelet a kivételnek, mert valóban vannak olyan múzeumi programok, amelyek az amatőrök bevonásával jól működnek.
yindzsang19
2020-01-04 at 19:54
a sorosék befolyása alatt álló magyarországi(mert nem magyar!) ‘bíróság’ csak elken
és figyelemelterel egy sorosék által elkövetett akció ügyében és Strasbourgban is
ugyanez lesz-természetesen ezek sohasem fogják kimondani hogy a móri akció a 2002-es sorosista választási csalás és puccsról való figyelemelterelés volt
sorry
2020-01-04 at 19:33
Egyszer agyvérzést kapok ezektől a bíróktól. Mindig azt hiszem lejjebb már nem lehet, ezek meg bebizonyítják, dehogyisnem!!!!!
Az a szomorú a dologban, hogy hiába halnának ki a komcsi bírók, már kinevelték, betanították és benyomták az utódaikat legyenek mégoly ostobák. Sok munkája lesz Morvai Krisztinának ott a Jogi Egyetemen, ha meg akarja tisztogatni Justicia Palotáját a gyomoktól.
Nem könnyű bírónak bekerülni. Ugyan én nem próbálkoztam, de állítólag apáról fiúra száll, idegenek nem tudnak befurakodni. Mint a Főorvosi körökbe. Apu addig főnökösködik, amíg a fia át nem tudja venni a bizniszt.
Tessék mondani nem lehetne valahogy segíteni? A rátermetteknek, az elhivatottaknak is be kellene jutni. Nem gondolják?
Nem jött még el Kánaán?
emeszter
2020-01-05 at 08:52
Nem ilyen egyszerű.
A bírók magukat mindenek felett állónak tekintik, akárcsak a libsik. Holmi tisztesség nem játszik.
Tisztelet a kivételnek, mert van ilyen is, de nem az átlag.
Bene István
2020-01-04 at 18:45
Remélhetőleg Györkös ügye is ide kerül belátható időn belül és kiderülnek a hatóságok hazugságai. Talán azt a kérdést is felteszi majd az a bíróság, hogyan, honnan, kinek a parancsára is került a tűzvonalba a lelőtt őrnagy!
olszal
2020-01-05 at 12:52
Ami azt illeti, ott sem lehet nagyon tisztán látni.Írtak arról így is, meg úgy is.
Sajnálom a meggyilkolt rendőrt, de…
Lehet, hogy a szerencsétlen Györkös “rákban” fog elhalálozni a sitten?
apeeng
2020-01-04 at 17:16
Ott nyerni fog.
jobb-ágy
2020-01-04 at 16:48
Csodálom ennek az embernek a kitartását. A polip ellen harcolni?
olszal
2020-01-05 at 12:50
Ez már szerintem nem a pénzről szól.
Az igazságról, a maga igazáról.
Drukkolok neki.
És szerintem sokan mások is.
kex&sex
2020-01-04 at 14:34
Brávó! Még, még és még több fizetést a bíráknak! Meg magas kitüntetéseket! A fene egye meg!
olszal
2020-01-05 at 12:48
Akik a frontvonalban szolgálnak operítí beosztásban azok nagyon is megérdemlik.
De akik seggen ülve szolgálják a …kitis?
azokat inkább nem jutalmaztam volna-
Mert ők miért is kaptak jutalmat?
Dícsérjék az Urat?
A miniszter urat?
Nahát
2020-01-04 at 14:29
“… a csak Móron hét embert meggyilkoló Nagy László a hivatalos tájékoztatás szerint Európa egyik legszigorúbban védett őrizeteseként öngyilkos lett a zárkájában.” A hatóságok mikor kezdik felderíteni a börtöneinkben szigorú őrizetesként tartott elítéltek öngyilkosságnak álcázott elhalálozásait?
olszal
2020-01-05 at 12:46
Nincs több gond rá!
Emiatt nem foglakoztak behatóbban az üggyel szerintem.
Vagy érintett volt olyan ember is abban a bizonyos rablásban/felderítésben aki(k)lebukott volna ha ez a díszpinty el kezd mesélni.
Ki tudja?
Benedek Károly
2020-01-04 at 14:28
Ez tényleg abszurd történet. Lenne. Ha nem a magyarországi joggyakorlatot jellemezné.
olszal
2020-01-05 at 12:43
“Meg lehetett volna ezt oldani elegánsabban is a hazai hatóságok, döntéshozók részéről.”
Ha a BM-ben még mindig nem a kommunista rezsim emberei ülnének többségben.
Szőnyi LASZLÓ
2020-01-04 at 14:10
Ja. Az igazság odaát van!!
Neaddfel
2020-01-04 at 19:24
“Strasbourgban többnyire nem a magyar bíróságok javára szoktak ítélkezni.”
Most arra fognak ítélni.
Tudjátok a haverok.