Tökéletes patthelyzet alakult ki Spanyolország és Katalónia között, ami abban csúcsosodott ki, hogy Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök pénteken este bejelentette, életbe léptették az alkotmány 155. cikkét, feloszlatták a Katalán Parlamentet és december 21-én új választást tartanak a katalán tartományban. Csakhogy a Katalán Parlament sejtve a végzetét, előbb sakkot adott. Carles Puigdemont katalán elnök már kora délután kikiáltott a független Katalán Köztársaságot. Arról, hogy mindez mit jelent és mi lehet a következő lépés mindenki csak találgat, mindenesetre a gazdasági környezetre már most jelentősen kihat az eddigi legsúlyosabb spanyol válság. Mindeközben Barcelonában durrannak a pezsgős üvegek, fiestát ülnek, ünnepelnek a katalánok.
Évek óta megy húzd meg-ereszd meg politika Spanyolország és leggazdagabb tartománya Katalónia között. Sokáig úgy tűnt, hiába a függetlenség, a forradalmi nemzettudat szimbóluma a katalán nép, valójában nem akar elszakadni. A felmérések az ősz elején még azt mutatták, hogy nem is lenne meggyőző részvétel egy népszavazáson, igazából a katalánok csak húzogatják a spanyol oroszlán bajuszát.
Katalónia bepróbálkozott – még önállóbb pénzügyet és saját igazságszolgáltatást kért
Katalóniának elég nagy függetlensége volt, vagyis elég nagy függetlenséget vívott ki magának az elmúlt évtizedek során. Tartományként saját parlamentje, kormánya, így saját törvényalkotása, sőt saját rendőrsége, saját közmédiája sőt saját költségvetése is van. Ugyanakkor jelentős befizetője a spanyol államnak. Sokáig úgy tűnt, mindez elég nekik, és megelégednek azzal, ha a futball stadionban élik ki nemzettudatukat, ünnepelve az FC Barcelona sikereit – amiről köztudott, jóval több mint egy futball klub, ahogy Katalóniában a futball is jóval is több mint sport – az autonómia szimbóluma, amely által olykor jókat odasóznak a spanyol királyságot képviselő Real Mardidnak.
[embedyt] https://www.youtube.com/watch?v=MbPn6DW5kmU[/embedyt]
Aztán eljött a nap, amikor próbáltak újfent egy kicsit előre lépni és bejelentették igényüket egy még függetlenebb pénzügyi önrendelkezésre és önálló független katalán igazságszolgáltatásra. A Spanyol Kormány már szinte elfogadta a kérést, amikor egy politikai csoport (benne kormánypárti és ellenzéki erőkkel egyaránt) megtámadta a javaslatot és teljesen szembefordult a katalán autonómia törekvésekkel.
A rendőri brutalitás és illegitimnek nyilvánított népszavazás napja
A következményeket már ismerjük. Hiába mondták ki illegitimnek és tiltották meg a függetlenségről szóló népszavazást, Katalóniában október elsején megtartották a referendumot, amit olyan rendőri brutalitással igyekeztek megakadályozni, hogy annak híre bejárta a világsajtót. A katalán pedig büszke, öntudatos nép, és most már csak azért is elment és a függetlenség mellett szavazott. Ablakokba, erkélyekre kikerültek a katalán nemzeti lobogók és épületekről tűntek el a spanyol zászlók.
Annak ellenére, hogy az egyenruhás spanyol rendőrök útját állták a szavazó körökbe igyekvőknek, sőt mi több, ha kellett fizikai erőszakot is alkalmaztak, a választásra jogosultak 43 százaléka vett részt a függetlenedésről szóló népszavazáson, a szavazatot leadók elsöprő többsége, több mint 99 százalék voksolt a Spanyolországról való leválásra.
Rendőri brutalitásba csapott a népszavazás – Fotó AP
Visszakézből – Rendkívüli ülésen született indítvány a Katalán Parlament feloszlatásáról
Az első népharagot, tüntetéseket, általános sztrájkot a béke és a várakozás napjai követték. Carles Puidgemount elnök is rájött arra, hogy hatalmas a veszítenivalója Katalóniának, ezért tárgyalásokat kezdtek volna a Spanyol Kormánnyal, eredménytelenül. Ennek ellenére mostanáig nem kiáltotta ki a Katalán Parlament a függetlenségét – várt.
Aztán hat nappal ezelőtt, szombaton délelőtt rendkívüli ülést tartott a Spanyol Kormány, ahol azt a határozatot hozta, hogy mivel Katalónia nem nyilatkozott arról, hogy felhagy további autonómiát kiharcolni vágyó törekvéseivel, úgy döntött elveszi azt is, amije van, és indítványt nyújtott be a kormánynak, miszerint az alkotmány 155. cikkelyének életbeléptetésével oszlassák fel a Katalán Parlamentet és írjanak ki új választásokat.
450.000 ember tüntetett aznap Barcelonában, amikor a Spanyol Kormány kimondta, indítványozza a Katalán parlament feloszlatását Fotó: PS archiv
A hírre 450.000 ember vonult az utcákra Barcelonában, néhány óra leforgása alatt. Ennyi ember a katalán főváros összlakosságának egy negyede, és követelték az indítvány visszavonását. A stadionokban a szurkolók pedig csak skandálták: Libertat! Inda-Inda Indapendencia! Minden mérkőzés 17. percében, merthogy az 1700-as években veszítette el függetlenségét Katalónia.
A káosz napja – Senki sem tudja biztosan mi jöhet ez után, sakkot adott egymásnak a két kormány
Pénteken megtörtént az, amire senki sem számított. Mind a két fél előre lépett, nem vissza és most teljes a káosz az ibériai félszigeten. Az egyértelműen látszik, hogy a katalán nép hű a függetlenség mellett kiálló elnökhöz, és nem fogja szó nélkül hagyni a spanyol lépést. Ha viszont végigviszi függetlenségi harcát, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Puigdemount hiába kérte az európai nemzetek és Európa támogatását, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke ma már kijelentette, hogy Spanyolország maradt az egyetlen tárgyalópartnere. De elhatárolódott Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke is, aki már korábban is többször azt mondta, Katalónia függetlenedése dominóhatást váltana ki.
Számtalan cég már az elmúlt hetekbe áttette székhelyét Katalóniából Spanyolországba – amely folyamat tovább erősödhet, hiszen senki sem tudja, mi lesz a kis harcias nép sorsa, ha például kikerül az Európai Unióból, az Euró Zónából és Európa nem fogja elismerni a függetlenségét, ahogy ezt elsőként Szlovákia már ki is jelentette pénteken este. Felzárkózva a Cseh Külügyminisztérium közölte, hogy a Katalán Köztársaság kikiáltásának nincs nemzetközi jogkövetkezménye, és a megoldást a spanyol alkotmány szellemében kell megtalálni a problémára.
Bűncselekménnyé nyilváníthatják és elítélhetik a Katalán Kormány tagjait
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Barcelonában Fiesta van
A katalánok mindettől függetlenül ünnepelnek – ismét százezrek vonultak az utcákra, durrantak a pezsgős üvegek és ünneplik a négyszáz év utáni felszabadulást, a független Katalóniát.
Ezt a fotót sok másikkal együtt a Katalán Köztársaság (República Catalana) néven néhány órája létrehozott Facebook oldalon osztották meg
Kerestük a portálunknak korábban is nyilatkozó Barcelonában élő magyarokat, akik egyelőre megdöbbenve és tanácstalanul állnak a helyzet előtt. Senki sem tudja, hogy ebben a kiéleződött politikai viszonyban, pláne egy esetleg Európai Unión kívüli országban mi lesz az ösztöndíjat elnyert külföldi egyetemistákkal, vagy akár a más uniós tagállamokból ide települt munkavállalókkal.
Foró: Facebook/Pepública Catalana
Vezető kép: Facebook/Catalunya Independent
Facebook
Twitter
YouTube
RSS