Netanjahu szerint Izrael elfoglalja Gázát - GEOrgPOLITKA
Izrael kiterjeszti katonai műveletét: A Biztonsági Kabinet jóváhagyta a hadsereg Gáza városának elfoglalását.Az ellenzéki pártok élesen támadják Benjamin Netanjahu kormányát a Gázai-övezetben folyó harcok kiterjesztése miatt.
Az izraeli Biztonsági Kabinet jóváhagyta Gáza város elfoglalására irányuló tervet. Ezt Benjamin Netanjahu miniszterelnök hivatala jelentette be. A testület órákig tartó tanácskozás után döntött a hadműveletről. A miniszterelnöki hivatal szerint a Biztonsági Kabinet öt alapelvet is elfogadott a Gázai övezetben zajló háború befejezésére. Ezek közé tartozik többek között az izraeli katonai ellenőrzés a part menti régió felett, a Hamász terrorszervezet teljes leszerelése és a Gázai-övezet demilitarizálása. Ezt követően egy alternatív polgári kormányt kell létrehozni ott – a Hamász vagy a Palesztin Hatóság részvétele nélkül.

Nincs egyetértés Netanjahu és a vezérkari főnök között a Gázai-övezet miatt
A találkozót megelőzően találgatások láttak napvilágot Netanjahu és Ejal Zamir, az izraeli hadsereg főparancsnoka közötti nézeteltérésekről. Sajtóértesülések szerint a vezérkari főnök többek között kifogásolta, hogy egy kibővített katonai művelet veszélyeztetné a Hamász által még mindig fogva tartott túszok életét. Figyelmeztetett az izraeli hadseregre nehezedő növekvő nyomásra is. Sajtóértesülések szerint Izrael jelenleg a nagyrészt lerombolt tengerparti sáv mintegy háromnegyedét ellenőrzi, amely összesen körülbelül kétmillió palesztinnak ad otthont. A hét eleje óta találgatások láttak napvilágot a Gázai övezet teljes izraeli átvételéről. A hivatalos közlemény szerint a most bejelentett tervek egyelőre nem mennek ilyen messzire. Izrael és a Hamász terrorszervezet között hónapokig tartó közvetett tárgyalások az új tűzszünetről és a további túszok szabadon bocsátásáról korábban eredménytelenek voltak. "Pontosan megértem, mit akar a Hamász. Nem akarnak megállapodást" - jelentette ki Netanjahu nemrégiben egy videóüzenetben. Azt mondta, most még eltökéltebb a túszok kiszabadításában, a Hamász szétzúzásában, és annak biztosításában, hogy a terrorszervezet uralma alatt álló Gázai övezet soha többé ne jelentsen veszélyt Izrael államra.
Ugyanakkor nem kizárt, hogy ez csak egy taktikai lépés az izraeli kormány részéről, hogy a Hamaszt visszakényszerítsék a tárgyalóasztalhoz. Mivel, ha a zsidó állam katonai ellenőrzés alá vonná évekre a Gázai-övezetet, akkor a Hamasz elvesztené a területét, ahol hatalmat gyakorolhat. Ezt követően maximum terrorcselekményeket hajthatna végre az izraeli katonák ellen, amelynek azonban súlyos megtorlás lenne a vége. Tény, hogyha Izrael most lép, akkor elképzelhető, hogy „Palesztina” egy nagy része örökre elveszik az őshonos arab lakosságnak. Ezt mérlegelve a Hamasz jobban járna a tárgyalások folytatásával és kompromisszumokkal.
Libanon kormánya lefegyverzi a Hezbollahot
A libanoni kormány azt tervezi, hogy lefegyverzi az összes milíciát, beleértve a Hezbollah-t is. A Hezbollah (Allah Pártja) miniszterei tiltakozásul elhagyták a kabinetülést. A leszerelési tervet szakértők politikailag kockázatosnak tekintik, amely megágyazhat egy új polgárháborúnak. A Hezbollah addig nem akarja átadni a fegyvereit, amíg Izrael be nem fejezi a napi szintű támadásokat Dél-Libanonban a Hezbollah állásai ellen. A szervezet és Izrael között papíron tűzszünet van, ám ennek ellenére az izraeli légierő naponta bombázza a síiták által lakott országrészt. A lefegyverzési tervet az amerikaiak dolgozták ki és a dokumentum szerint 2025 végére a Hezbollahnak le kell adni az összes fegyverét és feloszlatni a félkatonai szervezeteit. A parlamenti ülést a Hezbollah és a síita Amal-párt (Remény Pártja) miniszterei tiltakozásul elhagyták. Mindkét szervezetet, illetve politikai pártot Teherán támogatja. Wahinton különmegbízottja Tom Barrack gratulált Joseph Aoun elnöknek és Nauaf Salam miniszterelnöknek a döntéshez. A helyzet mégsem ilyen egyszerű, hiszen a libanoni kormány akár válságba is kerülhet, mivel a parlamenti helyek részarányosan vannak elosztva a vallási csoportok között. A síiták a szunnita muszlimok után a második legnagyobb vallási csoport.