Rongálás miatt felelhetnek a munkácsi Turul ledöntői

Magyarországi és kárpátaljai jogi segítséggel száll harcba a munkácsi Turulért Pákh Imre munkácsi származású magyar üzletember, aki családi alapítványa költségén állíttatta újra – a vár felújítási költségeit is állva – a csehszlovákok által egyszer már ledöntött milleniumi emlékművet. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője lapunknak azt mondta, minden segítséget megadnak Pákh Imrének; álláspontjuk szerint rongálás történt, a Turul-emlékmű pedig magántulajdon, Pákh Imre tulajdona, hiszen adományozásról még csak okirat sem készült 2008-ban.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Pákh Imrét még csak nem is értesítették a sebtében meghozott végrehajtói bizottsági döntésről, sem a bontásról. A Turult a határozatot követően két órával annak ellenére döntötték le, hogy a 31 tagú munkácsi tanács 18 tagja írásban fejezte ki tiltakozását.

A munkácsi Turul-emlékmű a ledöntése előtt és után

A Turul helyére, az eredeti köveket tartalmazó obeliszkre – amely álláspontja szerint szintén Pákh Imre tulajdona – a múlt héten már fel is állították az ukrán állami címert. Beszédes, hogy az avatóünnepségen egyetlen ukrán állami vezető sem volt jelen, még az a Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő sem, aki korábban egyértelműen a szobordöntést védte megnyilvánulásai során, sőt, azt üzente, hogy a “magyarok feldughatják maguknak a tiltakozásukat”.

A szobordöntés ellen sokan felszólaltak a határ mindkét oldalán, ennek ellenére mind a mai napig nem történt semmi. Márpedig Pákh Imre az édesapja sírjánál tett esküt, hogy a Turul visszaszáll. Az üzletember a napokban érkezik haza New Yorkból Budapestre, és tervezi, hogy Munkácsra is ellátogat. Közben már konzultált azokkal a jogászokkal, akik segítenék a Turulért folytatott harcot. Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és annak vezetője, Gaudi-Nagy Tamás vette a kezébe.

Hármas szövetségben fogunk dolgozni javaslatom alapján az ügyben. Pákh Imre mellett egy kárpátaljai ügyvéd kolléga is beszáll a történetbe, hiszen elengedhetetlen az ukrán jog részletes ismerete egy ilyen ügyben, én pedig a nemzetközi jog segítségével fogom segíteni a kérdést

– mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette: Pákh Imre a napokban érkezik haza Magyarországra és személyesen akkor fogják egyeztetni a következő lépéseket.

Eddigi ismereteim alapján az álláspontom az, hogy szóbeli felajánlásról beszélhetünk a Turul kapcsán, ami kérdéses, hogy egyáltalán jelentette-e a szobor tulajdonjogának átszállását a városra

– hangsúlyozta a nemzeti jogvédő ügyvéd.

A PestiSrácok.hu a Pákh Imrével készített exkluzív interjú alapján számolt be arról, hogy a Turul 2008-as felállítása során, amit Pákh Imre és a családi alapítványuk finanszírozott, semmilyen adományozó levél, irat nem született, így Pákh Imre álláspontja is az, hogy az emlékű az ő tulajdona. Gaudi-Nagy Tamás szerint, ha nincs adományozás, azaz a szobor Pákh Imre és az alapítvány tulajdona, akkor ami történt, az nem más, mint törvénybe ütköző rongálás. A jogvédő lapunknak azt mondta, első körben feljelentést szeretne tenni az ukrán hatóságoknál a rongálás miatt, ezzel is megdolgoztatni őket. A következő lépés egy per indítása a származtatás, vagyis a tulajdonjog kérdésében.

A helyreállítás a legmagasabb szintű politikai támogatottságot kell élvezze, és mint tudjuk, a kormány több tagja egyértelmű tiltakozását fejezte ki a történtek miatt, a külügyminiszter az ukrán konzult is behívatta a szobordöntést követően

– emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kifejezetten egy szembefeszülés elérése volt az ukránoknak a célja a drasztikus lépéssel.

Gaudi-Nagy Tamás arra is kitért, hogy miközben az ukránok azt hangoztatják, hogy a nemzeti kisebbségek jogait messzemenőkig biztosítják, ez nem így van. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Bethlen Alap által támogatott, éppen folyamatban lévő, a nemzeti kisebbségek jogi érvényesülését monitorozó program is rámutat, hogy komoly problémák vannak.

Kárpátalján a magyarság semmit nem követett el, amivel fontos nemzeti jelképének ledöntését kiérdemelte. Amit ellenben a munkácsi városvezetés tett, az durva jogsértés, ráadásul olyan abszurd módon követték el, hogy még a saját szabályaikat sem tartották be

– húzta alá a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője.