Pesti Srácok

Rongálás miatt felelhetnek a munkácsi Turul ledöntői

Rongálás miatt felelhetnek a munkácsi Turul ledöntői

Magyarországi és kárpátaljai jogi segítséggel száll harcba a munkácsi Turulért Pákh Imre munkácsi származású magyar üzletember, aki családi alapítványa költségén állíttatta újra – a vár felújítási költségeit is állva – a csehszlovákok által egyszer már ledöntött milleniumi emlékművet. Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője lapunknak azt mondta, minden segítséget megadnak Pákh Imrének; álláspontjuk szerint rongálás történt, a Turul-emlékmű pedig magántulajdon, Pákh Imre tulajdona, hiszen adományozásról még csak okirat sem készült 2008-ban.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Pákh Imrét még csak nem is értesítették a sebtében meghozott végrehajtói bizottsági döntésről, sem a bontásról. A Turult a határozatot követően két órával annak ellenére döntötték le, hogy a 31 tagú munkácsi tanács 18 tagja írásban fejezte ki tiltakozását.

A munkácsi Turul-emlékmű a ledöntése előtt és után

A Turul helyére, az eredeti köveket tartalmazó obeliszkre – amely álláspontja szerint szintén Pákh Imre tulajdona – a múlt héten már fel is állították az ukrán állami címert. Beszédes, hogy az avatóünnepségen egyetlen ukrán állami vezető sem volt jelen, még az a Viktor Baloga ukrán parlamenti képviselő sem, aki korábban egyértelműen a szobordöntést védte megnyilvánulásai során, sőt, azt üzente, hogy a "magyarok feldughatják maguknak a tiltakozásukat".

PestiSracok facebook image

A szobordöntés ellen sokan felszólaltak a határ mindkét oldalán, ennek ellenére mind a mai napig nem történt semmi. Márpedig Pákh Imre az édesapja sírjánál tett esküt, hogy a Turul visszaszáll. Az üzletember a napokban érkezik haza New Yorkból Budapestre, és tervezi, hogy Munkácsra is ellátogat. Közben már konzultált azokkal a jogászokkal, akik segítenék a Turulért folytatott harcot. Az ügyet a Nemzeti Jogvédő Szolgálat és annak vezetője, Gaudi-Nagy Tamás vette a kezébe.

– mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette: Pákh Imre a napokban érkezik haza Magyarországra és személyesen akkor fogják egyeztetni a következő lépéseket.

– hangsúlyozta a nemzeti jogvédő ügyvéd.

A PestiSrácok.hu a Pákh Imrével készített exkluzív interjú alapján számolt be arról, hogy a Turul 2008-as felállítása során, amit Pákh Imre és a családi alapítványuk finanszírozott, semmilyen adományozó levél, irat nem született, így Pákh Imre álláspontja is az, hogy az emlékű az ő tulajdona. Gaudi-Nagy Tamás szerint, ha nincs adományozás, azaz a szobor Pákh Imre és az alapítvány tulajdona, akkor ami történt, az nem más, mint törvénybe ütköző rongálás. A jogvédő lapunknak azt mondta, első körben feljelentést szeretne tenni az ukrán hatóságoknál a rongálás miatt, ezzel is megdolgoztatni őket. A következő lépés egy per indítása a származtatás, vagyis a tulajdonjog kérdésében.

– emlékeztetett Gaudi-Nagy Tamás. Hozzátette: azt is elképzelhetőnek tartja, hogy kifejezetten egy szembefeszülés elérése volt az ukránoknak a célja a drasztikus lépéssel.

Gaudi-Nagy Tamás arra is kitért, hogy miközben az ukránok azt hangoztatják, hogy a nemzeti kisebbségek jogait messzemenőkig biztosítják, ez nem így van. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat és a Bethlen Alap által támogatott, éppen folyamatban lévő, a nemzeti kisebbségek jogi érvényesülését monitorozó program is rámutat, hogy komoly problémák vannak.

– húzta alá a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője.

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.