A Hálózat
Polgárjogi mozgalmat indít az ÁVH, a MÚOSZ pedig a sajtószabadságért fog küzdeni...
Groteszk címet választottam, mert a helyzet is az. Az 1945-ben alapított, a kádári állambiztonság által gyakorlatilag megszállt Magyar Újságírok Országos Szövetsége (MÚOSZ) mostantól a sajtószabadságért kíván küzdeni. Ahelyett, hogy esetleg elszámolna a vagyonával vagy a szervezet sötét, nagyrészt még máig ismeretlen háttértörténetével, amit jómagam is próbálok - több-kevesebb sikerrel - kutatni a Hamvas Intézetnél. A MÚOSZ-nál mintha megállt volna az idő, évről-évre volt ügynököket, titkos megbízottakat tüntetnek ki, egyikük az elnökségért is elindult, szerinte most az egykori Népszabadság újságírói, a pesti bagázs irányítja a szövetséget. Visszamegyünk a múltba, hogy lássuk, hogyan tette tönkre a kádári diktatúra a szervezetet, és miért lenne nemes gesztus, ha másokra hagynák a sajtószabadságért való küzdelmet és szépen feloszlatnák magukat.
Kiprovokált dulakodás, felkínálkozó ügynöknő - találékony volt a kádári állambiztonság az indiai diplomatával szemben
Minden eszközzel megpróbálta lejáratni, botrányba keverni az állambiztonság a Kádár-diktatúra igazi arcát leleplező Rahman indiai ügyvivőt. A terv szerint előbb leitatták volna, aztán egy ügynöknőt küldtek volna rá, hogy botrányt rendezzen. Nem véletlen, hogy a bátor diplomatát el akarták távolítani: Rahman a megtorlásról, Kádár János árulásairól, a letartóztatott Rácz Sándor, Bibó István, Göncz Árpád ügyéről is beszámolt hazájának. Ügyességüknek köszönhetően a kádári árulások és hazugságok híre végül az ENSZ-hez is eljutott. „Napról napra növekszik a gyűlölet iránta a köznép körében” - írta Rahman Kádárról, érthető, miért akartak minden eszközzel megszabadulni tőle. Rahman és az állambiztonság (3. rész).
Beszervezett csempész, elgázolt orgazda, az alvilágot is bevetette a kádári állambiztonság
Beszervezett csempészt küldött az állambiztonság az ötvenhatos ügyet támogató Rahman indiai ügyvivő feleségére, hogy belekeverje egy olyan bűnténybe, amelybe ő és férje is belebukhat. Mindenképpen el akarták érni, hogy a Kádár-rezsim igazi arcát leleplező Rahmant valahogy hazahívja hazája és lebukjanak azok a magyarok, akik az ENSZ tájékoztatásában részt vettek. A csempész-ügynökök bevetése korábban már bevált, egy olasz diplomata annyira megijedt az őt tetten árt ÁVH-soktól, hogy a Szabad Európa Rádiót titokban tájékoztató Atkáry Arisztidot bemártotta, ő és társai mind börtönbe kerültek. A különös történetben bécsi orgazdák, csencselő diplomaták és különböző rejtői figurák tűnnek fel. A szürreális karneválnak csak egy nyertese lehetett: a diktatúra.
Megfigyelni, behálózni, lejáratni - minden eszközt bevetettek a forradalom ügyét képviselő indiai diplomata ellen (1. rész)
Volt egy indiai diplomata, aki megérdemelné, hogy szobrot állítsunk az emlékére és a következő generáció is megismerje a nevét. Mohamed Ataur Rahman az '56-os forradalom előtt érkezett hazánkba, három évig maradt, ezalatt végig segítette ötvenhat ügyét. Vezetésével kulcsfontosságú iratokat, leveleket csempésztek ki Nyugatra, az emigráció szerveihez és az ENSZ-hez, mindent megtett, hogy hazája hiteles képet kapjon a magyar forradalomról. Ennek megfelelően végig megfigyelték, feleségét csempészési ügybe, őt kocsmai verekedésbe akarták belerángatni, több ügynököt állítottak rá, bizalmas emberét is beszervezték. Tudta, hogy megfigyelik, de nem érdekelte, volt, hogy Göncz Árpádék börtönénél énekelt indiai népdalokat, máskor éles hangon torkolta le a kommunista középvezetőket. Rahman és a kádári állambiztonság játszmája (1. rész).
Hősként ünnepelte a Kádár-rendszer, árulása nyomán emigránsokat végeztek ki
Ügynökökkel, hősökkel, forradalmárokkal készített interjúk hallgathatóak meg 56 Lövészárkai nevű új honlapunkon. A számtalan érdekes élettörténet közül most egyet emelünk ki: Stefka István évekkel ezelőtt megszólaltatta azt a Szabó Miklóst, akit kisgazdaként szerveztek be, majd dobtak Nyugatra, hogy beépített ügynökként bomlassza a magyar emigrációt. Szabót 1957-ben hívták haza, a Kádár-rendszer hősként ünnepelte az egykori társait lejárató, kivégzésekhez hozzájáruló árulót, aki később sem bánt meg semmit. Király Béla azt mondta: nagy kárt okozott, és sohasem értette, miért hitt neki mindenki.
Három percre az Ítélet Napjától - egy magyar "hazaáruló" buktatta le a Moszkvának dolgozó amerikai kémet
Az amerikai és a hazai (köztük sokáig titkos) forrásokat összehasonlítva egyértelmű, hogy magyar segítséggel kapták el az Egyesült Államok egyik legkártékonyabb árulóját, a Budapesten keresztül Moszkvának dolgozó Clyde Lee Conradot. Az amerikaiak a magyar hírszerzés által beszervezett Conrad kilétére a CIA-nál bejelentkező Belovai István információja alapján jöttek rá. Belovai mondta el a CIA-nak, hogy a hosszú évek óta keresett, de akkor még mindig ismeretlen amerikai áruló a Nyugat-Németországban állomásozó V. hadtestre vonatkozó iratokat is kiadta a Szovjetuniónak. A nyomozást ezután tudták leszűkíteni, és így bukkantak rá Conradra, aki addigra a nyugat-németországi atomaknazár teljes iratanyagát is átadta Moszkvának, ezzel behozhatatlan előnyhöz juttatta a Szovjetuniót, amely így - ha úgy döntött volna - sokkal könnyebben lerohanhatta volna Nyugat-Európát. A Magyar Népköztársaság (hírszerzőstül, ügynököstül, vezetőstül) a szolga, a beosztott szerepét játszotta a történetben, Budapesten a szovjet Krasznyikov ezredes dirigált. És a végkifejlet? Conrad a börtönben, Belovai amerikai emigrációban halt meg, utóbbi rehabilitálását mindig megakadályozták a rendszerváltás előtt Moszkvának dolgozó, Belovai "árulását" soha meg nem bocsátó katonatisztek, politikusok, jogászok, befolyásos diplomaták és újságírók.
Belovai emigrált, a CIA-nak kiadott elvtársak nagykövetek, "külügyminiszterek" lettek - Ki a valódi hazaáruló?
Nagykövet, "külügyminiszter", sztárújságíró, fapados légitársaság magyarországi igazgatója. Sokra vitték a rendszerváltás után azok a londoni kiküldöttek, akiknek a neveit Belovai István hírszerző kiadta 1984-ben az amerikai CIA-nek. Volt, akinek az állambiztonsági dokumentumok szerint a londoni repülőtér katonai felderítése volt a feladata, más biztonsági tiszt volt, megint más katonai információkat szerzett. A rendszerváltás egyedül a Kádár-rendszert és Moszkvát eláruló Belovai Istvánnak jött rosszul. Őt máig hazaárulónak bélyegzik.
Belovai István hírszerző árulása után ért véget Aczél Endre londoni aranyélete
Előkelő környéken bérelt lakást Aczél Endrének a Magyar Távirati Iroda Londonban, és az ismeretlen pekingi tudósító kinőtte magát a nyolcvanas évek elején. Aczél remekül kihasználta különleges helyzetét, kevés olyan magyar újság volt, ahová nem írt, így neve Magyarországon ismertté vált. Az aranyéveknek 1985-ben lett vége, az amerikaiak által beszervezett Belovai István magyar hírszerző kiadta a CIA-nak a londoni HM és BM rezidentúrák szinte teljes hálózatát, s miután lebukott, és elítélték, Aczél kiküldetése is lejárt. Panaszra nem lehetett oka, amíg Belovai börtönbe került, ő a Híradó főszerkesztője lett. Ő és a többi lebuktatott londoni magyar többsége is komoly pályafutást írt le a rendszerváltozás után.
Aczél Endre főhadnagy Vietnamban – 1971-ben szemelte ki a hírszerzés
Lengyelország, Vietnam, Peking, London - Aczél Endre a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként bejárta a fél világot, és ennek a Kádár-rendszerben megvolt az ára. Az állambiztonsági iratok szerint már 1971-ben kikérte a III/I (hírszerzés) a fiatal újságíró anyagát, és bár az ügy folytatásának nincs nyoma a hiányos dossziéban, Aczél karrierje ezután végig felfelé ívelt - minden jel szerint a katonai hírszerzésnek dolgozott. Tulajdonképpen csak 1985-ben lett meleg a helyzet, de erről nagyon kevesen tudtak akkoriban: Aczél neve egy szigorúan titkos ügyben és ítéletben szerepelt. Belovai István kettős ügynök (1984-ben szervezte be a CIA) adta ki az amerikaiaknak Aczélt (is), aki a katonatiszt szerint a londoni HM-rezidentúra „megnyert embereként” „politikai és katonapolitikai információkat” szerzett Angliában. Aczél önéletrajzi műve szerint vietnami kiküldetése előtt lett a néphadsereg hadnagya, és a hírszerzés korábbi vezetője, Szűcs Ferenc mellett dolgozott. Ebben ő semmi különöset nem lát, néhány mozaikot összeillesztve azért másról árulkodik a kirajzolódó kép. Belovai versus Aczél: ki(k) az igazi hazaáruló(k)? (1. rész).
Láthatatlan pókháló: így fojtotta meg áldozatát a kádári állambiztonság
Sehol sem volt biztonságban az a személy, akit a kádári állambiztonság kiszemelt. A veszélyesnek tartott újságíró elleni akcióknak "társadalmi kapcsolatok" voltak a főszereplői. Az egyikük barátja volt, neki kellett volna altatót csempésznie az italába. A másik bérlőtársa volt, ő engedte be a kémelhárítás embereit a közös lakásba. A harmadik a Gellértben dolgozott, ő a látogatók szekrényének feltörésében segédkezett. Nem hiába dolgoztak, miután a megfigyelt, lehallgatott Paulinyi Zoltán csúnyán összeverte a róla jelentő, őt kijátszó hálózati bérlőtársat (nem biztos, hogy a "játszma" miatt), beleunt a szélmalomharcba, és feleségével együtt Németországba emigrált. Két és fél évre ítélték távollétében.
Szigorúan ellenőrzött újságok: a beszervezett főszerkesztő és a hírszerzés szt-tisztje együtt alakították át a szerkesztőséget
Betelt a pohár a kádári külügynél és a hírszerzésnél, amikor egy tiltott Günter Grass-interjú 1969 végén megjelent a Budapester Rundschau (BR) nevű német nyelvű magyar újságban. Az ügyért az amúgy is megfigyelt Paulinyi Zoltánt vonták felelősségre, az állambiztonsági dossziék szerint a szerkesztőségi meghallgatáson Ungvári Tamás olvasószerkesztő is ellene "vallott". A lap élére a külügy saját emberét, a már régen beszervezett Baló Pétert helyezte, aki amint lehetett, megszabadult Paulinyitól. Könnyű dolga volt, ez a szerkesztőség is tele volt ügynökökkel, titkos munkatársakkal és társadalmi kapcsolatokkal. A BR története túlmutat önmagán, így működtek az akkori (akkori?) lapok.
„Felajánlotta szolgálatait” – a kádári hírszerzés Ungvári Tamásról (egy propaganda-kiadvány története, 1. rész)
Különleges dokumentumra bukkantam a kádári hírszerzés Press-rezidentúrájának egyik dossziéjában. A jelentést a Press-vezető Szolnok Péter szigorúan titkos tiszt készítette, miután leült megtárgyalni a Budapester Rundschau nevű német nyelvű magyar propaganda-kiadvány átalakítását a frissen kinevezett főszerkesztővel, a már korábban beszervezett Baló Péterrel. A jelentésben névről-névre végigmennek a szerkesztőség meghatározó arcain, ki megbízható, ki nem, kinek milyen állambiztonsági kötődése van, és ha nincs, miért nincs. Izgalmas dokumentum, hiszen rávilágít az akkori újságok, szerkesztőségek működésére, és a valódi irányítók kilétére. Budapester Rundschau, 1. rész.
Megmentette Göncz Árpádot a kivégzéstől - '56 egy indiai diplomata szemével
„A felkelés kirobbanásának igazi gyutacsa a szenvedés és megaláztatás volt” - írta a magyar forradalomról és szabadságharcról Rahman indiai diplomata, aki három évig, 1956-tól 1959-ig szolgált Magyarországon. Majd így folytatta: „A tárgyalások kezdettől fogva pusztán az időhúzást szolgálták, és ezen még a régi kommunisták sem láttak át, egészen addig, amíg már túl késő lett. Ezt aztán azzal tették jóvá, hogy szépen meghaltak – az akasztófán.” Rahman emlékirata különleges dokumentum az 56-os forradalomról, és az azt követő megtorlásról, kikényszerített konszolidációról.
„Rákosi és Kádár ugyanaz a fajzat” - '56 francia hőse, Albert Camus
„Ne figyeljenek más leckére, csak Budapesten a szabadságért meghaló fiatal harcosokéra! Ők bizonyosan nem hazudtak önöknek...” - ilyen, és ehhez hasonló felemelő sorokat írt a magyar forradalomról Albert Camus, aki következetesen, a kiközösítést is vállalva kitartott az 56-os ügy mellett. Miért nem becsüljük meg jobban azt a francia írót, gondolkodót, aki nem egyezkedett, nem maszatolt, hanem mindkét totális diktatúra ellen egyformán fellépett? „Amerikai báb” - írta róla a kádári sajtó. Nézzük, mit tett a szabadságért, s hogyan próbálták lejáratni itthon, keleten és nyugaton.
Mélykuti Ferenc – egy mindenhol bevethető szovjet/magyar államvédelmis története
Sztálinista apja "eltüntetése" után kitelepítették, majd szovjet koncentrációs táborba zárták. Kiszabadult, harcolt az ukrán nacionalisták ellen, majd 1948-ben Magyarországra küldték, ahol a Honvédelmi Minisztérium vezérkarába, majd a Belügyminisztériumhoz került. Az 1956-os szabadságharc leverésében fegyveresen vett részt a szovjetekkel, a Nagy Imre-perben vezető fordítóként dolgozott, majd a kémelhárítás alezredesként ment nyugdíjba – negyvenhét évesen. Mélykuti Ferenc – egy mindent megjárt, mindent átélt, soha felellőségre nem vont kémelhárító története.
Máig nem kért bocsánatot a Csoóri Sándort terrorizmussal vádoló kádári propagandista, Hajdú János
Gyakorlatilag terrorizmussal, vérontásra való buzdítással vádolta az Élet és Irodalomban Hajdú János tévés, újságíró a magyar kisebbségeket féltő Csoóri Sándort 1983-ban. Most elhunyt írónkat, költőnket akkor egy évre letiltották, Hajdúból a Hét főszerkesztője, svájci nagykövet, majd a rendszerváltás után MSZP-képviselő lett. Sohasem kért bocsánatot sem Csoóritól, sem a Csehszlovákiában több mint négyszáz napot börtönben töltő Duray Miklóstól. A Kutyaszorító történetét már sokan megírták, ezzel a cikkel emlékezünk az írását a büntetés ellenére is vállaló Csoóri Sándorra.
II. Erzsébet Lorddá tette, a kádári hírszerzés beszervezte – Bauer Péter közgazdász története
Magyar libamájjal jutalmazta a kádári hírszerzés ígéretes ügynökjelöltjét, majd ügynökét, a Londonban élő, világot járó, később angol lorddá lett Bauer Péter közgazdászt. A "Normandy" fedőnéven jelentő Bauer jóban volt az amerikai és angol legfelsőbb körökkel, élte a londoni dandy-k aranyéletét, látszólag semmi szüksége nem volt arra, hogy titkos játszmát játsszon a magyar állambiztonsággal, mégis megtette. Talán baloldali meggyőződése miatt, talán a britek megbízásából, talán egészen más okból. Tragikus történetekkel teli história egy dúsgazdag családról, belső információk a kubai válságról, az angol, amerikai gazdaságról - íme Lord Bauer "Normandy" Péter különös, minden részletében huszadik századi története.
Árkus Józseftől Magyar Péteren át Várkonyi Tiborig - megbízható újságírókat javasolt a hírszerzés Európa kulcsvárosaiba
Párizs, Berlin, Bern - európai városok, ahol nem nagyon dolgozhatott a szocializmusban olyan újságíró, akit nem a kádári hírszerzés javasolt. A következő iratokból kiderül, hogy az állambiztonság segítségével néhány évente lecserélték a külföldön dolgozó tudósítókat, újságírókat, sajtóattasékat. A javasolt emberek között akadt titkos munkatárs, volt informátor vagy éppen a katonai hírszerzéshez 'tartozó' személy. Árkus József, Várkonyi Tibor, Fábián Ferenc, Márton Miklós - a lényeg, hogy a hírszerzés számára tökéletesen megbízható legyen.
Állambiztonsági feljegyzés Apró Piroska aláírásával – Balatonszéplakon nyaraltatta a hírszerzés a kiszemelt nyugati újságírókat
Tejben-vajban, de legalábbis sörben, pezsgőben és lángostésztában fürösztötte a kádári hírszerzés azokat a nyugati újságírókat, akiket a Press-rezidentúra és a Magyar Újságíró Szövetség segítségével Balatonszéplakon nyaraltatott. Természetesen megfigyelték és megkörnyékezték az államköltségen utaztatott, és szórakoztatott vendégeket. Egy német újságíró ügyében felbukkan az ifjú Apró Piroska, aki nyári gyakorlata során képtelen volt közel kerülni a célponthoz, valamint egy igazán ismert újságíró, a Magyar Nemzet-alapító Pethő Sándor fia, Pethő Tibor is. Utóbbi Budapesten ebédelt együtt a Press-rezidentúrát vezető Szolnok Péter szt-tiszttel és a német 'célponttal'.
Horn Gyula, Budapesten dőzsölő török maffiózó-terroristák és a pápa elleni merénylet 'vörös' háttere
A Kádár-rendszer alkonyán még csak le sem tartóztatták a magyar hatóságok azt a Budapesten éldegélő, többszörös gyilkos török maffiavezért, akinek a Szürke Farkasok nevű terrorszervezethez is köze lehetett. Inkább figyelmeztették, hogy időben hagyja el az országot, mert az Interpol keresi. A török férfi évekig innen irányította a fél világot behálózó fegyver-, drog- és emberkereskedő hálózatát, egyik fő embere kezelte a II. János Pál pápa elleni merénylet vérdíját. Utóbbi is Magyarországon élt, de az egész világot megrázó gyilkossági kísérlet ügyében hiába kérték az olasz nyomozók a magyarok segítségét. Valószínűleg akkor is politikai döntés született, csakúgy mint egy másik (budapesti) merényletnél, amikor a felső vezetés tiltotta meg a nyomozás folytatását. Az erről szóló átiratot Horn Gyula - akkori államtitkár - is megkapta. Logikus, hogy a Szovjetunió akarhatta így. Orbán-Schwarczkopf Balázs történész munkafüzete a Hamvas Intézet egyik új kiadványa, a kutató-levéltáros unikális, eddig be nem mutatott dokumentumok segítségével tárja elénk a Magyarországon finoman szólva is megtűrt maffia-terroristacsoport történetét.
Antibolsevisták, hazafiak, magyarok és zsidók - mentesítési kérelmek 1944-ből
Peterdi a müncheni Olimpián már a III/III-at segítette - Balczót kellett megfigyelnie?
Peterdi 'Pálmai" Pál titkos munkatárs, Vitray Tamás és egy különös beszervezési kísérlet története
Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
