A Hálózat
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunista sem viheti magával a sírba a magyar néptől rabolt vagyont
Russay István, akinek a közreműködésével a hetvenes évek elejétől kezdve kiépítették azt a kapcsolatrendszert, amelyen keresztül súlyos dollármilliókat lehetett kisíbolni az országból, feleslegessé vált: utódja, Tóth József is tökéletesen értette a dolgát. 1986 nyarán már attól sem kellett tartania a gazdasági visszaélések mögött álló embereknek, hogy Russay ártani fog nekik. Az egykori cégvezető egészségi állapotának rohamos romlása miatt ugyanis kórházba került, betegsége gyógyíthatatlan és gyors lefolyású volt. 1986 nyara a folyamatos kórházi kezelések mellett arról szólt Russay számára, hogy biztosítsa felesége örökségét.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nehéz a sorsa a nyugdíjas hazaárulónak
Russay István, a Mineralimpex vezérigazgatója, aki korábban az állambiztonság ügynökeként szolgáltatott – elsősorban gazdasági – információkat a hazai hírszerzésnek, a nyolcvanas évek elejétől központi szereplője lett az illegális pénzmozgásokkal kísért olajkereskedelemnek. Egy osztrák vállalkozóval, Heinrich Korzillal irányították a bécsi Mineralkontor vállalatot, amelynek segítségével elkövették visszaéléseiket.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A kommunisták uzsorásoknak adósították el az országot
Az Egyesült Államok egy amerikai magáncégen, a Philipp Brothersen (Phibro) keresztül játszotta ki a saját maga által meghirdetett embargót: az iráni túszdráma után Magyarországon keresztül szállították a perzsa olajat a tengerentúlra. Magyarország akár jól is járhatott volna azzal, hogy közvetített az ellenséges országok cégei között, de nem így volt, hiszen olcsóbban adta tovább a fekete aranyat, mint amennyiért megvásárolta.
Október 23. és október 24. – A magyarok és a lengyelek nem értik, hogy a másik miért nem érti őket – Mező és Borvendég Lengyelországban
Borvendég Zsuzsa és Mező Gábor a lengyel fővárosban vett részt egy pódiumbeszélgetésen, Michal Przeperski történésszel, aki nem értette, hogy nálunk miért az 1956-os forradalom és szabadságharc a gondolkodásunk origója, és miért nem 1795. október 24., Lengyelország harmadik felosztása, amikor a kor nagyhatalmai (Oroszország, Németország és a Habsburg Birodalom) ideiglenesen felszámolták a hazájukat. Emellett a magyar privatizáció kapcsán sem értette, miért hívják az elkerülhetetlen magánosítást itthon „kiárusításnak”. Mező Gábor élménybeszámolója Varsóból.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A hetvenes években már nemcsak a szovjetek jártak ide rabolni, hanem az amerikaiak is
Hetekkel ezelőtt azzal a történettel kezdtük a Mineralkontor iráni olajszállításának történetét, hogy az Egyesült Államok a teheráni túszdrámára adott válaszul embargó alá helyezte a perzsa állam olaját. Úgy tűnik, a gazdasági szankciókban nem hitt igazán a nyugati nagyhatalom, így elég hamar megkezdődtek a tapogatódzások, miképpen lehetne kijátszani a saját maguk által felállított korlátokat.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Csak ebben az egy ügyben százmilliárdos nagyságrendben lopták meg az országot
1980 júliusában az Állambiztonság III/II-es Csoportfőnöksége, azaz a kémelhárítás „Árulók” fedőnéven nyomozást indított. A kémkedés gyanújával megfigyelt két személy Russay István és Heinrich Korzil voltak, az olajügyes történetünk két főszereplője. Az elmúlt hetekben olvashattak már a Mineralimpex vezérigazgatójának és az osztrák üzletembernek nem éppen dicső előéletéről, valamint arról, hogy miképpen hozták létre az olajkereskedelemre szakosodott vegyesvállalatukat, a bécsi Mineralkontort. Most lássuk, mire is kellett ez a cég!
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Rablóvezérek voltak egytől egyig a rendszerváltás vezető kommunistái
1973-ban, egy-két hónappal a vegyesvállalatokat engedélyező rendelet kiadása után, Russay István és Heinrich Korzil vezetésével megalakították a Mineralimpex bécsi leányvállalatát, a Mineralkontort. Az előző részben olvashatták, hogy a cég létrehozása körüli időkben a szovjet titkosszolgálat megfigyeltette a hazai kémelhárítással Korzil mozgását, de a jelentésekben szó sem esik a cégalapításról, ugyanakkor a Mineralkontor megszületése után hirtelen megszűnt a szovjetek érdeklődése az osztrák üzletember felé.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Heinrich Korzil, az SS-tisztből lett üzletember
A múlt rendszer eddig feltárt legnagyobb rablása az iráni olaj Amerikába tranzitálása volt. Képzeletünket messze felülmúló összegek landoltak a korrupt vállalatvezetők számláin. A csalás olyan mértékű volt, hogy még a pártállami viszonyok közötti nehézkes információáramlásban sem lehetett elkendőzni a történteket. Dézsy Zoltán és Ilkei Csaba oknyomozó riportjai már 1989-ben megszellőztették a visszaéléseket. Az általuk megkérdezett kormányzati illetékes azt állította, hogy 20 millió dollárt, vagyis egymilliárd forintot már hazahoztak az elsikkasztott pénzekből. (Ez ma kb. 40 millió dollárnak, több, mint 14,5 milliárd forintnak felel meg.)
"Kikérjük magunknak, hogy mindent, mindenkivel összemossanak!" - A Lovas István Társaság díjátadója csendes tüntetés volt (teljes beszédek)
Átvettem a Lovas István-díjat. Felemelő volt az egész, egyrészt telt ház volt az esős idő ellenére, másrészt a Lovas István Társaság Kondor Katalin vezetésével nem hivalkodó, viszont igazán színvonalas programot szervezett. Fellépett Hegedűs Endre Kossuth és Liszt-díjas zongoraművész és Mohai Gábor versmondó is, így Petőfi Sándor és a Liszt Ferenc is „megfordult” a teremben, de számomra az igazán szép az a beszéd volt, amit Borvendég Zsuzsanna tartott. Egyszerre volt gyönyörű, erős, személyes és még humoros is - írta ki Facebook-oldalára a Lovas István-sajtódíj idei kitüntetettje: Mező Gábor kutató-újságíró, a PestiSrácok.hu volt főmunkatársa, számos könyv és dokumentumfilm szerzője. Megjelent tudósításunk után a most csonkítatlanul közöljük az ő és Borvendég Zsuzsanna történész, A hálózat rovatunk állandó szerzője, a Magyarságkutató Intézet munkatársa beszédeinek leiratát. A megszólalók és az összetartó közönség révén a Lovas István Társaság idei díjátadója (is) egyfajta csendes tüntetés volt a nemzeti értékek és törekvések védelmében.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Russay István, a báróból kommunista, panama hőse, kettős ügynök, impexes csúcsvezető
Az Amerikai Egyesült Államok az 1979-es iráni iszlamista fordulat és a teheráni túszdráma után embargó alá helyezte a perzsa ország olaját. Szép ez az elkötelezett kiállás a népek „demokratikus” önrendelkezése mellett, de mint minden hasonló történelmi szituációban, itt is arról szólt a játszma, hogy az amerikabarát diktátor puccsal szerzett hatalmát egy nemzeti és vallási alapon álló, Amerika-ellenes rezsim döntötte meg. Vannak tehát a jó diktátorok és a jó szélsőségesek, és vannak a rosszak. Egyvalami viszont nincs: rossz olaj.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nem először zsarolnak minket az olajjal
Háború, embargó és szankció: három fenyegető és nyugtalanító szó, amelyek az elmúlt egy évben betöltötték a közbeszéd tereit. Energiaválság, nehezen kibogozható érdekek és ellentétek, háttérben zajló és rejteni kívánt együttműködések. Hírek, amelyek csak a köznyugalom megzavarására alkalmasak, de arra nem, hogy valamiféle kibontakozás reményét keltsék az emberekben. Nincs új a nap alatt.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Nem véletlen a szállóigévé vált mondás, hogy „nekünk kommunistából is a legrosszabb jutott”
A magyarországi moszkoviták a hazafiatlan kommunisták mintaképei voltak, sehol a térségben nem volt ehhez a garnitúrához fogható társaság. Nem véletlen a szállóigévé vált mondás, hogy „nekünk kommunistából is a legrosszabb jutott”. Egy kozmopolita attitűddel rendelkező, haladár erő uralta hazánkban a politikai teret 1945 után; számukra a magyarságtudat eredendő bűnnek számított.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A magyar emigráció „sajtócézára” is összeállt Kádárékkal, némi anyagi haszon reményében
Hetek óta arról olvashatnak ebben a sorozatban, hogy mikor és miképpen jelent meg a kádári Magyarországon az első „filantróp” nagytőkés, aki „önzetlen áldozathozatalával” nem akart semmi mást, csak segíteni az itt élő embereken. Ja, hogy eközben dicshimnuszokat zengett a százak kivégzéséért és tízezrek bebörtönzéséért felelős Kádár Jánosról? Hogy esze ágában sem volt a terrorisztikus rezsimek hatalmát megbolygatni, sőt, inkább megerősíteni szándékozott őket abban a reményben, hogy ez kellőképpen profitálni fog számára?
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Kádár-rendszer titkosszolgái és impexesei már a kezdetektől nem az ország, de még csak nem is a rendszer érdekében használták fel a nyugati kapcsolatokat
Kádár János „konszolidációs” politikájának sarkalatos pontja volt a nyugati nagytőkével való kapcsolatok rendbe tétele – különösen a nyugati tömb vezető nagyhatalmának pénzügyi köreivel igyekezett megteremteni valamiféle együttműködést. Múlt héten olvashattak arról, hogy 1960-ban Magyarországra látogatott Cyrus Eaton, amerikai bankár és iparmágnás, aki nem sokkal később díszebéden fogadta a magyar pártfőtitkárt New Yorkban. Idehaza mindeközben gondosan válogatták az Eaton-birodalom központjába, Clevelandbe küldendő magyar delegáció tagjait.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Eaton, a "filantróp" New Yorkban adott díszebédet a mindenki által megvetett Kádár János által vezetett magyar ENSZ-delegáció tiszteletére
Az 1956-os szabadságharcunk leverése megrendítette az egész világot. Az ENSZ sem tehetett úgy, mintha mi sem történt volna, és a nyugati világ kormányainak is el kellett ítélniük a saját hazájára idegen fegyverekkel támadó Kádárt, ha nem akartak presztízsveszteséget elszenvedni választópolgáraik előtt.
Borvendég Zsuzsa sorozata: 1956 után egy-két évvel egy amerikai "filantróp" kezdte el rehabilitálni Nyugaton a gyilkos Kádár-rendszert
A hidegháború két nagyhatalom egymással szembeni versengéséről szólt, amit igencsak jól lehetett kommunikálni ideológiai szempontból is. Látszólag két ellentétes világfelfogás küzdött egymással, de ha a díszletek mögé pillantunk, felfedezhetjük, hogy mindkét birodalom igencsak sokat köszönhetett ennek a látványháborúnak. Az egymás elleni versengés adta számukra a politikai legitimációt és nagyban táplálta a gazdasági növekedés motorját is. Miért lepődnénk hát meg azon, hogy évtizedekig érdekükben állt ezt az egyensúlyt fenntartani?
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Cyrus Eaton „filantróp”, a korai Soros György
A szocializmus évtizedeiben a pártállami nómenklatúra alapvetése az volt, hogy gazdasági–társadalmi rendszerük magasabb rendű a kapitalizmusnál. Míg a nyugati társadalmak a tőkés kizsákmányolók igája alatt nyögnek, addig a kommunizmus építőinek minden szükségletét kielégíti az osztálynélküli társadalom és a tervutasításos gazdálkodás. Nem volt semmink és boldognak kellett hinnünk magunkat.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Gazdasági bérgyilkosok és „filantrópok”
Az elmúlt hónapokban olyan események borzolták a közélet iránt érdeklődők kedélyét, amelyek idegen befolyásszerzésről árulkodtak a hazai belpolitikában: magyar bírák tárgyaltak az amerikai nagykövettel, az ellenzéki összefogáshoz pedig több milliárd forint támogatás jutott külföldi forrásokból a választások előtt. Az ország belügyeibe való ilyen direkt beavatkozás kérdéseket vet fel, amelyek sokakat foglalkoztatnak most, de ne gondoljuk, hogy valami különleges dolog történt. Szokásos nagyhatalmi ügymenetről (arroganciáról) van szó.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Fekete János, az ember, aki igazán tönkretette Magyarországot (második rész)
Fekete János a szovjet titkosrendőrség és az államvédelem ügynökeként kezdte karrierjét, de idővel újabb titkosszolgálattal (titkosszolgálatokkal?) is kapcsolatba került. A hazai külkereskedelmi maffia kiépítésében kezdetektől fogva részt vállalt, és számos arra utaló jel van, hogy együttműködött a katonai felderítésen belül működő kemény maggal is, akik a Kádár-rendszer idején a pénzügyi visszaélések állambiztonsági fedését adták.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Fekete János, Kádár pénzügyi guruja – a kezdetek
Hazánk eladósításának kulcsfigurája Fekete János, a Kádár-rendszer egyik szürke eminenciása, aki a pénzvilágban éppolyan meghatározó erővel és befolyással rendelkezett, mint a kultúrában Aczél György. Állítólag Kádár rá is hagyott minden pénzügyi kérdést, vakon megbízott benne, mert meg tudta teremteni az anyagi bázisát annak az életszínvonal-politikának, amely Kádár hatalmának a biztosítékát jelentette.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Kádár kommunistái még Izraelt is átvágták
Az előző részben ott hagytuk abba, hogy Magyarországot és Izraelt élénk gazdasági–kereskedelmi kapcsolatok jellemezték a hidegháború idején is, annak ellenére, hogy a Szovjetunió ellenséges államként tartotta számon a zsidó országot. Ennek legfőbb oka természetesen a Magyarországról Izraelbe költözött zsidóság kapcsolattartása az egykori anyaországgal és az itthon maradt családtagokkal, barátokkal.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: Kommunista antiszemitizmus és emberkereskedelem
Keveset beszélünk arról, hogy a kádári valóságnak szerves része volt az antiszemitizmus, sőt a marxizmusra épülő ideológiák eleve nem mentesek a fajgyűlölettől. Ezt a bélyeget mégis a jobboldali rendszerekre ragasztják csak rá. Arról pedig főleg szemérmesen hallgatunk, hogy nemcsak zsidógyűlölet, de ahhoz köthető emberkereskedelem is folyt a szocialista országokban állami szerepvállalással.
Borvendég Zsuzsanna sorozata: A Novotrade útja a katonai hírszerzéstől a bennfentes kereskedelemig
A Novotrade minden szempontból kivételes vállalat volt. Kivételes körülmények között, kivételes formában jött létre, és tevékenysége is azon a pályán zajlott, amely a hidegháború idején a titkosszolgálatok szigorú felügyelete alatt állt.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
