A Hálózat
Kőposta – Amikor a szláv vasutas „hazacsempészte” a magyar Gulag-rab levelét
Kirepül egy kő. Bent halottak, haldoklók, élők. Emberek, álmok, remények összezsúfolva. Éheznek, szomjaznak, rettegnek, fáznak. Sokan úgy halnak meg, hogy a nevüket sem tudja senki. Nincs, nem maradt nevük, még azt is elvette ez a láthatatlan kéz: a hatalom.
Ötven éve történt: Amikor még letöltendőt ért a forradalmi szónoklat – A tüntetőből mosógépszerelő, a „maoista” „ellentüntető” Demszkyből meg főpolgármester lett
Minden diktatúrázó szíves figyelmébe. Éppen ötven éve, 1972. március 15-én még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért a szónoklatért – és kiállásért –, amit az örökmécsesnél tartott. Az állambiztonsági jelentések szerint ezek a „nacionalista” forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoista, szélső- vagy újbaloldali diákjait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi komolyabb retorzióban nem részesült. Nem csoda: impexes, pénzügyes szülei biztos „szocialista” hátteret nyújtottak, és ezt az állambiztonság is észlelte. Közben Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? „Demokrata”, szamizdatos, „liberális”, majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes–nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást.
„Mikor a halálgép muzsikál felettünk”
„Mint a zsinórok, fákon a belek, / károgva száll sötét holló-sereg. / A kastély lépcsején sok-sok halott, / holt generális, őket hívhatod.” Unortodox publicisztika a háborúról.
Rákositól Sorosig, a Szikrától a Novotrade-ig, a Szabad Néptől a 444.hu-ig – Bemutatjuk a Rényi-klán történetét (1.)
Sokan nem értik – vagy nem akarják megérteni –, hogy egy-egy kommunista, posztkommunista család bemutatása, egy-egy portré elkészítése mögött nem a személyeskedés, nem valamiféle „vájkálási láz” dominál, hanem az igazság megismerésének, a teljesebb kép meglátásának a vágya. A Rényi család, a Rényi-klán sem csak önmagáért érdekes, hanem azért, mert túlmutat saját történetén. És ők mindannyian ismert, befolyásos emberek. Rényi Péter a Szabad Nép, majd a Népszabadság vezető propagandistájaként, rettenthetetlen ellenforradalmárként indult, egyik fia a hírhedt Novotrade-et irányította – amúgy beszervezett személyként –, a másik a rendszerváltozás után lett ismert, elsősorban mint Milla-szervező. Az ő gyereke – Rényi unokája – pedig a 444.hu ismert újságírója. Könyvkiadás, külkereskedelem, propaganda, rendszereken és rendszerváltozásokon át.
Taxisblokád: A miniszterelnök rákos daganattal a kórházban fekszik – És akkor az állítólagos barátja hátba támadja
Taxisblokád, a mi „majdnem Majdanunk”. A történelmi pillanat, amikor a legkeményebb kihívás elé állt a frissen megválasztott Antall-kormány. Az SZDSZ – élén Göncz Árpád államfővel – és a zömmel átmentett sajtó mindent bevetett. Forradalmi hangulatot teremtettek. De végül győzött a higgadtság. A józan ész. Magyarország megmutatta, hogy talán tanult a múltból, s tudta, tudja már, mi a forradalmak ára.
Nemi erőszak, kínzás, zsarolás – Amikor Berkesi András író elvtárs a saját áldozatával találkozott a közönségtalálkozón
Mindent a magyarságért tett – Mindszenty Józsefről, az utolsó hercegprímásról beszélgettünk (videóval)
„Rajta voltam azon a listán, akiket rendszeresen kérdeztek” – mondta Róna Péter a CIA-ról – De hogyan lett a CIA által finanszírozott amerikai MEFESZ elnöke?
Megírtuk, hogy Róna Péter édesanyja az amerikai katonai elhárítás, a CIC tolmácsa volt. Visszaemlékezése szerint a CIC vitte ki őket ’56 után Amerikába, ahol munkát is szereztek az édesanyjának. A fiatal Róna Péter 1961-ben a Fehér Háznak dolgozott: gyakornokként egy olyan, az ENSZ alá tartozó szervezet amerikai delegációját segítette, amelybe [az ILO-ról van szó] a KGB is beférkőzött, de nyilván az összes érintett titkosszolgálat körbefonta. Egy évvel később Róna az amerikai MEFESZ nevű emigráns diákszervezet elnöke lett, amelyről kiderült, hogy természetesen a CIA finanszírozta. Nem állíthatjuk, hogy Róna Péter a CIC vagy a CIA embere volt, de nemzetbiztonsági szempontból kétségtelenül érdekes a pályafutása. Könyvében maga dicsekszik azzal, hogy információforrásként szolgált. „Amikor a szovjet birodalom már recsegett, Magyarország már kiengedte a keletnémeteket, akkor persze az amerikai külügyminisztérium, a nemzetbiztonsági tanács, a CIA óriási erőkkel fordult ahhoz, akihez csak tudott információs tanácsért. [...] Rajta voltam azon a listán, akiket rendszeresen kérdeztek.” Folytatjuk az államfőjelölt pályafutásának bemutatását.
Somogyváry Gyula, egy betiltott könyv és a nagyapám – Avagy mit jelent igazán magyarnak lenni?
Mit jelent igazán magyarnak lenni? Mit jelentett Somogyváry Gyula hazafias regénye a két háború között, mit jelentett a kommunizmusban és mit jelent most? Hogyan repít vissza egy sakkjátszma a múltba? Személyes publicisztika múltról, patriotizmusról és egy íróról, akit nem sikerült kitörölni a történelemből.
Róna Pétert és édesanyját az amerikai katonai elhárítás vitte Amerikába – A mama korábban a CIC tolmácsaként dolgozott
Folytatjuk Róna Péter történetét. A külkeres szál után jön a CIA-t érintő rész. Róna Péter két interjúban elárulta, hogy édesanyja az amerikai katonai hírszerzésnek vagy kémelhárításnak dolgozott. A CIC-nek. Tolmácsként. Érthető, ha ’56 után is az amerikai szolgálat segített neki és fiának Amerikába jutni. Sőt, ott jó munkához segítették az asszonyt. Róna Péter után 1961-ben – elmondása szerint – az FBI szaglászott; átment a teszten, mert ezután szerinte a Fehér Háznak dolgozott. Tizenkilenc évesen, az egyik ellenséges országból érkezve. Ami biztos: ezt látva nagyon-nagyon megbízhatónak tartották.
Róna Péter és a Fekete János-féle „külkeres maffia” – Az „amerikás” államfőjelölt kalandjai a kádári Magyar Népköztársaságban
Friss hír, hogy Róna Péter lett az ellenzék közös köztársaságielnök-jelöltje. Ennek örömére megpróbáljuk bemutatni őt, vajon megérdemli-e a támogatást. A Hálózat egyik régi cikkéből kiderült, Róna Péter 1990-ben hogyan állt össze Bors Jenővel akkor, amikor utóbbit leváltották a Hanglemezgyár éléről, és ezután rögtön saját vállalatot alapított. Ebben az írásban még visszább megyünk az időben, hogy bemutassuk ifjúkorát. Az ismert jogász-közgazdász szegénységben nőtt fel, édesanyjával ment Amerikába, ahol remek iskolai eredményeinek és nyilván szakértelmének hála, egyre feljebb emelkedett az üzleti világban. Az ex-ÁVH-s filmes Radványi Dezső '88-as alkotása szerint valamiféle cipőüzletet bonyolított a Magyar Népköztársasággal, ő maga később azt mondta, rendszeres kapcsolatot ápolt Fekete Jánossal. Róla – Feketéről – olvasóink pontosan tudják kicsoda. Ő volt a Magyar Nemzeti Bank alelnöke és annak a külkeres hálózatnak, még inkább „külkeres maffiának” az egyik kulcsembere, amelynek a vezetésével ez az impexes kör – és a nyugati partnerek – súlyosan eladósították az országot. A maffia kifejezés nem öncélú – a téma legelismertebb kutatója, Borvendég Zsuzsanna nem dobálózik a szavakkal, és a témába belemélyedve én is megerősíthetem: ez a hálózat maffiaszerűen működött. A jó kapcsolatot ismerve nem meglepő, hogy Fekete János halálakor Róna a Népszavában méltatta az ÁVH egykori emberét, akit Soros Györgyhöz hasonlított.
Einstand, Soros Györggyel – Így tette zsebre (vagy tartotta meg) az SZDSZ a „Fidesz-féle” Magyar Narancsot
A rendszerváltozás idején a Fidesz lapjaként ismerte meg az ország a Magyar Narancsot, amely a Soros Alapítvány támogatásával indult el. A liberális, de még inkább neoliberális hetilap hamar eltávolodott a Fidesztől; az elhidegülés 1992-re vált teljessé, miután a jobbközép irányba haladó párt nem követte az SZDSZ-t az MSZP felé. Ez a Farkasházy Tivadarékról is ismert és hírhedt politikai csoportosulás, a Demokratikus Charta időszaka volt. A váltás 1992 őszén vált hivatalossá: a Magyar Narancsból hetilap lett, az új kiadó a sokatmondó Kozmopolisz nevű vállalat lett, amelybe az állambiztonsági tiszt által vezetett Interart Stúdió, a Princz Gábor-féle Postabank és az egykori maoista, később neoliberális lap, a francia Libération is beszállt. Utóbbi végül nem nagy összeggel, de nem is volt rá szükség: Soros György ismét segített és húszmilliót adott a „volt Narancs Alapítványnak”. Fontos, hogy az „átállás” [vagy inkább végső és durva szakítás] zökkenőmentes volt, hiszen a szerkesztőség meghatározó tagjai mind a liberális, neoliberális politikai oldalon helyezkedtek el. Bojár Iván András Demszky Gábor tanácsadója lett, Bozóky Andrást Gyurcsány Ferenc ajánlotta be Medgyessy Péterhez, hogy később már Gyurcsány alatt kulturális miniszter legyen, míg Vágvölgyi B. András főszerkesztő előtte és később is Soros Alapítványnak és az SZDSZ-es irányítású Történelmi Igazságtétel Bizottságának (TIB) dolgozott. Vágvölgyi így lett a békés átmenet és átmentés kulcseseményének, Nagy Imréék újratemetésének sajtófőnöke, hogy 1993-ban már a Nyilvánosság Klub ügyvivője, s végül 2002-ben az SZDSZ kampányfőnöke legyen.
Nem kicsit savanyúbb – És akkor az állambiztonsági tiszt cége és a Postabank kiadta a Magyar Narancsot
Egészen komoly birodalmat épített fel egy Pánczél Géza nevű üzletember a rendszerváltozás idején. Cége, az Intera a kilencvenes évek közepére már hatalmas holdinggá nőtte ki magát. 1994-ben már hozzájuk tartozott a Magyar Narancs, a Playboy és az Élet és Irodalom. Miért érdekes ez? Mert Pánczél Géza állambiztonsági tiszt volt. Pánczél a nyolcvanas években műkincs-kereskedelemmel és kiállításokkal foglalkozott, majd – hasonlóan sok állambiztonsági tiszthez és hírszerzőhöz – átpártolt a média területére. A kétezres évek elején Bécsben szenvedett halálos autóbalesetet.
„Tiszta szívvel” – Csengey Dénesről Csengey Balázzsal ma este a Pesti TV-n!
Tiszta szívű író-politikus volt, fájdalmasan korai halála után legenda lett. Csengey Dénesről beszélgettünk a fiatalabb fiával, Csengey Balázzsal, aki kutató lett és a Cseh Tamás Archívum munkatársa. Esti (22h, PestiTV) adásunkban felidézzük Csengey alakját, bemutatva igazságkereső karakterét, kicsit kitérve máig megemészthetetlen halálára és a Cseh Tamással készült közös dalokra.
Svédország, Anglia, Afrika, előadás a KGB-hez sorolt berlini „iskolában” – Kisebb csoda, hogy Bolgár Györgyöt csak 1988-ban akarták beszervezni
Tudta, hogy Bolgár György a Marx Károlyon, azon belül is a nemzetközi szakon végzett? És hogy rögtön a Rádióba került a későbbi HVG-s főszerkesztővel, Lipovecz Ivánnal együtt? És azt, hogy a Rádió alapszervezeti KISZ-titkáraként beszélt a feladataikról az Ifjúkommunistában? És azt, hogy még fiatal riporterként előbb Kelet-Európába, majd Nyugat-Európába utazhatott? Esetleg azt, hogy a KGB fedőszervezetének tekinthető berlini iskolában tartott előadást? Vagy, hogy a szintén oda sorolt lapban írt afrikai kalandjáról? Bizony, mert Bolgár György Zimbabwébe ment, éppen akkoriban, amikor ott a szovjetek által is támogatott Mugabe került hatalomra. Bolgár azt mondta, csak jóval későbbi, washingtoni kiküldetése idején akarták beszervezni, de arra bátran nemet mondott.
KISZ KB-delegáció, VIT, New York, Egyiptom, DIVSZ – Így indult a HVG-t 2005-ig vezető Lipovecz Iván karrierje
Ha Lipovecz Ivánt sem az állambiztonság, sem a katonai szolgálat (MNVK–2.) nem nyerte meg magának, akkor valamit nagyon ügyesen csinált. Tény, hogy Lipovecz egészen 2005-ig vezetette azt a HVG-t, amelyet két, hozzá hasonló közgazdászból lett újságíró, Vince Mátyás és Gyulai István talált ki Vietnamban, ahol a Magyar Néphadseregnek (és nagy valószínűséggel az MNVK–2.-nek) fordítottak és tolmácsoltak az MNVK–2. megnyertjével, Aczél Endrével együtt. Később Vince 1988-ban arra a Lipoveczre bízta a lapot, aki már gimisként az iskola „KISZ-csúcsvezetőségének” agitprop titkára volt, közgazdász-hallgatóként Finnországba és Szófiába, a VIT-re utazhatott, majd a Rádió és a KISZ embereként Egyiptomot, Chilét, Amerikát és Svájcot is megjárta. Majd később bonni tudósító volt. Ennek ismeretében nyugodtan írhatjuk, hogy hálózati újságírónak tekinthetjük.
Tudta, hogy a HVG-t Vietnamban találták ki? – Vince Mátyás Saigonban tartalékos tisztként tolmácsolt, majd fiatalon az új lap főszerkesztője lett
Médiaátmentés és médiaátállítás [1]. – folytatjuk a Hálózat korábbi sorozatát, és mivel nem tudjuk, hanyadik résznél is hagytuk abba (egy idő után már nem számoztuk), inkább újrakezdjük a számolást. Egy igazán legendás lap, a HVG történetét vizsgáljuk meg, amelynek eredete (Rise of the HVG) még minket is meglepett. Néhai Aczél Endre egyik korábbi hozzászólása adta az ötletet, hiszen megfogott, mit is keresett ennyi újságíró Vietnamban, és hamar kiderült, hogy nemcsak ott kolbászoltak (a békéért), de közben a HVG ötlete is megszületett. Kevéssé szívderítő, hogy két tartalékos tiszt találta ki: Gyulai István (a Világgazdaság alapítója) és egy szemtelenül fiatal közgazdász, Vince Mátyás. Utóbbi 33 évesen meg is kapta a HVG főszerkesztését, amelyben szerinte is szerepe volt a vietnami hónapoknak. Később olyan fontos politikusok álltak a lap mögé, mint Beck Tamás (MSZMP PB-tag) és Tatai Ilona. Utóbbi onnan is ismerős, hogy később mind a hírhedt Creditumban, mint Gyurcsány Ferencék Altusában is komoly szerepet játszott. Bizony, ez a hálózat.
Czeglédy Csaba, én és az általa képviselt hálózati ember – Gondolatok egy keserédes sikerről
Rendszerváltásunk és a mai idők sajátosságát is mutatja, hogy nem mi pereljük be a magukat átmentő hálózati embereket, hanem ők minket. Éppen így történt ez 2020-ban, amikor így sodorta össze az élet a PS főmunkatársát és Czeglédy Csabát. Utóbbi képviselte a tavaly elhunyt Fodros Istvánt, akit a nyolcvanas években ismert meg az ország – főleg botrányos ügyeiről. Fodros úr zokon vette, hogy a hálózat tagjának neveztük a cikkünkben. De ezen végül nem kellett változtatnunk – kisebb győzelemmel ért fel, hogy végül visszaléptek és csak egy közleményt kellett elhelyeznünk az írásban. Igen, mert a hálózat embereivel és magával a hálózattal szemben ez is egy kisebb siker. Akkor is, ha keserédes. Publicisztika.
Félelmetes: Magyarország szinte az egyetlen a térségben, ahol két hét alatt nem buktatható meg külföldről a kormány? (Videó!)
Tényleg Amerika dönt errefelé mindenben? Vagy azért Nyugat-Európa és Oroszország is beleszól abba, hogy mi legyen velünk? Az biztos, hogy a térségünkben azt látjuk, egyre-másra megdőlnek a kormányok – gyakran egyértelműen titkosszolgálati és/vagy külföldről irányított akciók után. Bulgáriával kapcsolatban Washington egyszerűen „kijelentette”, kit akar vezetőnek. Ausztriában válság válságot követett. De Csehországban, Szlovákiában, Ukrajnában vagy Romániában sem jobb a helyzet. Maróth Gáspár meglátása szerint nagyjából Magyarország az egyetlen a térségben, ahol nem dönthető meg egy-két hét alatt a kormány. És az igazán félelmetes, hogy ezt a magyar kormánnyal amúgy kritikus Schiffer András is éppen így látja. Miért kezeli Amerika Kelet-Közép-Európát egyfajta banánköztársaság-térségként?
Felforgatók, külkeresek, Vágó Pisták és Ipper Pálok – Szavazzon az év Hálózat-cikkére!
Sűrű év volt 2021 – ez a PS Hálózat című rovatára is igaz. Megírtuk Vágó István külkeres kalandjait, a Bauer–Eörsi–Pető-féle társaság hátterét (az „ÁVH baráti kör”), lelepleztük a 168 óra hetilap mögött álló hálózati vállalatot, beszélgettünk Maróth Gáspárékkal a hálózatról, de azért akadtak felemelőbb történetek is. Bemutattuk a Megtörhetetlen ember, Pákh Tibor portréját. Melyik volt a legemlékezetesebb, legütősebb írás? Szavazzon az év Hálózat-cikkére!
Hogyan mehetett ki Demszky Gábor 1981-ben „riporterként” a forrongó Lengyelországba? És hogyan került a Világossághoz?
Most vagy a kádári állambiztonság volt a világ legostobább, legbénább hasonló szerve, vagy valami nagyon nem stimmel. Nehéz más magyarázatot találni arra, miért is engedték, hogy előbb Rajk László, majd Demszky Gábor „kilátogasson” a forrongó Lengyelországba, hogy „kitanulják” a szamizdatkészítés fortélyait. Pedig pontosan így történt. Igaz, ezt Demszkyék előbb letagadták, amikor 1999-ben nyilvánosságra került az a jelentés, amely az akkori főpolgármester BM-beli látogatásáról szólt. Demszky először az utolsó betűig hazugságnak nevezte a jelentést, igaz, aznap este már beismerte: valóban bement az állambiztonsághoz. Viszont 1976 után tíz évre bevonták az útlevelét! Csakhogy öt évvel később Lengyelországba ment. És rendes munkája sem lehetett! Csakhogy 1976-ban, de a valószínűbb források szerint 1977-ben munkát kapott a kommunista-marxista Világosságnál. Ez különösen azért érdekes, mert elvileg pont azért is ment be a BM-hez, mert korábban nem kerülhetett be a Gondolat Kiadóhoz.
A „békés átmentést” és a rablóprivatizációt nihilista hálózatunknak „köszönhettük” – Borvendég, Maróth, Schiffer és a Nyugat árulása (videóval)
Hogyan történt, hogy a Legvidámabb barakk léte és legendája jelentette az igazi tragédiánkat? Miért haragudhatunk a Nyugatra Schiffer szerint? Miért nagyon nehéz küzdeni a hálózattal? Hogyan lett bűn a patriotizmus Magyarországon, és miért nem lett az a nálunk szélsőségesebb kommunista rendszerekben? Ezt a beszélgetést nem árt megnézni, ha látni is akar az ember, nemcsak nézni. Borvendég Zsuzsanna, Maróth Gáspár és Schiffer András először ült le hármasban beszélgetni. És meglepően sok dolgot hasonlóan látnak.
Diákok az elnyomók és hazugságaik ellen – Kádárék évekre bebörtönözték az ellenük fellépő gimnazistákat (Videóval)
Hogy az ötvenhatos megtorlás után már nem voltak koncepciós perek? Hazugság. A Kádár-diktatúra ellen és a forradalom eszméje mellett fellépő diákokat évekre bebörtönözték, összeesküvést írtak a nevükben, pedig sokan a bíróságon találkoztak először. Egy idős antikommunistával, Udvardy Lászlóval beszélgettünk, aki sugárzó intellektusával és igazságkeresésével mindannyiunk példaképe lehet. Azt mondta, azokról szeretne beszélni, akiket elfelejtettek, elfelejtettünk.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
