A Hálózat
Az ÁVÓ-tól a 168 Óráig: bemutatjuk Ipper Pál századost, aki mindent megtett Mindszentyék ellen, majd 1989-ben letagadta az egészet
Ezeknek a régi rádiósoknak még volt gerincük. Vagy nem. Ipper Pál százados az ÁVH (ÁVÓ) egyik fontos embere volt az egyház és a hit elleni könyörtelen harcban. Mind a Mindszenty József bíboros, mind a Hamvas Endre püspök utáni hajszában, a hírhedt koncepciós perekben is fontos szerepet játszott, de ha kellett, a cserkészmozgalmat, a hazafias ifjúságot támadta. Sokáig nem lehetett erről szinte semmit sem tudni, hiszen szinte mindent eltüntettek állambiztonsági múltjáról. Ő maga meg 1989-ben, amikor Kubinyi Ferenc leleplezte, egyszerűen letagadta az egészet. Azt mondta, a kémelhárításnál volt. Bemutatjuk Ipper Pált, Mester Ákos és társai szellemi, morális vezetőjét, akit 1953-ban szereltek le az ÁVH-tól (abban az évben, amikor Péter Gáborék is megbuktak), hogy aztán rádiósként, majd tévésként szolgálja lakájként a diktatúrát. Leninékhez képest a koronavírus csak egy nátha volt – Miért viszolygok a régi, új, mezei és városi marxistáktól? (Videóval)
Borvendég Zsuzsannával beszélgetni jó és rossz. Jó, mert hihetetlenül felkészült és átlátja a bolsevizmus működését. Rossz, mert ez az egész a múltunkról és a jelenünkről szól. A kiváló történésszel Leninről, a Parvusz-féle mestertervről és Oroszország tönkretételéről beszélgettünk. Nekem meg erről eszembe jutott, miért is van elegem ennyire az összes régi, új, mezei és városi marxistából. Lőrincz L. László, Szabó László, Popper és a Rajnák – Szegény „galeriseknek” nem sok esélyük volt a kommunista „szupercsapat” ellen (videóval)
„Itt nyugszol, megáldva és leköpve” – írta barátjának, Radics Bélának a koszorújára Indián, az utolsó hippi. A legendás Nagyfa „galeri” tagjával még télen, a Csepeli Horgásztónál beszélgettünk el, és most vetítettük le az erről készült kisfilmet a Pesti TV A Hálózat című műsorában. Ebben a cikkben összeszedtem, mi történt a súlyos börtönbüntetésre ítélt nagyfásokkal és azokkal, akik ellenük dolgoztak. Például a rettegett Rajnákkal, a kékfényes Szabó Lászlóval vagy azzal a Lőrincz L. Lászlóval, aki – felsőbb utasításra vagy sem – ponyvának álcázott lejáratóregényt írt Indiánékról. Horn Gyula „italos állapotában” bukott le „Harcosként” – A szovjet hátterű pufajkásnak már Szófiában is az alkohol volt a gyengesége
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is „serkentőleg” hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A jelentés szerint Horn már akkor is „becsülettel” alkoholizált, a jelentés szerint „italos állapotában” bukott le az állambiztonság egy másik ügynöke előtt. PestiTV, Hálózat: „A kormány a helyén van” – mondta Nagy Imre, majd a jugó követségre menekült – A hősök meg életüket adták
Egészen elképesztő, hogy mivel etették a társadalmat Nagy Imre kapcsán. Azt sokáig senki sem tudta, hogy NKVD-ügynök, kvázi egykori KGB-s volt, aki több barátját, elvtársát feljelentette. Azt megbocsátották neki, hogy ugyanakkora sztálinista volt, akár Rákosi és ugyanúgy részt vett a terrorgépezet felépítésében, ahogyan megbuktatott társa. De ötvenhatban játszott szerepe is dicstelen. Tovább romboljuk a Nagy Imre-mítoszt, mert jó kommunisták tényleg csak a mesékben léteznek. Akik nem hiperpasszívan használják az ánglius nyelvet – Mi a közös „Denoix” titkos munkatársban, Bartus Lászlóban és George Lazarban?
Nem titok, hogy a külföldi lejáratás ellen a legnehezebb védekezni: ezt mind az Antall-kormány, mind a Fidesz-kormányok megszenvedték. A vád sohasem változott: antiszemitizmus, fasizmus és a jól bevált bolsevik rágalmak. Cikkünkben igyekszünk bemutatni az amerikai magyar hálózat régi-új technikáját. Amihez olyan emberek kellenek, akik Karácsony Gergelyhez képest azért jobban beszélik az angolt. Régen a Kutasi „Denoix” Kovács Lajos-féle rongyemberek a Kádár-diktatúrát fényezték, a jobboldali, emigráns értelmiséget fasisztázták a nyugati magyar sajtóban. Mindkettőt az állambiztonság anyagi támogatásával és megbízásából. Feladatuk volt, hogy éket verjenek a magyar közösségbe. Ma Bartus László és George Lazar „publicisták” terjesztik a legelképesztőbb rágalmakat. Bartust keveseknek kell bemutatni, de az 1980-ban UNESCO-ösztöndíjjal Amerikába érkezett Lázár érdekesebb figura. Eredetileg mérnök, mégis korunk Pogány Józsefeként harsog és agitál, úgy fest, legfőbb feladata a magyar kormány és a jobboldaliság lejáratása. Ha kell, az 1943-as (!) budapesti gettóról ír, máskor 1921-re helyezi az újvidéki vérengzést. Valakik támogatják őket? Vagy önszorgalomból végzik a lejáratást?
Nagy Imre, a „főállású” NKVD-ügynök – „Vologya” több mint kétszáz „szovjetellenes” emigránst tálalt fel Sztálinéknak
„»Vologyát« 1933. január 17-én szerveztük be, s azóta igen értékes információkkal szolgált a magyar emigráció egyes tagjainak szovjetellenes tevékenységéről” – jelentette a rettegett NKVD (a KGB elődje) egyik tisztje akkor, amikor a terrorszervezet véletlenül Nagy Imrét is letartóztatta pár napra. Persze rögvest kiengedték. Nagy Imre, a kommunisták és posztkommunisták »hőse« és »mártírja« valójában ugyanolyan menthetetlen politikai bűnöző volt, akár Rákosi és a többiek. Nagy önként (!) lépett be az NKVD-hez, amelynél számtalan embert feljelentett. Sokukat kivégezték... Később pedig belépett az NKVD egyik elitalakulatába, úgy harcolt a Vörös Hadsereg mellett. Szétzúzzuk a Nagy Imre-mítoszt. Nem lehetett bárkiből impexes és tévécsillag – Vágó István apja a diktatúra kiemelt tanáraként Afrikában és Indiában dolgozott
Sokan feltették a kérdést, hogy mi történt Vágó Istvánnal akkor, amikor a DK-hoz, így Gyurcsányhoz és az Apró-Dobrev klánhoz csatlakozott. Semmi különös: visszatalált a hálózathoz. A külkereshez mindenképp. Vágó boldog, kiemelt életet élt a szocializmusnak nevezett csendes, alattomos elnyomásban, apjának „tágas, budai otthona” volt, tele afrikai tárgyakkal. Nem csoda: Vágó György 1960-ig tanárként dolgozott, de akkor kiemelte a rezsim. Előbb Egyiptomba küldték, hogy az ottani mezőgazdasági főiskolán tanítson magyart, aztán bejárt több afrikai országot, hogy végül Indiában kössön ki. Maga Vágó fiatalon Egyiptomban tanulhatott meg angolul, és nyilván szülei aranyélete is szerepet játszott abban, hogy végül külkeresnek ment. Az ő pályafutásuk bemutatása is alátámasztja azt, hogy hogyan tartották meg a hatalmat és a nyilvánosságot a „hálózat gyermekei”. A Krassó–Csengey sarkán állok, míg Demszky a börtönben énekel – Fantáziakép egy párhuzamos Magyarországról
Voltak itt hősök, csak kevesen ismerik őket. Akik valódi rendszerváltást akartak, nem ezt a talmit, ezt a sáraranyt. És igen, volt ellenállás a Kádár-rezsim legvégén is. „Igen, átverte a fél országot az SZDSZ, de ez a bábjáték, ez a játszma nem jelenti azt, hogy nem voltak valódi ellenzékiek. Ahogyan azt sem jelenti, hogy az MDF-fel annyira elégedettek lehetnénk. Nem erről álmodtak a rendszer-szaggatók.” Kesernyés publicisztika a Molnár Tamás-interjú (PestiTV) hatására. Állambiztonság, külkeres hálózat és a titkos bolgár szál – Ismerje meg Dobrev Klárát, a Vörös polip miniszterelnök-jelöltjét!
Bejött a papírforma: vasárnap a(z) MSZMP MSZP DK bejelentette, hogy Dobrev Klárát szeretné miniszterelnöknek. Valahol szürreális, félelmetes és mégis rendszerszerű, így egyáltalán nem meglepő, hogy még 2021-ben is egy kommunista, posztkommunista, globalista klán jelöltjét választották. Ha végignézünk a rendszerváltáson és az azóta eltelt három évtizeden, ez talán nem is történhetett máshogy. Nekünk Dobrev jutott. Nem azért, mert megérdemeltük – hanem, mert olyan erőt képvisel, amely még mindig megkerülhetetlen és valószínűleg legyőzhetetlen. De nem adhatjuk fel ellene a küzdelmet. És ismerjük meg őket. Május elsejei sör-virsli Csernobil árnyékában – Apróéknak az emberélet sosem számított, a felvonulást mindenképp meg kellett tartani
„Nem akartuk felizgatni a lakosságot” – magyarázta a valódi, nem fiktív Virág elvtárs a Csernobilban történt katasztrófával kapcsolatban. Virág András 1986-ban a cenzúra egyik legfőbb szervének, a Tájékoztatási Hivatalnak a főosztályvezetője volt, és minden erejével azért küzdött, hogy a sugárzásmérés ne látszódjon a tévében. A saját történetükben a hős szerepét alakító tévések szerint Virág egészen tragikomikusan viselkedett, de ez nem akadályozta meg őt és a Hálózatot abban, hogy alig két évvel később már Virágot jelöljék a médiaátmentés egyik legfontosabb vállalata, a Reform Kiadó élére. A kommunista, posztkommunista tragikomédiában mások is hozták a szerepüket: a Párt nem hagyta, hogy a május elsejei propaganda-felvonulás elmaradjon, senkit sem érdekelt, hány ember halhatott volna meg pár nappal Csernobil után. Az összeterelt embereket maga Berecz elvtárs nyugtatta, elmesélve, hogy semmi különös nem történt Csernobilban, kár lenne a pánikért. Mire jók az ÁVH-s „újságírók” és a Mester Ákos-féle "szelepek"? – Propagandistáink még Csernobil után is az amerikaiakra mutogattak
„A Csernobiltől 130 kilométerre lévő Kijevben normális mederben folyik az élet” – írta a Kádár-diktatúra vezető propagandalapja, a Népszabadság májusban arról a katasztrófától, amely 35 éve megrengette a világot. Cikkünkben azt mutatjuk meg, hogyan hallgatta el, majd lódított a csernobili katasztrófáról az akkori sajtó. Feltűnik az ex-ÁVH-s Vajda Péter, aki szintén a Népszabadságban az amerikaiakat támadta, valamint az a Virág elvtárs, aki a Tájékoztatási Hivatal főosztályvezetőjeként a cenzúrát irányította. Ő volt az, aki nem sokkal később átült a Reform Kiadó élére, hogy cenzorból hirtelen reformer legyen. Kutatásomat márciusban megjelent könyvemből idézem.
„Az amerikaiak szóltak, hogy ne zavarjuk meg a békés átmenetet” – Molnár Tamással (INCONNU) az ellopott rendszerváltásról
Molnár Tamás néhány társával együtt helyettünk is lázadt, helyettük is beszélt, helyettünk is provokált a nyolcvanas években. Szolnokról elüldözték, állásából kirúgták, ma pedig azt mondják neki, ne számítson nyugdíj-kiegészítésre, mert itt nem volt nemzeti ellenállás. Tényleg nem volt? Miért nem szóltak a nyolcvanas években is a Lipóton kínzott Pákh Tibornak vagy Molnár INCONNU-s társának, Bokros Péternek, aki nyomorogva halt meg pár éve. Molnár úgy látja, rendszerváltásról nem beszélhetünk, inkább csak arról, hogy az internacionalizmust átváltotta a globalizmus. Keresetlen sorok és egy keserédes, de szórakoztató portré a PestiTV A Hálózat című műsorában. A Medimpex nemcsak droggal, nácikkal is kereskedett: Hitler orvosa, a Gestapo rezidense és egy ma is működő szörnyszülött cég
A Medimpex nevét Vágó Istvánnal kapcsolatban olvashatták mostanában portálunkon, hiszen megírtuk, hogy az egykori „kvízmester” ott kezdte külkeresként. Bár állítása szerint csak titkos úti jelentéseket írt, ettől még tény, hogy egy olyan vállalatnál dolgozott, amely különleges előnyöket élvezett a Kádár-rezsimben. A Medimpex nemcsak gyógyszerekkel, droggal is kereskedett, és persze azzal sem volt gondja a vezetésnek, ha ex-nácikkal kellett üzletelni. Ilyen volt az Walter Haupt, aki egy állambiztonsági jelentés szerint korábban a Gestapo magyarországi rezidense volt, amúgy meg Hitler magánorvosával, „Theo” Morell-lel jött Magyarországra, miután betuszkolták őket a Chinoinba. Haupt „úrral” később közös vállalatot alapított a Medimpex, amely még ma is működik (!), ami elég sokkoló, hiszen egy náci-kommunista szörnyszülöttről beszélünk. Pedig nincs itt semmi látnivaló! Amikor a hetvenes években az olvasóknak el kellett magyarázni, miért is előremutató ex-nácikkal „kommunistaként” közösködni, akkor kapóra jöttek az erre kapható propagandisták. Például az a Gárdos Miklós, aki a Vörös Hadsereg kémjeként kezdte, hogy a hetvenes években már a Magyarországban tanítsa meg az olvasókat arra, hogyan néz ki a „jó náci”. „Elsősorban azért nem volt aktanyilvánosság 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmak átvették ezeket a hálózatokat” – Schiffer és Borvendég Vágó Istvánról és a diadalmas külkeresekről
ÁVH-s tisztekből lett külkeresekről és jogászokról, nácikkal üzletelő kommunistákról és a simán átmentett hálózatról beszélgettünk Borvendég Zsuzsanna történésszel és Schiffer András ügyvéddel. Meg persze Vágó István ismeretlen külkeres múltjáról, hogy mit is csinált a Medimpexnél, ahol már nem is emlékszik, milyen útijelentéseket írt. Schiffer kiemelte, hogy nem a beszervezettség a fontos, hanem az az átöröklődés, amely a hálózati szerepek esetében is megtörtént. „Szerintem azért nem volt aktanyilvánosság elsősorban Magyarországon 1990 után, mert a nyugati nagyhatalmaknak, a németeknek, az amerikaiknak alapvető érdekük volt, hogy átvegyék ezeket a hálózatokat” – mondta. De hogyan csempészte a drogot a Medimpex és került gyerekként Egyiptomba Vágó? Ez is kiderül. Azt azért elismerte, hogy titkos úti jelentéseket írt – Vágó István külkeres kalandjai a droggal is kereskedő Medimpexnél
Sokan meglepődtek akkor, amikor az addig szinte apolitikus szerepet játszó Vágó István pár éve a DK politikusa lett. Vágó akkoriban egy felmérés szerint az ország egyik legnépszerűbb emberének számított, nem véletlenül: tudatosan építették a karrierjét a rendszerváltás előtt és után. De honnan indult? Külkeresként. Vágó Istváné klasszikus hálózati karrier. Apja, Vágó György a rezsim ünnepelt nyelvtanára volt, Indiában és Afrikában is dolgozott, fia is sokat utazott, nyelveket tanult, külföldiekkel levelezett, majd vegyészmérnökként a Medimpex külkereskedője lett. Állítása szerint „csak” titkos úti jelentéseket írt, amelyekről azt sem tudta, hogy a belügybe vagy a külügyhöz kerültek. Ezen jót nevettünk Schiffer Andrással és Borvendég Zsuzsannával, akiknek elmeséltem Vágó kalandjait a Pesti TV ma esti (csütörtök, 22.00) adásában (A Hálózat). Róla és a többi hálózati, külkeres emberről, az elszabotált rendszerváltásról is elbeszélgettünk. De ebben a cikkben bemutatom, hogyan is lett Vágóból tévés, miután visszamondott egy állítólagos többéves mexikói kiküldetést. „Harcosék” kalandjai Bulgáriában – Apró Piroska, Horn Gyula, avagy az el nem tüntetett, időzített bombaként ketyegő iratok
A bolgár hálózat leginkább Dobrev Klára néhai apjának, Apró Piroska férjének, Petar Dobrevnek köszönhetően került be a köztudatba. De a bulgáriai évek mások pályafutására is "serkentőleg" hatottak. Említsük csak a miniszterhelyettes fiát, Juszt Lászlót vagy éppen Horn Gyulát. A fiatal Horn a szovjet tanulóévek után pufajkásként vett részt a forradalmat és szabadságharcot követő megtorlásban, majd a megszállók tolmácsaként dolgozott a Külügyminisztérium szovjet főosztályán. Ezután került Szófiába, ahol párttitkárként és besúgóként is dolgozott. Bár dossziéit feltételezhetően eltüntették, a szintén az állambiztonságnak dolgozó konzul munkadossziéjából kiderül, hogy Horn „Harcos” fedőnéven szolgálta a hálózatot. A szófiai nagykövetségen egyébként hemzsegtek az állambiztonsági tisztek, későbbi szt-tisztek és a Hornhoz hasonló törtetők. Ez azért is érdekes, mert évekkel Horn után Apró Piroska is megérkezett a bolgár fővárosba. A Bulgáriában feltűnt káderek közül ő is azok közé tartozott, akik a Szovjetunióban tanultak. Miután ő már egyetemistaként is besegített az állambiztonságnak, erősen feltételezhető, hogy ezzel a hetvenes évek elején sem hagyott fel. A „Gorilla” és az „Együgyű” – Péter Gábor és Bálint István furcsa párja, valamint a sötét titkokat rejtő Janikovszky család
A PestiTV-n csütörtökön levetített dokumentumfilmünk (Levelek a bolondokházából) kapcsán körbejárjuk a szörnyű történet antihőseit. Most nem a saját feleségét a Lipótra juttató Janikovszky Bélát, hanem főnökét, Péter Gábort és annak „mesterét”, Bálint Istvánt. A szintén ÁVH-s Farkas Vladimir visszaemlékezése szerint Bálint folyamatosan eligazítást tartott Péter Gábornak, akin sokszor lehetett látni az elmebetegség jeleit. Vajon őrült volt? Vagy csak egy az amorális, az eszméért és a túlélésért bármire kész elvetemült kommunisták közül? Ezt nem mi fogjuk eldönteni. Az tény, hogy mártírként tekintett magára. És sem ő, sem senki nem lett elszámoltatva a bűneiért. Amikor a játszmából személyes ügy lett: Fenyő nemcsak megíratta Gyárfás „áfacsalási ügyét”, de még az üzlettársát is megverette
Folytatjuk Gyárfás és Fenyő médiaháborújának bemutatását. 1996 elején tovább folyt közöttük a harc a Nap TV-ért, látszólag Fenyő örülhetett, hiszen Gyárfás korábbi partnere, a hozzá „átállt” Székely Ferenc az MTV elnöke lett. Tavasszal Gyárfás védelmében már Horn Gyula miniszterelnökhöz fordultak, pár nappal később Fenyő utasítására megjelent egy cikk Gyárfás „áfacsalás ügyéről”, amit átvett a sajtó. Ezután jött a válasz: Princz Gábor egyik lapjában, a Magyar Nemzetben Fenyő felemelkedéséről indult egy sorozat. De Gyárfást ekkora már befeketítették. Egy későbbi interjúban elárulta, hogy szerinte e cikkek miatt fordult el tőle német partnere, amellyel meg szerette volna szerezni az MTV2-t. A Gyárfásra dolgozó újságíró titkos vallomásában azt mondta, Gyárfás meg akarta őt vásárolni, de ő nemet mondott. Egy másik információból az derült ki, hogy Fenyő megverette Gyárfás üzleti partnerét, akit korábban arra akart rávenni, hogy Gyárfás ellen dolgozzon. Tény, hogy a háború egyre inkább eldurvult – személyes ügy lett. Miért változtatott nevet Vámos Miklós? Mit írt Haraszti Miklós a disszidensekről? – Íme, a Munkásőrség kedvenc bandája, a menő Gerilla!
Mi az? Kik azok? Rajongott értük a Munkásőrség szerzője, a diktatúra egyik megtorló főkáderétől, Tömpe Istvántól pedig díjat kaptak? Segítünk még. Egyik legkedveltebb számukat a Tiszába benzint öntő „disszidensekről” írták. Tagja volt a bandának Rajk László egykori titkárának a fia, az akkor még Vámos Tiborként szereplő Vámos Miklós. A szövegíró és háttérember pedig az a Haraszti Miklós volt, aki akkor KISZ-es költőként és munkásmozgalmi „dalkutatóként” próbálta megváltani a világot. A válasz: a Gerilla! A Kádár-rezsim egyik legbizarrabb együttese, amelyet egy egész szakma gyűlölt, s amelyet mindenhol futattak. Amíg kipukkant. Vámos sem lehetett túl büszke erre az antréra, mert még ebben az időben „Vámos Miklósra” változtatta az írói nevét és innentől szakmányban megjelenő művei már így jelentek meg. 1972 márciusa: az antikommunista egyetemista letöltendőt kapott, a maoista ellentüntető Demszky végül főpolgármester lett
Emlékezzünk 1972. március 15-re, amikor még börtön járt azért, ha valaki a „nem megfelelő helyen”, a „nem megfelelő témákról” beszélt. A fiatal fizikushallgató, Szalay Miklós letöltendőt kapott azért, mert az örökmécsesnél szónokolt. Ezek a forradalmi megmozdulások dühítették fel annyira az ELTE maoistáit, szélső-, új-, stb.-baloldaliait, hogy ellentüntetést szervezzenek. A vöröskokárdás, a Tanácsköztársaságra emlékező megmozdulást az a Demszky Gábor vezette, akit bár letartóztattak, végül semmi baja nem történt. Nem csoda: impexes, pénzügyis szülei biztos "szocialista" hátteret nyújtottak. Szalay Miklóst a börtönben megfigyelték, „Alföldi” fedőnéven egy börtönspicli biztosan jelentgetett róla. Kiszabadulása után mosógépszerelőként dolgozott. Demszky? "Demokrata", "liberális", majd főpolgármester lett. Párhuzamos történetük jól jellemzi mind a hetvenes, nyolcvanas éveket, mind a teljesen félresikerült rendszerváltoztatást. Miért vádolhatják Gyárfást a Fenyő-gyilkossággal? Egy nyilvános magánháború titkai 1. – Az áruló barát és a Nap TV
Idén is folytatódott, folytatódik Gyárfás Tamás pere, a tét komoly. A vád szerint Gyárfás felbujtóként vett részt az egykori médiamogul, Fenyő János meggyilkolásában. Az 1998-ban agyonlőtt Fenyő felemelkedéséről több cikkben írtunk, most azt járjuk körül, hogyan lettek riválisokból gyakorlatilag ellenségek a kilencvenes években. Bár kiderült, hogy 1994-ben egy jól értesült cikk szerint még közös tévéről is tárgyaltak, a viszony hamar elmérgesedett. Elsősorban azért, mert Fenyő megirigyelte Gyárfás Tamás Nap TV-jét és azzal „járó” politikai befolyást, kapcsolati hálót, üzleti hasznot. Ezért egyszerűen megpróbálta azt „lenyúlni” Gyárfástól, a terv első lépése sikerült: elcsábította Székely Ferencet, a Nap TV egyik alapítóját, akit Gyárfás a „legjobb barátjának” nevezett. Fenyő megpróbálta teljesen kiszorítani Gyárfást a Nap TV-ből, amit utóbbi csak nagy nehezen tudott „visszaszerezni”. Közben elveszítette az akkor már tévéelnök (!) Székelyt, amit saját elmondása szerint is alig-alig tudott megemészteni, „átállását” személyes árulásnak tartotta. Fenyő nem elégedett meg ennyivel: oknyomozó újságírókat állított Gyárfásra, akik meg is írták utóbbi áfacsalási ügyét, majd az atlantai úszóbotrányból csináltak óriási botrányt, ami után Gyárfás színleg lemondott az úszóelnökségről. Utóbbi tényleg sokat veszíthetett: egy interjúban azt mondta, hogy azért esett el a saját tévé lehetőségétől, mert külföldi partnerei visszaléptek a médiában látott „lejárató” cikkek hatására. Az agyonvert újságíró balladája – Borvendég Zsuzsanna és Zelei Miklós Mező Gáborral beszélgetnek az átmentett hálózatról
Érdemes most nyolckor bekapcsolni az M5-öt. A Média lenyúlásának titkos története című könyvemről és az újságírói, tévés hálózatról fogunk beszélgetni a köztévén az Ez itt a kérdés című műsorban. A műsorban Borvendég Zsuzsanna történésszel és – az interneten bejelentkezve – Zelei Miklós íróval, újságíróval járjuk körbe a témát, a műsorvezető Gulyás István lesz. Az estére készülve eszembe jutott ez a gondolat: mi történt volna akkor, ha valaki már 1991-ben megírja ugyanezt a könyvet? A feladat persze lehetetlenség, hiszen messze nem volt annyi irat, információ elérhető. De nemcsak emiatt lett volna (vagyis volt) borzasztóan nehéz a helyzet. Valószínűleg egyetlen vezető kiadó sem vállalta volna fel a művet, reklámkampányról, kritikákról szó sem lehetett volna. Maradt volna az aluljáró, a magánkiadás és talán a teljes feledés. Ezzel az írással emlékeznék azokra a bátrakra és lázadókra, akik a legnagyobb ellenszél idején szembe mertek szállni a hálózattal. Akkor is, ha ennek életük volt az ára. Bacsó Péter, Pelikán és az utolsó médiacár – A New York-palotát végül nem tudták megszerezni
Mindenre rá akarta tenni a kezét az a posztkommunista hálózat, amely a rendszerváltoztatás során szinte a teljes magyar médiát részben megtartotta, részben megszerezte, részben megteremtette. Az egyik kulcsszereplő a komoly szovjet kapcsolataival kérkedő Siklósi Norbert volt, aki mai tudásunk szerint egyenesen a KGB-hoz volt bekötve. Siklósit csak médiacárként tisztelték és szerették azok, akiket felemelt. A kilencvenes években adott interjújában csak azt fájlalta, hogy a nagyhatalmú üzletemberrel, Demján Sándorral nem szerezték meg az egykori Állami Lapkiadót, a Pallast, amivel talán a New York-palota is az ő érdekeltségükbe került volna. Helyette Bacsó Péter filmrendezővel saját céget alapított, amivel először a hirdetési piacra akartak betörni, aztán "fillérekért" megszerezték, majd tönkretették az Esti Hírlap című lapot. Jellemző a hálózati összefonódásra, hogy az Esti Hírlap utolsó főszerkesztője a korábban a Reform elindításában tüsténkedő egykori állambiztonsági ember, Tőke Péter, azaz "Hidas" titkos munkatárs volt. Mert minden szál összeért. 
