A Hálózat
BRÉKING: Dobrev Klára elhatárolódott az Apró-Dobrev klántól – Távlati tervei szerint visszavonul a politikától és kolostorba vonul
Egységesen elutasítja Dobrev Klára azt a diktatúrát, amelyből ő és a klánja kiemelkedett. Elutasítja nagyapja, Apró Antal örökségét, azt a vörös hálózatot, vörös Hydrát, amely mind anyját (Apró Piroska), mind apját (Petar Dobrev), mind nagybátyját (az ex-állambiztonsági tiszt ifj. Apró Antalt), mind férjét (Gyurcsány Ferencet), mind őt felemelte. Dobrev Klára ezek szerint nemet mond arra a hálózatra, amely Brüsszelbe repítette, és amelynek köszönhetően komolyan vehető miniszterelnök-jelöltként gondolnak rá a megvezetett százezrek. Az a Dobrev Klára, akinek egyetlen mérhető politikai teljesítménye az volt, hogy klánjának köszönhetően a bukott szt-tiszt miniszterelnök, Medgyessy Péter kabinetfőnöke lett. Aki aztán kurtán-furcsán megbukott. Örvendezzünk, mert úgy tűnik, Dobrev felébredt. Nemet mondott a kommunizmusra, elszakítja magát az emlőtől és nyilván a politikai visszavonuláson gondolkodik. Bűnös családja nevében visszaadja a diktatúrában elzabrált villát, elhagyja Gyurcsány Ferencet és kolostorba vonul. Vagy mégsem?
„Nekünk kommunistából is csak hazaáruló jutott” – Borvendég Zsuzsanna és Schiffer András az átmentett hálózatról (VIDEÓ)
Történelmi pillanat: először ült le beszélgetni Borvendég Zsuzsanna történész és Schiffer András ügyvéd. Nemcsak a PestiTV-ben, hanem általában. A téma a félresikerült rendszerváltás és az átmentett hálózat volt. Borvendég és Schiffer egyetértett abban, hogy a radikális rendszerváltásnak (amelyre szükségünk lett volna) nem volt esélye. Minden érdekelt fél (a nyugati és keleti hatalmi központok) a békés átmenetben, békés átmentésben volt érdekelt. De Schiffer mesélt az LMP szétbomlasztásáról, az amerikai nyomásról, Karácsony Gergelyék kiválasztásáról is. Borvendég Zsuzsanna pedig bemutatta, hogyan kereskedtek egymással az ex-nácik és a hazai kommunisták. És beszéltünk Krassó, Csurka, Petrasovits tudatos lejáratásáról is.
A vörös polip csápjai: Berecz János felesége és lánya is szt-tiszt volt, előbbi halála mögött a szovjeteket sejtették, utóbbi ma Brüsszelnek dolgozik
Tavaly ünnepelte kilencvenedik születésnapját Berecz János, az MSZMP egykori nagyhatalmú embere. A bulvárlapok azon lelkendeztek, hogy felesége, Sáfár Anikó a halálból hozta vissza. A cikkek címében már csak a színésznő „férjeként” szerepelt. Változó idők... Berecz János mindenképp unikális figura, lánya és első felesége is szigorúan titkos tiszt volt. Előbbi, Berecz Marianne még tavaly is egy furcsa brüsszeli szervezetnek dolgozott és szomorkás szemmel koszorúzott. Valószínűleg ugyanott van ma is. Berecz első felesége már nincs köztünk, a nyolcvanas években halálos balesetet szenvedett, az akkori újságíró-pletykák szerint a szovjet titkosszolgálat tette el az útból. Tény, hogy Berecz alaposan körbebástyázta magát: öccse a III/III. ezredese és párttitkára volt. Egy párhuzamos világban talán Berecz lányából lehetett volna „Dobrev Klára”, de végül minden máshogy alakult. Egy a száz átmentés közül a február végén már kapható, most már előrendelhető könyvemből.
Ha ezt Mester Ákos tudná! A 168 Óra mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt – Előrendelhető Mező Gábor médiaátmentős könyve
Február végén megjelenik A média lenyúlásának titkos története című könyvem, amely röviden összefoglalva arról szól, hogy hogyan szerezte meg, illetve tartotta meg a posztkommunista hálózat a kulcspozícióját a magyar médiában. Most egy olyan történetet villantok fel, amelyet korábban még nem publikáltam, és amely a 168 Óra elindításáról szól. Kiderült, hogy az ismerten baloldali lap és a Tallózó mögött is egy állambiztonsági leányvállalat állt, egészen pontosan az a Delta Könyvkiadó, amelyet a legfontosabb időszakban az MNVK-2. tisztje vezetett. A háttérben felbukkan Siklósi Norbert, a médiacár és persze Demján Sándor is. A 168 Óra elindításában egyébként Mester Ákosék mellett az MSZMP KB korábbi hírhedt munkatársa, Agárdi Péter is komoly szerepet vállalt. Utóbbi mind a Tiszatáj, mind a Mozgó Világ elleni akcióikban is részt vett, együttműködve az állambiztonsággal. Az is sokatmondó, hogy a 168 Óra mögött álló Háttér Kiadó (benne a Deltával) akkor szállt ki a két lap mögül, amikor 1990-ben a többi állambiztonsági testvérvállalat is lebukott. A vizsgálat elindult, a Háttér Kiadó feje, Erdei Grünwald Mihály pedig az ébredő antiszemitizmusra hivatkozva hirtelen Izraelbe költözött, hogy a két lap a Demján Sándor érdekkörébe tartozó Reformhoz, illetve a Mai Nap Kft.-hez kerüljön... A kígyó ismét a saját farkába harapott.
Bauerék és Eörsiék – ÁVH, Munkásőrség, Komplex, SZDSZ, DK, avagy a hálózati családok fényes ösvénye (Leleplezés a PestiTV-n)
A DK-s Bauer Tamás idén elérkezettnek látta az időt egy alapos történelemhamisításra: már-már áldozatnak állította be apját, az ÁVH néhai hírhedt alezredesét, Bauer Miklóst, akire ráragadt a „körmös Bauer” gúnynév. Valóban az volt? Saját jelentése szerint megpofozta és leköpte (!) a megkínzott Ries István minisztert. De benne volt sok-sok koncepciós ügyben, ártatlan emberek halálával járó játszmákban. Bauert Péter Gáborékkal együtt vették elő a kommunista hatalmi harcban, de a haja szála sem görbült: előbb az Igazságügyi Minisztériumhoz, majd a Komplex külkeres vállalathoz került, ahol egy bizonyos Eörsi Mátyás lett a beosztottja. Ez az Eörsi volt az, aki a rendszerváltás után SZDSZ-képviselőként maga mellé vette az öreg Bauert az ügyvédi irodájába (ma már persze Eörsi is DK-s). De más egykori ÁVH-s is alkalmazott, Bárd Károly is Eörsi embere lett, Bárd az iroda képviseletében egy harmadik rettenetes figurát, a szintén ex-ÁVH-s Vajda Tibort képviselte a kilencvenes években egy egykori áldozat ellenében. Műsorunkban beszélgetőtársunkkal, Máthé Áron történésszel nemcsak az egykori „ÁVH-s baráti kört”, a két Eörsit és a két Bauert leplezzük le, de bemutatunk jó pár átmentett ÁVH-s gazembert. Például Komlós Jánost, Janikovszky Bélát, Kardos Györgyöt, Hárs Jenőt.
Amikor nem akarták beengedni a Fehér Házba Gyurcsányék későbbi nemzetbiztonsági szóvivőjét, az ÁVH-s Vajda Pétert
Néha az ÁVH-s „újságírók” is „pofára esnek”. Vajda Péter megtestesíti az elsinkófált rendszerváltást. Emberünk az ÁVH-nál kezdte, ahol állítólag feljelentette társát, a későbbi Paul Lendvait. Ezután Vajda a hírszerzéshez került, majd „újságíró” lett, moszkvai, majd washingtoni tudósító, az egyik legismertebb „csillag”. Akkor is Amerikában dolgozott, amikor 1982 tavaszán be akart menni a Fehér Házba. A múltját nyilván ismerő amerikaiak viszont nem akarták: az Interpol segítségével megpróbálták lekáderezni a magyar állambiztonságot, egyszerre provokálva és tesztelve azt. A BM természetesen hazudott Vajdáról, aki 1990 után is tovább emelkedett. A rendszerváltás után a Népszabadság belpolitikai rovatvezetője lett, majd Gyurcsányék alatt érte el a legelképesztőbb állomást: a Nemzetbiztonsági Hivatal szóvivője lett. Rövidesen leleplezték, de ezután sem mondott le, még 2010-ben is szóvivőként emlegették.
Apró-klán, átmentett szt-tiszt és a KISZ vezető emberei: a Hálózat a rendszerváltás után is megszállva tartotta a Hungexpót
A Hungexpo átmentésének története egész rendszerváltásunk, rendszerváltozásunk állatorvosi lovának tekinthető. A hálózat 1990 előtt és után is a markában tartotta a céget. A Horn-, majd a Medgyessy-/Gyurcsány-kormány alatt fantasztikus figurák tűntek fel a vállalatnál. Soroljuk: maga Apró Piroska, egy Dégen István nevű egykori szt-tiszt, Marjai József egykori miniszterelnök-helyettes, Barabás János a KISZ KB egyik titkára. De vannak még: felbukkant Apró Piroska vejének, Gyurcsány Ferencnek az egykori KISZ-es társa, Nagy Imre, valamint az szt-tiszt Medgyessy Péterhez sorolt Tunyogi László, aki az MSZMP KB munkatársa volt. Felesége meg Medgyessy főtanácsadója. Persze utóbbi, az említett Tunyoginé is a belső körből érkezett: anno a KISZ KB munkatársa, majd osztályvezetője volt. Naná, hogy a hálózati újságírók sem maradhattak ki: Forró Tamás, az egykori titkos megbízottból lett „sztárriporter” is feltűnik, de az a Meruk József is, akit a rendszerváltás előtt és után is „sajtófőnökként” emlegettek a Hungexpóval, illetve a BNV-vel kapcsolatban. És, hogy a szálak még jobban összeérjenek: 1990 után az a Sarlós Gábor lett a Hungexpo „PR-igazgatója”, akiről korábban már írtunk. Sarlóst az állambiztonság „társadalmi kapcsolatként” kezelte, és bár végül nem szerveztek be, erre hálózati kapcsolatai miatt nem is igazán volt szükség. Sarlós is tipikus aranyifjú: apja katpolos tisztből lett fedett állásban dolgozó hírszerző, már csak ezért sem tekinthetjük véletlennek, hogy éppen az ő fia kapott ilyen pozíciót a Hungexpónál. Egy cég, amelynek története világosan megmutatja, mennyire tökéletesen és pofátlanul sikerült a posztkommunista hatalomátmentés.
Vargát elüldözték, Albertet lejáratták, Novákot beszervezték – Kádárék gyűlölete és az Európa-hírű Ferencváros szétverésének története
Rákosiék szétverték, elvették a nevét és a színeit. Kádárék már finomabb, agyafúrtabb módszerekkel dolgoztak a Ferencváros ellen. Már 1960-ban elhatározták, hogy középszerűvé teszik: ezt ki is mondták egy MSZMP-ülésen. Meg is történt: Albert Flóriánt előbb szabadjára engedték, aztán lejáratták, Varga Zoltánt elüldözték, a fantasztikus edzőnek, Lakat Károlynak is mennie kellett, másokat – köztük Novák Dezsőt – pedig beszerveztek, így tették tönkre morálisan. A diktatúra ismét győzőtt: az 1965-ben még Vásárvárosok Kupája-győztes Fradi a hatvanas évek végére szétesett, a rendszerváltásig mindössze kétszer nyert bajnokságot. Kétszer. Borsi-Kálmán Béla történész játékosként együtt futballozott Albertékkal, ott volt, látta az egészet. Vele beszélgettünk.
„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.
„Újságíróként” dolgozó állambiztonsági tisztek, valamint a fiatal Meruk József – A titokzatos Hungexpo története
Meruk Józsefet szerette az élet és a Párt. Már huszonötévesen az MTI kiküldött tudósítója lehetett Prágában, hogy egy évvel később a Hungexpo sajtófőnökeként írjon róla a Magyar Hírlap. Utóbbi az igazán érdekes. Ez a vezető külkeres vállalat rendszerszerűleg az állambiztonság felügyelete alá tartozott. Meruk előtt a hírszerzés sokat próbált tisztje, a fedésben újságíróként és diplomataként is dolgozó Szolnok Péter is a Hungexpo „újságírója” lett, ahogyan a hozzá hasonlóan magasrangú tiszt Hidasi János is. Szolnok ráadásul korábban annál a Press rezidentúránál dolgozott, amely éppen a külföldi tudósítók kiküldetését és kiválasztását felügyelte. A Hungexpónál amúgy semmit sem bíztak a véletlenre: jellemző, hogy egy darabig az a Ferencsik József volt a cég egyik vezérigazgató-helyettese, aki a Nagy Imre-perben is kulcsszerepet játszott, és egy ideig az ÁVH második embere volt Péter Gábor mögött. Meruk 1975-ben már a Szovjetunióból jelentkezett, de nem sokkal később váltott és a Magyar Hírlap első, állandó moszkvai tudósítója lett. De ne szaladjunk ennyire előre. Média és hatalomátmentés: Meruk és a Hungexpo, 1. rész.
„Az a benyomásom, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek médiasztárjai egytől-egyig küldött emberek voltak” – Tabudöntögető beszélgetés Schiffer Andrással a PestiTV-n
„Nem veletek vadásztunk” – vágta az osztrák kancellár a fiatal szociáldemokrata szemébe a kilencvenes évek elején, amikor utóbbi megkérdezte, miért üzletelnek a kommunistákkal, posztkommunistákkal. Schiffer András szerint ezzel az anekdotával írható le a legjobban, hogyan asszisztált a Nyugat a békés átmenethez, a békés átmentéshez. Schiffer szerint nem az a baj Dobrev Klárával, hogy Apró Antalnak hívják a nagyapját és Apró Piroskának az anyját, erről ugyanis nem tehet. A probléma az, hogy egész karrierjét ennek a klánnak, ennek a hálózatnak köszönheti. Az ismert ügyvéddel, egykori politikussal ügynökügyekről, a rendszerváltásról és azokról a híres újságírókról, tévésekről, rádiósokról beszélgettünk, akik a nyolcvanas évek végén a média sztárjai voltak, de Schiffer szerint szinte mindannyian küldött emberek voltak.
Kubai napfény és az egykori Andrássy-villa kényelme: BM-es feleség, ÁVH-s exférj – Az örökké sikeres „Meruk-klán” nyomában
Folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Ma már inkább az ő neve ismert. Sorozatunk előző részében bemutattuk, hogyan lett Meruk Vilmos a Néphadsereg Szovjetunióban is kiképzett tisztjéből a Nemzeti Színház vezetője, hogy bukása után a visszaemlékezések szerint a Lipótra kerüljön. Most diplomata karrierje következik. Kubába már második feleségével, a BM-es Meruk Vilmosnéval ment ki, akinek első férje ÁVH-s volt. Merukék öt évet éldegéltek a napfényes Kubában, később feleségét nyugdíjazta az állambiztonság (Kubában fizetés nélküli szabadságon volt), a sokat próbált Meruk pedig a Kulturális Kapcsolatok Intézetének helyettes-vezetője lett, hogy ezután Limába kapjon kiküldetést. Legismertebb gyermeke, Meruk József közben elvégezte a Marxon a nemzetközi kapcsolatok szakot, hogy huszonévesen már Prágából tudósíthasson. Ezután – szintén húszas évei közepén – a Hungexpónál kapott remek állást. És beindult egy apjához hasonlóan elképesztő karrier. Médiaátmentés – sokadik rész.
Schiffer András Vásárhelyi Miklósékról: „Arra az aljas, gyilkos uszításra, amit a Szabad Nép művelt, nincs bocsánat.” (PestiTV)
Ügynök volt, meg nem is: Schiffer Ferencet beszervezték, de nem volt hajlandó jelenteni – Az aktanyilvánosságért harcoló Schiffer András néhai nagybátyjának története
Schiffer András évek óta következetesen viszi az aktanyilvánosság ügyét. Az ügyvéddel elbeszélgettünk a PestiTV Hálózat című műsorában, ahol szóba hoztuk egyik nagybátyját, Schiffer Ferencet, akiről kikutattuk, hogy az állambiztonságnak dolgozott. Vagyis nem. Vagyis mégis. Schiffer Ferenc újságíró volt, és a szokásos módon akarták beszervezni: az lett volna a "jutalma", hogy külföldi tudósító lehet. Elvileg vállalta, de ismert baráti-haveri társaságáról (például Mészöly Kálmánról) mégsem volt hajlandó jelenteni, aztán már a találkozókra sem ment el. Az ő ügye is bemutatja, mennyire összetettek az ügynökügyek. Schiffer papíron titkosmunkatárs volt, de nemigen végzett érdemi munkát. Az eredmény: sohasem lett külpolitikai tudósító. Schiffer András nekünk azt mondta, nagybátyja felemlegette ezt az ügyet még a hetvenes években a család előtt, azt mesélve, hogy azzal sikerült leráznia az állambiztonság tisztjeit, hogy túl pletykás, megbízhatatlan.
Meruk Vilmos, a bolsevik „Robert de Niro” – Taxisofőrből lett a szovjetek mindenhol bevethető tisztogató-kádere
Kisebb szünet után folytatjuk médiaátmentős sorozatunkat. Ezúttal egy olyan – elvileg kétgenerációs – dinasztiát fogunk bemutatni, amely a Rákosi-diktatúrától kezdődően egészen mostanáig meghatározó szerepet játszott és játszik a kultúra, a média és a véleményformálás területén. Az apa, Meruk Vilmos a Néphadsereg tisztjeként futott be példátlanul sikeres karriert, de fia, Meruk József talán rajta is túltett. Kulcsszereplője volt a média területén elmaradt rendszerváltásnak. Ma már inkább az ő neve ismert, de kezdjük az apjával, hogy lássuk, Meruk József honnan érkezett. Volt pár elképesztő életút a kommunisták, bolsevikok között, de Meruk Vilmosé még közülük is kiemelkedett. Második, BM-es felesége szerint Meruk elvtárs segédmunkásként, majd taxisofőrként dolgozott, nagy pillanata azután jött el, hogy a Vörös Hadsereg fogságába esett. Visszatérve agitproposként és katonatisztként folytatta, hogy néhány kiválasztott társával együtt visszaküldjék a Szovjetunióba, továbbképzésre. A szabadságharc leverése után hazatért és kulcsszereplője lett a Néphadseregen belüli tisztogatásnak. Ekkor már politikai főcsoportfőnök-helyettesként hivatkoztak rá. Miután elvégezte a feladatát, a kultúra területére ejtőernyőzték, előbb a Népművelési Intézetnél folytatta a tisztogatást, majd a Nemzeti Színház élére került. Azt már nem bírta, állítólag idegösszeroppanást kapott és Lipótra került, majd le is váltották. Ezután kezdődött "diplomata" karrierje.
Csengey Dénest szerinte eltették az útból, őt „csak” tönkretették – Szokolay Zoltán (1956–2020) portréja a PestiTV-n (Videó!)
Költő volt, titkos megbízott volt. Szokolay Zoltán pár hete halt meg, haláláról nem írtak a lapok, portálok. Pedig országgyűlési politikus volt, a rendszerváltozás, rendszerváltás szereplője. Jelentett Csengey Dénesről, állítása szerint szólt neki erről, megbeszélték. Szokolay Zoltánt a lányával zsarolta meg az állambiztonság, egy különösen durva, embertelen akcióval. Kameránknak azt mondta, nem akarta úgy végezni, mint Csengey. Akit szerinte – szerinte is – eltettek az útból. Egy áldozat és bűnös emlékére – két gyönyörű verssel.
Borvendég Zsuzsanna: 1980 és 2010 között a titkos pénzügyi hálózat elnyelte nemzeti jövedelmünk egyharmadát
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amely annak ellenére sikeres, hogy a kiemelt könyvkereskedések többsége finoman szólva sem támogatja. Persze ez papírforma. Borvendég műve a maga pőreségében mutatja be azt a hálózatot, amelyben benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták, és amely az ideológiai különbségek és hidegháborús „játszma” ellenére a háttérben tökéletesen működött. Egy angol bankárcsoport csinált már egy kutatást arról, hogy a világ országaiból mennyi pénz ment el offshore-ba – mondta a PestiSrácok.hu-nak a szerző. A húsz legnagyobb vesztes között vagyunk a középmezőnyben. Becslések szerint 1980 és 2010 között kétszáznegyvenkétmilliárd dollárt vittek ki Magyarországról adóparadicsomokba. Ez a mai teljes nemzeti vagyonunk fele, és a vizsgált időszakban megtermelt nemzeti jövedelmünk egyharmada, vagyis a vizsgált harminc év alatt minden harmadik évben a magyar emberek teljes évi munkáját ez a pénzügyi hálózat nyelte el. Interjúnk első része itt olvasható.
Egy Bródy itt, egy Bródy ott – Így üzleteltek az ex-nácikkal a kommunista külkeresek (Interjú Borvendég Zsuzsannával)
Sokkoló, megdöbbentő könyvvel (A hálózat pénze) jelentkezett Borvendég Zsuzsanna történész, amelyről már hónapokkal ezelőtt izgatottan mesélt nekünk. A lényeg: Rákosi, majd Kádár elvileg kommunista külkeresei gond nélkül üzleteltek azokkal a náci németekkel, akik korábban Hitler meghatározó emberei voltak. És ez rendszerszerű volt. Feltűnik a Bródy-klán, Bródy Sándor írónak a leszármazottai, akik közül többen jelentős szerepet játszottak ezekben a játszmákban. Az oldalági rokon, Bródy János zenész apja közben a Magyar Népköztársaság egyik futtatott közgazdász-szakírója volt. Borvendég interjúnkban elmondja: őt magát is megrázta, ahogyan lépésről-lépésre kiderült, milyen hálózat játszott össze. Benne volt Amerika, a szovjetek, a nácik és a kommunisták. „Utat nyitott olyan pénzügyi köröknek, amelyeknek egyetlen célja az ország gazdasági erejének az elszívása volt, de ez nem pusztán anyagi kérdés. A sikerükhöz kellett a nemzet védekező képességének a leépítése is, a nemzeti érzés kipusztítása. Ezt már Rákosiék elkezdték, de a pontot a kádári kultúrpolitika tette ki. A szocialista internacionalizmus remek lépcsőfok volt a későbbi globalizmus felé.”
Popper, az ellenforradalmár: antiszemita provokációnak tartotta ötvenhatot, ezért gépfegyverrel védte a pártházat
Popper Péter, a szeretet, a béke szellemi guruja valójában a huszadik század egyik nagy átverése. Előző cikkünkben megírtuk, hogyan került egy bűnbandába és hogyan mentette meg őt a Gerő Ernő fontos emberének számító apja a börtöntől. Most bemutatjuk az ÁVH-sok és szovjetek mellett harcoló katonát. Popper saját bevallása szerint antiszemita provokációnak, ellenforradalomnak látta ötvenhatot, de ez nem elég: a hatalom képviselőjeként gépfegyvert kért és kapott a rezsimtől, amellyel a forradalmárok ellen harcolt. Állítása szerint nem lőtt senkire. Egyik nagy tette az volt, hogy eltüntette azokat az iratokat a pártirodából, amelyek nehéz helyzetbe hozták volna őt és szüleit. Popper szerint a megtorlásban nem vett részt, mert nem hitte, hogy éppen rá van szüksége a szovjeteknek. Logikája mentén amúgy benne lett volna. Megkapta a hírhedt Munkás-paraszt Hatalomért emlékérmet, amelyet jóbarátja, a pufajkás Horn Gyula is átvehetett. Popper még a kétezres években is szajkózta a kommunista propaganda hazugságát, például annak a katona-komisszár Sziklai Sándornak a felkoncolását, aki valójában magával és apósával végzett. Popper nyomában, 2.
Popper Péter titkos élete: zsilettpengés bűnözőként kezdte, végül a Rákosiéknál jól fekvő apja mentette meg a börtöntől, majd dugta el a Lenin Intézetbe
Popper Péter ma is százezrek „guruja”, „mestere”, pedig elképesztő életet élt. Cikkünkből kiderül, hogy apja a Rákosi-diktatúra befolyásos kádere, Gerő Ernő bizalmasa volt. Maga Popper zsilettpengés boxerrel verekedő bűnbandába került. Korábban betört házakba, lakásokba, ahonnan ellopta az idős emberek pénzét. Amíg apja és anyja a kommunista párt gyűléseit járta, ő bűnözött, és amikor a társaság lebukott, őt csak apja tudta megmenteni a börtöntől. Bedugták a Kútvölgyibe. Poppert nemcsak kimentették, de bekerült abba a szovjet–magyar Lenin Intézetbe, ahol a jövő kádereit képezték – marxizmus-leninizmust tanult, de olyan jól, hogy a kommunista propaganda vele példálózott a fiatalság elől. A kis Popper elvtárs „éltanuló” cikket írt a Szabad Ifjúságba, ahol elmagyarázta, hogyan is kell tanulni. Ezután a rablóból pandúr lett és bevetették a galerik elleni küzdelemben. Nem véletlenül, hiszen pontosan ismerte a valódi bűnözők lelkivilágát, motivációit. Hiszen ő tényleg az volt. Egy elképesztő történet első része.
„Én nem nyalok, mint az Illés” – Radics Béla, a Gitárkirály balladája
Egyszer majd valaki összeszámolja a Kádár-diktatúra nagy halottait. Radics Béla biztosan közéjük tartozott. A zseniális Gitárkirály nem volt hajlandó benyalni, nem volt hajlandó megalázkodni, meg is mondták neki: sohasem lesz nagylemeze. Nem is lett. Imádták a tömegek, ezért mindent megtettek az elhallgatására, az elhallgattatására. A Gitárkirály balladája a PestiTV A Hálózat című műsorában. Ahogyan szoktuk: keményen, tabuk nélkül. Radics és Balázs Fecó emlékére.
Bródy János Brezsnyev szivarzsebében: a KISZ 1983-as menetén „Békés indulatokat” kért, amíg a többiek az Internacionálét énekelték
„Nem wurlitzer a verkli, ezt szívvel kell tekerni” – mondta a Kommunista Ifjúsági Szövetség X. kongresszusán Bródy János a KISZ-es fiataloknak 1981-ben. Ugyanebben az évben árulta el az alternatív zenekarokat, megtehette, mögötte állt a KISZ, a Hanglemezgyár és az ÁVH-s alakokkal megtömött Országos Rendező Iroda. Kevesen tudják, hogy Bródy a Brezsnyevék által erőltetett "békeharc" egyik nagy mozgalmára volt. Jóbarátai, Koncz Zsuzsa és Zorán mellett, akik a diktatúra Országos Béketanácsában nyomultak. Bródy ott volt a KISZ 1983-as, Amerika-ellenes békemenetén is, ahol „békés indulatokról” harsogott, utána a felvonulók az Internacionálét énekelték. Bródy tatai "árulása" valójában nem árulás volt, hanem egy folyamat része, a KISZ arcaként, a KISZ által szervezett koncerteket végighaknizva nem akart szembemenni a diktatúrával. Inkább belesimult teljesen.
„Népirtás volt a Kádár-korszak öt-hatmillió abortusza” – Gyilkos idők: beszélgetés Zelei Miklóssal
A korai, értelmetlen halál és a Kádár-diktatúra szorosan összetartozott. A rendszer valósága egészen sötét volt – szemben a „Legvidámabb barakk” álságos léthazugságával. Abortusz, öngyilkosság – két terület, amelyben a világranglista szomorú éllovasai közé tartoztunk. „Volt egy tanárnőm, elkésett a szemináriumról, és azt mondta, de teljesen természetesen: bocsánat, abortuszom volt, éppen onnan jövök” – meséli nekünk erről az őrült, abszurd, szerencsére már távoli, mégis egészen közeli világról Zelei Miklós író, akinek legújabb regénye, a Gyilkos idők a maga meztelenségében mutatja meg a rendszerváltás előtti évtizedeket. Halálról, öngyilkosságról, részeges káderekről, gyökértelenné tett nemzedékekről beszélgettünk. Csupa taburól – mert ha valami összeköt minket, az ez.Ajánljuk még
A walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy engedje az LMBTQ-propagandát
A FIFA-világbajnokság első napjaiban – mint várni is lehetett – több szurkolót megszólítottak a biztonsági őrök, akik szivárványszínű vagy szivárvány mintájú ruhákat vagy kiegészítőket viseltek. De ez már nem marad így sokáig: a walesi labdarúgó-szövetség felszólította a FIFA-t, hogy lépjen közbe, és állítsa le az ilyen beavatkozásokat.
Szentkirályi András kollégánkat január 2-án helyezik örök nyugalomra
Nemrégiben elhunyt kollégánk, Szentkirályi András „Golyó” temetésére 2023. január 2-án délelőtt, 11 órától kerül sor, az Új Köztemető 53. parcellájánál.
Dollárbaloldal – A CIA-ig érnek a szálak
A baloldal választási kampányát a tengerentúlról milliárdokkal támogató Action for Democracy kapcsolatrendszere egészen az amerikai titkosszolgálatig, a CIA-ig ér – derül ki abból a jelentésből, amelyet a nemzetbiztonsági bizottság szerdán tett közzé. A jelek szerint az amerikaiak által támogatott kör kulcsszereplője a Bajnai Gordon, illetve a Ficsor Ádám nevével fémjelzett DatAdat-csoport, amely gyakorlatilag az ellenzéki kampányt lebonyolította – írja az Origo.
Závecz: csökkent a Fidesz támogatottsága, és nagyot romlott a közhangulat
A ZRI Závecz Research Intézet november közepi felmérése szerint miközben a Fidesz idén májusban minden idők legmagasabb támogatottságát érte el, hiszen a felnőtt népesség 46 százaléka állt mögöttük, azóta viszont jelentős veszteségeket szenvedtek: szeptemberben 37 százalékon, most pedig már csak 33 százalékon állnak.
