Vezércikk
Hatékony nemzetállami cselekvés, nehézkes uniós bürokrácia – a XXI. Század Intézet elemzése
A koronavírus-járvány okozta egészségügyi, társadalmi és gazdasági válság eddig soha nem látott kihívás elé állította az Európai Uniót, amely a válságkezelés során nem egy szervezetten működő, erős legitimációjú föderális szervezetként cselekedett, sokkal inkább egy olyan bonyolult működésű, lassan reagáló és a belső politikai feszültségektől döntésképtelen intézményrendszer képét mutatta, amelyet csupán az egyes tagállamok gazdasági érdekei tartanak egyben - írja csütörtökön közzétett elemzésében a XXI. Század Intézet. Elemzőik szerint az elmúlt negyedévben jól megfigyelhető volt, hogy a védekezés során a nemzetállamok politikai autonómiája megerősödött. A tagállamok kormányai számos jogosultságot „vettek vissza” az unió közös politikai ügyeiből, részben az EU cselekvésének hiánya, illetve megkésettsége miatt, részben pedig a saját polgáraik elvárásainak engedelmeskedve. A ma rendelkezésre álló tapasztalatok azt mutatják, hogy a nemzetállamok saját hatáskörükben gyorsabb, hatékonyabb és a közösség számára eredményesebb döntéseket tudtak hozni, mint az unió bürokratikus intézményei.
Vajon a művész úr Jézus helyett Mohameden is merne gúnyolódni?
Gondolom, el tudják képzelni, mi történne, ha Mohamed próféta halálával viccelődne valami gyengeelméjű egy muszlim országban. Az illetőt le sem lehetne vakarni többé a környező házak faláról. Errefelé, a keresztény végvidékeken némileg másként működnek a dolgok. Ha itt valaki Jézus kereszthalálából űz vásári tréfát, amire néhány hívő fölhorgad, az elkövetőből nem avantgárd falfreskó, hanem bátor hős lesz, akit oktalanul bántanak a „babonás parasztok” meg a „diktatúra”.
Fú, nagyon adom Varga Juditot...
Jó-jó, de mi ebben az újdonság? – teheti fel bárki a jogos kérdést, hiszen okos, tehetséges, csinos... a dekázós videó óta pedig a Keménymagban nagyjából hetente versenyzünk, hogy melyikünk pisil több benzint, amikor meglátja. És mindehhez közvetlen és jó fej is... De mégis, tök komolyan, milyen az ún. „emberarcú politikus”?
Jól tettük, hogy nem fizettük meg a nyájimmunitás árát
Elszoktunk az életről és halálról hozott döntésektől. És bizonyos értelemben elszoktunk a rossz döntésektől is, a technikai civilizáció kényelmében mindig, mindenkitől a jó döntést várjuk. Akkor is, ha nagyon kevés releváns információ áll a döntéshozó rendelkezésére, és akkor is, ha valós időben kell nem visszavonható, nem korrigálható döntéseket hoznia. Akkor is, ha a teljes ismeretlennel áll szemben.
Mit tegyünk, ha Kabul Rózsája nem szereti a magyarokat?
Gondolom, önöknek is föltűnt: a balliberális oldal meghatározó politikusai nem igazán szeretik a magyar nemzetet. Pőrébben is fogalmazhatnék: gyűlölnek minket. Ahhoz, hogy hatalomra vergődhessenek, érzéseiket kénytelenek elfojtani, ám e folyton fortyogó gyűlölet – a túlnyomás miatt – gyakran kirobban a fedő alól. Az egyik ilyen gyűlöletcunamit láthattuk hétfőn Szabó Tímea veszett tekintetében. Kérdés: hogyan védekezzünk azok ellen, akiknek a létezésünk is fáj?
Jó tudni: aki nem Gyurcsányékra szavaz, az „krokodilagyú”, ostoba vidéki!
Kedves vidéki honfitársaink, kedves kilencmillió „fasiszta”! Írják föl a kéménybe, hogy 2022-ben eszükbe jusson: a balliberális ellenzék buta, „krokodilagyú”, gondolkodásra képtelen semmirekellőknek tartja önöket. Mindezt ráadásul nem is titkolják, nem is szégyellik: most éppen egy Bruck Gábor nevű volt SZDSZ-es figura tárta föl önökkel kapcsolatos érzéseit, s ezidáig egyetlen ellenzéki sem határolódott el tőle, vagy szólította föl bocsánatkérésre. Ha hatalomra vergődnek, így bánnak majd magukkal – emlékezzenek erre 2022-ben, és emlékeztessenek rá másokat is!
Véget ért egy korszak...
Éppen húsz éve, 2000. április 17-én hétfőn jelent meg ismét polgári-konzervatív napilapként a Magyar Nemzet, amely 1947 óta -a rövid, de annál dicsőségesebb 1956-os szabadságharcos időket leszámítva- mindvégig kommunista és posztkommunista befolyás alatt, a diktatúra, majd annak maradványai és ügynökei álkonzervatív kiadványaként működhetett csupán. A húsz évvel ezelőtti fordulat nagyon fontos dátum nekem és sok kollégámnak, de remélhetően még több konzervatív-nemzeti érzelmű olvasónak, akikkel nagyon vártuk, hogy a totális médiaelnyomás véget érjen és a nyilvánosság előtt a magyarok többsége által támogatott nemzeti-patrióta nézetrendszer is teret nyerhessen. Éppen ezért ez a dátum számunkra egy korszak nyitánya volt. Egy olyan korszaké, amely szimbolikus módon húsz év után ezen a héten ért véget Liszkay Gábor távozásával a Magyar Nemzetet, a megyei napilapokat és egy sor más szerkesztőséget kiadó Mediaworks Zrt. éléről.
Előhívás – Hogyan változtathatná meg hétköznapjainkat a keresztény-konzervativizmus?
Sokan, sok helyen kijelentették már a járvány súlyos következményeinek tudatosítása óta, hogy nem élhetünk tovább úgy, mint eddig, a világnak meg kell változnia. De mégis milyen legyen? Szerencsére van hova nyúlni ötletekért.
Ezzel a két szóval a világból is kiüldözhetjük az ellenzéket
Néhány napon belül két kórház főigazgatóját menesztette Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter, és a balliberális sajtó máris könyékig tunkol a témában: szokásos stílusukban osztják az észt és karaktergyilkolják a minisztert. Pedig csupán arról van szó, hogy ismét fogalmuk sincs arról, mi történik. Éspedig azért, mert nem értik, mit jelent, miért fontos ez a két egyszerű, magyar szó: kötelesség, felelősség.
Pöcegödör-újságírás és legalja-politika, avagy: kicsit még listázunk tovább
Múlt heti írásomban felsoroltam kilenc olyan, közelmúltbeli esetet, ahol a koronavírus kapcsán valaki olyat mondott vagy tett, ami túlmegy a politikai szembenállásból eredő adok-kapokon. Igyekeztem rangsorolni is ezeket, a felelőtlenségtől kezdve a tudatos aljasságon át egészen a fékevesztett, közveszélyes gyűlöletig. Részben olvasói javaslatok, részben újabb események, megnyilvánulások alapján – sajnos – ez a lista simán folytatható…
Az Isten nem ember, hogy hazudjon, amit ígér, megcselekszi
Nem tudom, önök hogyan vannak vele, de nekem nem a csokinyuszi és a piros tojás jut eszembe, amikor arra az önkéntes áldozatra gondolok, amit Jézus hozott meg értünk. Gondolkodtak már azon, hogy mindezt miért vállalta? A válasz szerintem egyszerű: tudta, mi Isten akarata, és azzal is tisztában volt, hogy az ő küldetése lesz legyőzni a halált. Tudták, hogy a Szentírás közel háromszáz próféciát tartalmaz Jézusról? A többezer évvel ezelőtti bibliai jövendölések pedig pontos leírást adtak mindarról, ami ott, akkor történt a Megváltóval, akinek a sírja végül üres maradt. Krisztus feltámadt.
Kultúrharc életre-halálra
Húsvét van, nem a politikai sárdagasztás ideje. Tökéletes alkalom viszont az önvizsgálatra, hogy elrendezzük saját magunkban, hogy kik vagyunk, kik akarunk lenni, és mit teszünk ezért. Egyénileg és keresztény-konzervatív közösségként egyaránt. És, ha a megnevezésben össze tud kapcsolódni a vallás és a politika, akkor ennek a gyakorlatban is mennie kéne.
„Alá szállt a poklokra, de harmadnapon feltámadott”
Voltak már hatalmas járványok a világban, melyek milliónyi áldozattal jártak. A világ talán leghatalmasabb járványa a pestis volt, amely Európa lakosságának felét-kétharmadát vitte el. A Fekete Halál után nem lett már olyan a világ, mint előtte volt, ám az 1352-re, 5 év alatt levonuló pusztítás Európa újjászületésének, a reneszánsznak ágyazott meg. A munkaerő drágább lett, elindult a parasztság polgárosodása, a városok tisztábbak és tágasabbak lettek, megváltoztak az építkezési szokások, a konyhák és a félelem évei után a fellendülés és gazdagodás ideje jött el. Új korszak köszöntött a világra. DOBÓ ISTVÁN PÉTER ünnepi írása a PS-nek.
Újságírónak látszó televíziós terroristák
Szijjártó Pétert s rajta keresztül hazánkat vádolta különféle hazugságokkal a nyugati álhírgyártás zászlóshajója, a CNN riporternője. Külügyminiszterünk ugyan pompásan helyretette a pimasz nőszemélyt, ám a nemzetközi balliberális maffia ennyitől még nem fog leállni. Az fáj nekik, hogy Magyarországnak szuverén, nemzeti érdekű kormánya van, nem Nyugatról irányított bábkormánya. Addig ütik, fenyegetik, zsarolják majd hazánkat, míg itteni bábjaikat hatalomra nem segítik. Addig nem adják föl, míg újra gyarmat nem leszünk.
Karácsony szerint most is mindent ragyogóan csinált, és mások tehetnek az idősek haláláról
Karácsony Gergely kikéri magának, hogy ő lenne a felelős a fővárosi fenntartású Pesti úti idősek otthonában történtekért. Tényleg, mi köze is neki ahhoz, hogy e sorok írásakor már vagy fél tucat nyugdíjas meghalt az intézményben és legalább százan (köztük tucatnyian ápolók) megfertőződtek – nagy valószínűséggel azért, mert az intézmény nagy ívben tojt a járványügyi előírásokra. Az ott lakó idősek jó része rühes, de a főpolgármester pipiskedve magyarázza, hogy minden rendben, nem a fenntartó a hibás, hanem a „lakájmédia” meg a kormány... Ilyen a mesékben sincs!
(Már megint) listázunk
A hivatásos rettegők és demokráciaféltők egyik kedvenc fejlövése a listázás. Visítanak, sivalkodnak, prüszkölnek amikor konkrétan név szerint felsorolásra kerülnek olyan személyek, akiknek valamilyen szempontból súlyosan vaj van a füle mögött. Ez természetesen csak akkor problémás, ha a Soros György szervezeti hálójába tartozó, általa fizetett, a demokratikusan választott magyar kormányt napi 24 órában megdönteni kívánó aktivisták vannak terítéken. Vagy, amikor a Magyar Tudományos Akadémia által fizetett olyan „kutatókra” derül fény, akik hosszú évek óta semmilyen érdemi munkát nem végeztek, de megírtak 1-1 megfelelő tanulmányt a genderjogokról, a feminizmusról, a szexmunkásokról, vagy épp a „roma LMBTQ első szikrái”-ról.
A gazdaság van az emberekért, nem az emberek a gazdaságért
Folyamatosan jelenti be a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv részleteit. Reménytelen és értelmetlen ellenzéki bírálatok következnek majd, amelyeknek az lesz a lényege, hogy sokkal több pénzt kellene elkölteni és azt nem a gazdaság újraindítására kellene fordítani, hanem segélyként odaadni az „embereknek”. A kommunistáktól és a nyilasoktól a liberálisokig terjedő szivárványkoalíció minden tagja mindig is összekeverte a hangulatjavító intézkedéseket a gazdaságpolitikával. Pontosan ugyanazt csinálnák most is, amit mindig. Eladósítanák az államot, miközben az aktuális kihívásokra nem reagálnának, és hagynák, hogy a multinacionális vállalatok kimaradjanak a válságkezelésből és persze a közteherviselésből. A gazdaság magyar tulajdonú részét pedig jó szokásuk szerint ellenségként kezelnék.
Gyurcsánynak megint fölbillenhetett a folyadékháztartása
Újra elgurult a viszkis üveg. A Böszme tegnap legazemberezte és útonállónak nevezte Orbán Viktort. Magyarország módszerváltás utáni történetében egy olyan emberről tudunk, aki közjogi méltóságot töltött be, ám hitvány viselkedése, trágár, útszéli megnyilvánulásai miatt nemhogy egy ország vezetésére – egy angyalföldi kocsma segédcsaposának is méltatlan lenne. Ő Gyurcsány Ferenc.
Holnapután - Békés Márton írása a PS-nek
Március mérlege ez: Brüsszel kínosan hallgat, miközben Róma ordít, Berlin szűköl, London nyüszít, Budapest pedig lélegzetvisszafojtva figyel - állapítja meg Békés Márton történész, a Terror Háza kutatási igazgatója, a Kommentár főszerkesztője a PestiSrácok.hu-nak írt legújabb filozofikus írásában, hozzátéve: nem a világvége jött el, csak az eddig ismert világnak szakadt vége. (...) A kialakult egészségügyi válságot vagy a nemzetállamok maguk oldják meg, vagy senki. Ez a jövőben fel fogja vetni az EU szükségességének és potenciájának kérdését, mert ha a bajban nem segített, akkor mi végre létezik? - bocsátja előre a történész, aki végül azt is felvázolja, hogy milyen eszme mentén rendeződhet újra a világ. Nem lőjük le, olvassák el!
Mit keresünk még a brüsszeli viperafészekben?
Ezrével halnak meg Nyugat-Európában az emberek, jelentős részben az ottani kormányok töketlenkedése miatt. Halottasházakká váltak a kórházaik, atomcsapás utáni tájképet mutatnak városaik – de még most, az arató halál közepette, mikor az életek mentésénél semmi sem lehetne fontosabb, van képük, gonoszságuk Magyarország ellen fenekedni. Újabb hetes cikkelyes eljárással fenyegetőznek a brüsszeli viperák, újra felmelegítenék a migránskvótát. Elég volt belőlük! Ha véget ér a vírus-rémálom, komolyan el kell gondolkodnunk, fölébredjünk-e az uniós rémálomból!
Ki akar itt valójában diktatúrát?
A koronavírusos hírek mellett valószínűleg a mai nap is azzal fog telni, hogy a globalista sajtó külföldi és magyarországi fiókjai egy emberként fogják ordítani a diktatúrázást meg a hitleres párhuzamokat. A haladók nagyon nagy hívei az oktatásügyi kérdésekben a kritikus gondolkodásnak, hát adjuk meg nekik! Ha végignézünk a történelem fordulópontjain, akkor nem konzervatívok, hanem mindenütt forradalmi csoportok, azaz liberálisok, kommunisták és fasiszták által kierőszakolt diktatúrákkal találkozunk, amelyek erőszakkal, megfélemlítéssel és csalással döntötték meg a törvényes rendet. Ha pedig elrugaszkodunk az egybites nácizástól, akkor még az is kiderül, hogy a Hitler-párhuzam sokkal jobban illik a magyarországi ellenzékre. Nem véletlenül.
Megint eldőlt egy régi vita: nem volt igazuk a liberálisoknak
Nem vették jó néven az ellenzéki polgármesterek, hogy a katasztrófavédelemről szóló törvényt a múlt heti igényeikhez igazodva módosította volna a parlamenti többség, mert az ellenzéki demokrácia felfogás alfája és ómegája nem a törvények sorai és a jogszabályok betűiben rejlik, hanem abban, hogy ki gyakorolja a hatalmat. Ha ellenzéki, akkor jár neki a TEJHATALOM, ha kormánypárti, akkor nem. Ennyi erővel utólag el lehetne ismerni, hogy megint a reakciósoknak volt igazuk (mint általában mindenben), nem az intézmények papíralapú tökéletessége, hanem a választott vezetők erényessége fontos.
A túlélés ára
Természet anyánk törődik velünk, de nem úgy, ahogy azt mi szeretnénk, vagy kényelmesnek találnánk. Nem ismer érdemességet, igazságosságot, csak egy tautologikus szabályt: az éli túl, aki túléli, az marad meg, aki kibírja. Az egyébként kényelmi és túlélési céljaiban nagyon sikeres technikai civilizációt azért építettük fel, mert tovább és egészségesebben akartunk élni, nagyobb kényelemben. A túlélés hirtelen bizonyosság lett, nem esély. Legalábbis ezt hihettük, hiszen az elmúlt hatvan évben még az egykori kommunista megszállás alatt lemaradó Közép-Európa is elképesztő biztonságot, egészségügyi ellátást és társadalmi segítséget tudott adni az itt élőknek, a világ többi részéhez képest.Ajánljuk még
Ismét hoppon Tusk: Nawrocki képviseli Lengyelországot az alaszkai csúcs után
A lengyel kormányfő nagy hibát követett el, amikor megpróbálta lejáratni az újonnan megválasztott államfőt.
Íme a válasz az uszításra: Kárpátalja akkor is lesz, amikor Ukrajna már nem
Az ukrán agytrösztök csak azt felejtik el, hogy mi több mint ezer éve tekintjük a sajátunknak Kárpátalját, ők meg alig harminc éve léteznek, mint nemzet, és ahogy most a front áll, sokáig már nem is fognak. Szóval ha valaha elfelejtik, hogy volt itt egy Ukrajna nevű ország, mi még akkor is emlékezni fogunk a munkácsi turulra.
Sikkasztási ügybe keveredtek Tuskék, forrong a lengyel sajtó
Még Brüsszelnek is meg kellett szólalnia a lengyel botrányban.
Az ukránok megakadályoznák Trumpot, hogy megmentse Oroszországot
Az mainstream sajtó szerint eleve színház az alaszkai csúcs: Putyin időt akar nyerni, Trump Nobel-békedíjat. Az ukránok meg pénzt szeretnének Moszkvától és NATO-tagságot.
