Pesti Srácok

Vezércikk

Nem az számít, magyarok-e, hanem az, hogy védekezni kell ellenük!

Vezércikk 2019 július 12.
Tandemben sírtak fel a demokratikus értékek és az alapvető emberi jogok, amiért Pilhál Tamás elvitatta azon szervezetek magyarságát, amelyek folyamatosan a magyar kormány és Magyarország ellen áskálódnak külföldön. Megváltozni persze nem fognak az ilyen cikkektől, de azt nem árt olykor tudatosítani, hogy kik és mit művelnek odaát, a haladó oldalon. Mindegy, hogy ők magyaroknak vallják-e magukat, nem ez számít. Ahogy az se számít, hogy játsszák a mimózát, amikor kertelés nélkül jellemzik őket.

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy körtefejű messiás

Ambrózy Áron Vezércikk 2019 július 11.
Messiásnak lenni - eltekintve a kereszttől és a szögektől - viszonylag kellemes elfoglaltság. Márki-Zay Péter a sokadik olyan megváltója a baloldalnak, akiben a haladók egyből felismerték a Messiást. Tapasztaltak az ilyesmiben, korábban követtek már egy párat. Egy évig hittek is benne, ám ma új nap virradt: nekiálltak másikat keresni maguknak – már ha hiszünk a szektás ügyekben mindig jólinformált angyalok karának, a HVG-nek.

Tényleg nem szabad hazaárulóknak nevezni ezeket, hiszen nem azok

Pilhál Tamás Vezércikk 2019 július 11.
Nincsenek szavak arra a hitványság-sorozatra, amit a Gyurcsány-szekta, a botmixeres párt és az MSZP napok óta művel az Európai Parlamentben. Legalábbis abban a koordinátarendszerben nincsenek rá szavak, amelyben eddig foglalkoztunk velük. „Magyar” „ellenzéki” pártokként beszéltünk róluk. Pedig nem azok. Ellenségként tekintenek a magyarságra, a hazánkra, gyarmatosítóink meghosszabbított csápjai ők – nem tehetünk mást, viszonoznunk kell az „érzelmeiket”.

A liberalizmus tökéletes, ti mind fasiszták vagytok

BBBálint Botond Vezércikk 2019 július 10.
„A kommunizmusba vágynak a Fidesz szavazói” címmel jelent meg könyvismertetés a Liberális Világegyház HVG nevű közlönyében. A könyv nem teljesen időszerű, mert még a „populistákhoz” számolja a liberális Jobbik szavazóit is - nyilván nem az egykori 20 százalékot, hanem a mostani 6-t. De ettől eltekintve pontosan megtudhatjuk, miért szorult a liberális vallás defenzívába az elmúlt években: azért, mert a populisták „elmossák a valódi és hamis hírek közötti határvonalat”.

Harc az unió jövőjéért – Ki is a fasiszta valójában?

FDFerkó Dániel Vezércikk 2019 július 10.
Miközben a magyar kormányt folyamatosan az európai értékek és a jogállamiság lábbal tiprásával vádolják az Európai Unió legfelső fórumain – most épp az EU-elnökséget júliusban átvevő Finnország teszi ezt –, addig Európa vezetői nagyvonalúan szemet hunynak a kárpátaljai és az erdélyi magyarság jogait durván csorbító intézkedések felett. Bezzeg Nyugat-Európa vezető államai az első világháború végén nem néztek félre, amikor a román, szerb vagy szlovák nemzeti érdekekről volt szó. A trianoni békediktátummal teljesítették a saját nemzetállamra vágyó népek óhajait, mert az egybeesett a nagyhatalmi érdekeikkel. Most viszont az Orbán-kormányt, amely kiáll nemzeti érdekeiért és a kisebbségeiért, az unió befolyásos, liberális politikusai nacionalistának, hovatovább fasisztának nevezik. Teszik mindezt azért, mert jelenleg az unió befolyásos államainak és politikusainak más az érdeke. Arra viszont nem számítottak, hogy Magyarország nem hagyja magát: ezúttal már nem eleve legyőzöttként, felemelt kézzel várja sorsa alakulását. Abból, hogy a magyar kormány beleállt a harcba, az Európai Bizottság elnöki székéért folytatott versenyből nemrég kiesett Frans Timmermans és Manfred Weber volt csúcsjelölt urak kaptak ízelítőt.

Kádár közöttünk él

Stefka István Vezércikk 2019 július 6.
Harminc éve halt meg Kádár János, az MSZMP egykori főtitkára és az 1956-os forradalom és szabadságharc vérbefojtója. Sokáig nem nyugodhatott békében, mert tizenkét éve, május 2-án ismeretlenek ellopták a koponyáját, csontjait és felesége, Tamáska Mária urnáját is. Ezzel együtt a szintén a Fiumei úti temetőben álló munkásmozgalmi pan­teonra azt írták festékszóróval: "Gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat!"

Végre ma is összefogott az ellenzék – melegíthetjük a rekeszizmainkat...

Pilhál Tamás Vezércikk 2019 július 5.
Egy rövid sajtótájékoztató erejéig ma felfüggesztette önmaga lemészárlását a honi ellenzék. Karácsony Gergely bejelentette az idei második Nagy Összefogás Hírét: szinte mindegyik fővárosi kerületben egy szem jelöltjük maradt (állva). A kiválasztási módszerekről nem ejtett szót, így csak föltételezni lehet, hogy az a Sallai R. kontra Hadházy-szisztémában történt. Hiszen minden kerületben csak egy-egy ellenzéki bohóc maradhat. Ennek egyik kétségtelen előnye, hogy nem öt vagy hat ellenzéki jelölt kap sírógörcsöt a választási vereség éjszakáján, csupán egy...

Zöld fürtök a rögön – Az unió bitang jó embargójának eredménye

Nagy Ervin Vezércikk 2019 július 5.
Miközben Brüsszelben véget ért a nagy sakkparti, a magyar szőlősgazdák elkezdték a még éretlen termést a földre dobálni – köszönhetően az önmagával viaskodó uniós bürokraták képmutató, oroszellenes magatartásának. Keleti nyitás ide, keleti nyitás oda, a kötelező uniós embargót ellenembargó követte, így már évek óta nem tudjuk a szőlőt (és más gyümölcsöt) az oroszoknak (sem) eladni. Mostanra annyira súlyossá vált a helyzet, hogy négy borvidéken is fizet akkor a magyar állam, ha még zölden, éretlenül a rögök közé dobjuk a szőlőtermést. Mert értékesíteni nem tudjuk, a franciák és az olaszok védik a saját territóriumokat, a magyar piac pedig szűkös. Mindeközben a német-orosz kereskedelem mértéke ismét csúcsra jár. Képmutatás, kettős mérce és a magyar gazdák tragédiája – ezt hozta az oroszokat megleckéztetni akaró béna bürokrácia makacssága. De a magyar kormány legalább igyekszik megmenteni a tragikus helyzetbe került gazdákat – feltéve, ha az uniós bürokraták nem kötnek majd ebbe is bele.

Orbán Viktor a politikai elfekvőbe tette Webert és Timmermanst

BBBálint Botond Vezércikk 2019 július 3.
A titkos diplomácia legszebb pillanatait idézte, ahogy az EU tagállamainak vezetői és a brüsszeli elit megválasztotta az EU valódi és látszatvezetőit a következő öt évre. Mindent elmond ennek a közegnek a szellemi és erkölcsi színvonaláról egyébként, hogy a szocialistáknál teljesen komolyan szóba került a jelölési joguk okán, hogy egy kommunista gyilkos unokája, az egyébként az európai politikában teljesen ismeretlen Dobrev Klára legyen az Európai Parlament elnöke: még szavaztak is róla, és úgy tűnik, alelnököt mindenképpen csinálnak belőle. A csúcsjelöltek megbuktak, és egy teljesen ismeretlen nő lesz a Bizottság elnöke. A bukott Weber és a bukott szocialista jelöltek ráadásul megtették azt a szívességet, hogy világgá kürtölték: a tízmilliós Magyarország miniszterelnöke tette őket vissza a helyükre, a politikai elfekvőbe. Ujhelyi István is igyekezett ezt megerősíteni, köszönet érte.

Az érzés, mikor Gyurcsányék jelöltje megbukik, és hisztikézve elmenekül: megfizethetetlen

Pilhál Tamás Vezércikk 2019 június 27.
Gyurcsány Klára és Dobrev Ferenc azt akarta, hogy Kálmán Olga legyen Budapest következő főpolgármestere, ám az ellenzéki szavazók visszazavarták ezt a késpengemosolyú, agresszív nőszemélyt oda, ahonnan jött: az elfekvőbe. Olga, alias Egetverő Arrogancia még veszteni sem tud tisztességesen: az eredményhirdetés előtt elhúzta a csíkot. A hivatalos, DK-s magyarázat szerint túl laza öltözékben volt, ám az egyik szervező szerint valójában hisztigörcsöt kapott... A műsor tehát frenetikus, és még nincs vége: Gyurcsány kezében ugyanis ott a rozsdás bökő...

Manfred Weber – egy liberális hittérítő felemelkedése és bukása

Nagy Ervin Vezércikk 2019 június 26.
Mint a Skinner dobozba zárt, szürke, hígagyú, de a jutalomfalatért a pedált ész nélkül nyomkodó patkányokkal, úgy bánt az elmúlt évtizedekben az unió elit alakulata a saját polgáraival. Frankón, tudományos alapon beidomította a jóléti társadalom által kínált lehetőségek utáni szaladgálásra őket. Ha a jutalomfalat elfogyott, akkor a pótlás érdekében az egyes nemzetállamok azon nyomban eladósították önmagukat, rosszabb esetben hitelekkel az egyes polgárokat – mindezt a fenntartható fogyasztás illúziójával magyarázva. Esetleg új legelőket kerestek – uniós bővítésnek nevezve ezt. Csoda, ha a nyugaton sokáig működő jóléti társadalmak mélyén kialakult egyfajta demokratikus deficit? Hogy az állampolgárokat egyre kevésbé érdekelte, hogy ki vezeti az országuk felett bábáskodó uniós bürokráciát? Csoda-e az, hogy olyan politikusok ültek az uniós szervek talmi trónjára, akik mindig azt mondták, amit az aktuális hallgatóság, de leginkább a liberális hegemónia hallani kívánt? Nem, mert csupán egy kisebbséget érdekelte - mindaddig, míg a jutalomfalat megvolt. Nos, Manfred Weber az ilyen politikusok prototípusa lett volna. Ha lett volna! De Weber - úgy tűnik - elbukott, és talán elbukik egyszer majd a régóta tartó liberális hittérítés a jobboldalon is.

Csodavárás, fényevés és Márki-Zay Péter, aki miniszterelnök-jelöltséget nyert egy időközi polgármester-választáson

BBBálint Botond Vezércikk 2019 június 25.
Sosem bocsájtom meg a hódmezővásárhelyieknek, hogy Márki-Zay Pétert rászabadították az országos nagypolitikára. Nem tudom, Lázár János miért vezekel, hogy kénytelen elindulni ellene, de az biztos, hogy ha ez nem jutalom, hanem büntetés, akkor a legkegyetlenebbek közül való. Nála jobban csak azokat a városházi dolgozókat sajnálom, akik nap, mint nap kénytelenek a Márki-Zay ragyogásában élni - stílszerűen: belekóstolni abba a fénybe, amit áraszt.

Románia: Erdély elcsatolása nem fájhat a magyaroknak, a visszacsatolást pedig felejtsük el!

Pilhál Tamás Vezércikk 2019 június 24.
Megalapozatlan a fájdalmunk Trianon miatt, nincs is semmilyen probléma, amit orvosolni kéne – üzente a magyar nemzetnek a román külügyminisztérium. Ezért jobban tennénk, ha mindenféle „Nemzeti Összetartozás Éve” meg revizionista lózungok helyett örülnénk a mai határainknak, s beletörődnénk abba, hogy Erdély jó kezekben van náluk. Ám miközben Románia nekünk a határok sérthetetlenségéről papol Erdély miatt, aközben követeli „vissza” magának Moldovát. Nekik ugyanis lehetnek területi igényeik...

Rejtélyes demokrácia, „királycsinálás” EU-s módra

BBBálint Botond Vezércikk 2019 június 21.
Az Európai Bizottság elnöke egy utód nélkül meghaló király, illetve egy olyan politikai hulla jelen esetben, akitől mindenki megkönnyebbülve vesz búcsút. Barroso, az előző bizottsági elnök képes volt újra megválasztatni magát, tehát egyrészt alkalmas volt arra, hogy többé-kevésbé mindenkinek megfeleljen, egyensúlyozzon az érdekek kavalkádjában, másrészt jobbnak ígérkezett megtartani őt, mint potenciális kihívóival felborítani a status quót, vagyis egy „élhető” politikai környezetet volt képes teremteni.

Az aktuális ellenzéki roncsderbit látva felmerül a kérdés: milyen veszedelem jöhet az Orbán-korszak után?

FDFerkó Dániel Vezércikk 2019 június 20.
Semmi sem tart örökké. Bár az ereje teljében lévő, középkorú miniszterelnököt látva ez a kérdés ma nem aktuális, de azért mégiscsak elgondolkodtató: ha egyszer Orbán Viktor visszavonul, vagy kormányzása véget ér, kinek a kezébe is kerülne Magyarország? Ki kell mondani: bár negatív értelemben nagy a versengés, ám a nyugati világban sehol nem látni ennyire drámaian rossz minőségű, alkalmatlan ellenzéket-baloldalt. Hogyan fordulhat elő, hogy 30 évvel a rendszerváltás után rettegnünk kell: ha nem a Fidesz győz egy választáson, akkor könnyen katasztrófa szélére sodródhat az ország?

Felkelőket gyilkoltatott, behívta a szovjeteket – Nagy Imrének nincs helye hőseink között!

Pilhál Tamás Vezércikk 2019 június 18.
Jánosi Katalin kikéri magának, hogy nagyapja (Nagy Imre) emlékét beszennyezze a mostani diktatórikus kormány. Az ő nagyapja ugyanis – állítja – „erkölcsös”, „tisztességes” és „hazaszerető” volt... Tényleg ideje rendet tenni Nagy Imre-fronton. Mára ugyanis odáig jutottunk, hogy az ötvenhatos szabadságharcosok statáriális kivégzéséért, sortüzekért, szovjet csapatok Budapestre hívásáért, több százezer német nemzetiségű magyar honfitársunk deportálásáért, koncepciós perekért, parasztok kifosztásáért felelős véreskezű kommunista hazaárulót avatnák szentté a kommunisták ivadékai, szellemi és anyagi örökösei. Elég volt ebből! Ez az ember nem való nemzeti hőseink panteonjába!

Vesztesek dühe

BBBálint Botond Vezércikk 2019 június 17.
A nagyszüleim és a szüleim akaratukon kívül ugyan, de meghozták azt az áldozatot 1945 után, hogy ők voltak azok, akiket, mint az egykori elnyomó osztály tagjait kirabolták, megkínozták, bebörtönözték, akiknek elvettek évtizedeket az életükből, a gyermekkorukból. Nekem már „könnyű” ezzel a családi múlttal szembenállni a kommunizmusból kinövő liberalizmussal. Az ember gyenge: én személy szerint is hajlandó lettem volna megbocsájtani mindenkinek, aki részt vett ebben, mintha az ellenem elkövetett bűneik összemérhetőek lettek volna a nagyszüleim, a szüleim ellen elkövetett gonoszságaikkal. 1989-ben elhittem, hogy a bűnösök tudják, hogy azok, és a megbocsájtásért és a büntetlenségükért cserébe visszavonulnak majd a magánéletbe és boldogan élnek majd abból a vagyonból, amit addig elraboltak tőlünk.

Újabb bírói ámokfutás: ránk szabadítják Szögi Lajos egyik hóhérát

Pilhál Tamás Vezércikk 2019 június 15.
Most éppen az olaszliszkai lincselés elsőrendű vádlottját ereszti rá az országra a nagyeszű bíróság. Ugyanis ifjabb Horváth Dezső állítólag kifogástalanul viselkedett a börtönben, és ez éppen elégséges hozzá, hogy évekkel a kiszabott fegyházbüntetés lejárta előtt, kedvezménnyel szabaduljon. Még pár nap, és kint is lesz a friss levegőn. Ha pedig – már csak a nosztalgia kedvéért – esetleg újra lincselni támadna kedve, akkor az őt most szabadjára engedő bírók majd széttárják kezeiket, és ártatlan pofával közlik: nem tehettek mást, ilyenek a jogszabályok, éljenek az emberi jogok satöbbi...

Nincs az a bukás, ami után a liberálisok ne gondolnák, hogy nekik kell uralkodniuk

Vezércikk 2019 június 12.
A tavaly április 8. utáni felismerés, hogy ez legalább 12 évig fog tartani, de akár valóban 20 is lehet belőle, kihozza a régi SZDSZ-es kobakokból a mondanivalót. A 2010 előtti szívós országrontás szellemi motorja volt ez a párt a választók jóvoltából bekövetkezett pusztulásáig, azonban a régi motorosai egyre nyíltabban bújnak elő újra, felbátorodva azon, hogy az utánuk következett baloldali ellenzék még náluk is hülyébb. Kis János, az SZDSZ első elnöke például nem elégedett meg azzal, hogy februárban kihirdette a rendkívül tehetséges, fiatal, ellenzéki politikai generáció megérkezését, és rögtön ki is osztotta nekik a feladatokat, hanem most egy rém izgalmas könyvben is irányt mutat. Pisloghat a mucsa, hogy micsoda szellemi potenciál rejlik még a Kádár-rendszert egykor balról támadó mozgalmárok csontvázaiban.