Világugar
Hegyi-Karabah – Kétezer dollár fix, plusz egy-egy százas jár minden levágott örmény fejért a szír zsoldosoknak (Videó!)
A török hadsereg tudtával és hathatós segítségével toboroztak zsoldosokat a háborúban kiégett Szíriában, és juttattak el Azerbajdzsánba, hogy az örmények ellen harcoljanak Hegyi-Karabahban – állította egy szír férfi a kihallgatásakor. Az Armenian Press által közreadott felvételen a férfi elmondta, a török, azeri és szír katonák azt a parancsot kapták, hogy minden örményt meg kell ölni, sőt a levágott fejekért egyenként száz dollárt ajánlottak. Az állítás igazolja azokat a hangokat, amelyek szerint az örmények ellen tudatos népirtás zajlik, és a térségben az erőszakos iszlamizáció új sebességbe kapcsolt a nemzetközi közvélemény cinkos hallgatása mellett.
Perre megy Trump a gyanús demokrata győzelem miatt
Bár a média már szombaton kikiáltotta Joe Bident az amerikai elnökválasztás győztesének, a harc a bíróságokon folytatódik a Fehér Házért. Trump elnök ugyanis már döntetlen állásnál jelezte, jogi lépéseket fog tenni, hogy felfedje a demokraták csalásait. Az amerikai választási rendszer sajátosságaiból adódóan pedig egyáltalán nem kizárt, hogy érdekes dolgokat találnak a vizsgálatok, ellenőrzések során. Mindent azonban nem lehet kiszúrni, hiszen a rendszer a szavazatok begyűjtésétől a regisztráción át a feldolgozásig leginkább az egyének becsületességére épül, ami ebből kifolyólag sok ponton kijátszható. Ezek közül mutatunk be néhányat, miközben a későbbiekben beszámolunk az újraszámlálás legfrissebb fejleményeiről.
A CNN bejelentette, hogy Joe Biden nyerte a választást – Trump: a választás még nincs lezárva
Megszületett a végeredmény: Pennsylvania húsz elektorával Joe Biden elérte az elnökké választásához szükséges számot, így a demokrata párt jelöltje lett az Amerikai Egyesült Államok negyvenhatodik elnöke. A hazai ellenzék egyöntetűen örvendezett Biden megválasztása miatt. Hollik István, aFidesz kommunikációs igazgatója először is megköszönte Donald Trumpnak az elmúlt négy évet, majd reményét fejezte ki, hogy Joe Biden adminisztrációja ideológiai megfontolásból nem fogja lezülleszteni az eddigi közös eredményeket. A gratulálók sorához csatlakoztak volt demokrata párti elnökök is.
Hidvéghi a Hobbistában: aki szembefordul a balliberális médiával, kegyetlenül eltapossák (VIDEÓ)
Az amerikai választások körüli hercehurcáról – ami a demokráciába vetett bizalom megrendüléséhez vezet –, az európai terrortámadásokról – hogy miként reagáltak rá –, valamint a rendvédelmi szervekbe vetett közbizalomról esett szó többek között a csütörtök esti Politikai Hobbista műsorában, amelynek vendége Hidvéghi Balázs EP-képviselő volt. Mindezek mellett egy örömteli dolog is szóba került: tavaly már többen jöttek haza külföldről, mint ahányan kivándoroltak. Ma már nem csak biztonságosabban, de sok esetben jobb anyagi körülmények között lehet itthon munkát végezni és megélni, mint esténként mosogatva, a jövedelem döntő részét pedig egy lepukkant, kelet-londoni albérletre költve vegetálni, távol az otthontól.
Pennsylvaniában is életre kelt a szellemhadsereg, ott is átvette a vezetést Biden (Cikkünk frissül)
Ha a jogszerű voksokat számolják, akkor ő nyerte a választást – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök a Fehér Házban, csütörtök este tartott sajtótájékoztatóján. A Republikánus Párt már három tagállamban nyújtott be perkeresetet. A Trump-kampány szóvívője, Jason Miller szerint péntekre egyértelmű lesz, hogy Donald Trump az Egyesült Államok elnökeként folytatja a következő négy évben is. A legfrissebb hírek szerint ugyanakkor Joe Biden átvette a vezetést Georgiában; ha ez így marad, Trumpnak nem sok esélye van. Magyar idő szerint délután 3-kor frissültek újra az adatok; ekkor kiderült, hogy már Pennsylvaniában is Biden vezet, Trump esélyei pedig ezzel legfeljebb matematikailag értelmezhetőek csupán.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint még a baráti média is elengedte Trump kezét
Zajlik a szavazatok összeszámlálása az Egyesült Államokban, és a választás még annál is sokkal izgalmasabb, mint azt előzetesen várni lehetett. Két dolog már biztos: a közvélemény-kutatók ezúttal is hatalmasat tévedtek, és sima Joe Biden-győzelem már biztosan nem lesz. Donald Trump a fontos államokban elektori helyekre váltotta esélyeit és számos helyen megfordította az állást az előzetes várakozásokhoz képest, azonban az elektorok számát tekintve Biden vezet. Ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég jogi szakértőjét az elmúlt nap fejleményeiről és a várható jogi hercehurcáról kérdezte a csütörtök reggeli Bögre Klubban Bohár Tünde.
Donald Trump vagy Kamala Harris? (Nem, nem Biden.)
Ma valószínűleg nem tudjuk meg, hogy ki lesz az Egyesült Államok következő elnöke, de már világosan látszik, hogy az amerikai progresszió nem volt képes legyőzni a nagybetűs Amerikát. Trump sokkal jobban szerepel, mint azt a közvélemény-kutatások jósolták (a szakmailag megbízhatóak is), ami azt jelenti emberi nyelvre lefordítva, hogy a Trump-szavazók már tömegesen titkolják a politikai nézeteiket, mert akkora a liberális nyomás a konzervatívokon. Más országban ezt már minimum hibrid rezsimnek, de inkább diktatúrának neveznénk.
Szorosak az amerikai elnökválasztás eredményei, Biden áll nyerésre, Trumpnak egyre kevesebb az esélye (PS-tudósítás!)
Magyarországi idő szerint délben ismét bejelentette győzelmét Donald Trump, az elnök szerint előnye immár behozhatatlan, miközben Joe Biden támogatói is a sikerüket ünnepelték. Trumpot később számos republikánus politikus bírálta a korai győzelmi jelentése miatt, amit az idő aztán igazolt is: este hétkor már Biden állt nyerésre, ha sikerül neki megtartani azt a három billegő államot, ahol vezet – Michigant, Nevadát és Wisconsint –, akkor ő lehet a Fehér Ház következő lakója. Tény ugyanakkor, hogy például Michiganben jócskán kilencven százalék feletti feldolgozottságnál veszítette el előnyét a hivatalban lévő elnök, Nevadában pedig még csak hatvanhét százalékos ez az arány, miközben a jelöltek közötti különbség mindössze hat tized százalék. Ezekkel együtt az látszik, hogy a biztos, vagy a biztoshoz közeli győzelemhez Trumpnak vissza kell szereznie egy billegő államot. Az eddigi adatok szerint a republikánusok meg tudják tartani a többségüket a szenátusban, a képviselőházi fölény azonban a demokratáknál marad. Demokrata kormányzók állítólag leállították a szavazatszámlását azokban az államokban, ahol Trump vezetett. Az államfő szerint rejtélyesen tűnt el az előnye több, korábban számára biztosnak hitt körzetben, vannak helyek, ahol az újraszámolt szavazatok száz százalékban Biden győzelmét hozták ki. Egy feltehetőleg érzékenyített szövetségi bíró pedig abban nem talált kivetnivalót, hogy Philadelphiában engedélyezték a levélszavazóknak, hogy utólag korrigáljanak voksaikon. Több elemző is arra számít, hogy a vitatott eredményekre vonatkozó vitában a szövetségi alkotmánybíróság dönt majd. A késő esti adatok szerint Wisconsinban Biden a voksok 50,2 százalékát kapta, szemben Trump 48.2 százalékos támogatottságával. Ez a közép-nyugati állam tíz elektort ad, és ezzel a Fox News televízió szerint Biden kétszáznegyvennyolcra növelte az őt támogató elektorok számát, miközben Donald Trump kétszáztizennégy elektori támogatóval rendelkezik. Biden így huszonkét elektori voksra van az elnökségtől, míg Trumpnak még ötvenhatot kéne gyűjtenie, miközben a számára kedvező három billegő állam összesen ötvenegy elektori szavazatot adhat.
Bécsben élő magyar nő a PS-nek: az eddigi nyugalom, biztonságérzet most szertefoszlik, ez a terroristák célja
Tizennégy éve Bécsben él a családjával egy győri nő. Azt kérte, teljes nevét ne közöljük. Ausztriában, főleg a fővárosban mindig is sok volt a bevándorló, de azt mondja, eddig soha nem félt, biztonságban érezte magát és családját, a komoly rendőri jelenlét miatt. De most retteg. A férjét várják haza a gyerekekkel, aki abban az utcában dolgozik egy szállodában, ahol az egyik lövöldözés történt. Telefonon már beszéltek, tudja, hogy jól van, de mostanáig nem ért haza. Élőben hallgatja a híreket, közben ismerősöktől egymás után érkeznek a sokkoló információk, képek, videók. A fejük felett helikopterek köröznek. "Sokat gondolkoztam azon az éjjel, hogy az eddigi nyugalom, biztonságérzet most szertefoszlik. De hiszen pont ez a céljuk. Erőt veszek magamon, elmegyek délután dolgozni a kórházba, mert egészségügyesként ez a kötelességem és félelem nélkül, nyugodtan fogok felülni a villamosra, ha addigra majd járni fog. Nem vagyok hajlandó félni, mert félelemben nem lehet élni" – mondta portálunknak a kétgyermekes édesanya.
Terrortámadás Bécsben: több ember meghalt, az egyik merénylő az Iszlám Állam híve volt (Exkluzív videók!-Frissítjük!)
A zsinagógánál elkövetett támadás Bécs egyik belső kerületében történt, a rendőrség nagy erőkkel vonult ki a helyszínre. Az elkövetők Kalasnyikovval kezdtek lövöldözni az osztrák fővárosban egy zsinagóga közelében. A zsidó imaházat őrző rendőrt lelőtték a támadók, a járőr összeesett, életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba. A hivatalos információk eddig három ártatlan halálos áldozatról és tizenöt sérültről számoltak be. Az osztrák illetékesek immár hivatalosan is terrortámadásként kezelik a kialakult helyzetet. Ausztriának egyre több ország vezetése fejezi ki szolidaritását, Csehország ugyanakkor bejelentette, hogy fokozott ellenőrzéseket rendelt a két állam közös határán. Ennek oka lehet az is, hogy a merénylők közül többen még menekülnek a hatóságok elől, utóbbiak pedig felhívták a figyelmet, hogy támadók fel vannak fegyverezve, és rendkívül veszélyesek. A helyzetet szemlélteti, hogy az osztrák kormány Bécsbe vezényelte a hadsereget is. Egy terrorista még biztosan szökésben van. A támadást már Donald Trump is elítélte Twitter-bejegyzésében, a magyar kormány részéről legelőször Szijjártó Péter reagált Facebook-posztjában. Az egyik támadó az Iszlám Állam híve volt. Az osztrák belügyminisztérium közlése szerint kedden reggel az osztrák rendőrség több házkutatást tartott és többeket letartóztatott Bécs belvárosában “az (egyik) elkövető környezetében”. A helyiek féltik az életüket, egy a lövöldözés közelében dolgozó férfi úgy fogalmazott, ez olyasmi, amilyet legfeljebb Amerikában, vagy Irakban és Afganisztánban lát az ember, nem itt, Ausztriában. Egy balliberális osztrák lap főszerkesztője azt állítja azonosította az egyik elkövetőt, Florian Klenk szerint egy második generációs, albán származású migráns gyilkolhatott Bécsben. Sebastian Kurz osztrák kancellár kedden úgy értékelte a történteket, hogy a civilizáció és a barbárság küzdelmének vagyunk szemtanúi.
Rálőttek egy papra Lyonban, a támadó után hajtóvadászat indult, végül egy kebabosnál fogták el
Rálőttek egy ortodox papra a közép-franciaországi Lyonban egy görög templom közelében, a támadó elmenekült – közölte a helyi rendőrség szombat délután. A görög állampolgárságú pap éppen a templomot zárta be, amikor egy puskával kétszer rálőttek, a támadást ugyan túlélte, de súlyos állapotban szállították kórházba. A mentősöknek azt mondta, hogy nem ismeri a támadóját, akit nagy erőkkel keresnek még a hatóságok, a lakosságot óvatosságra intik. Egyes lapinformációk szerint lefűrészelt csövű puskával lőtte hasba az 52 éves ortodox papot egy negyven év körüli férfi, az indítékról egyelőre nincs információ. Cikkünket folyamatosan frissítjük!
Az oroszok még mindig azt hiszik, hogy a szovjetek „felszabadítottak” bennünket?
Az orosz külügyminisztériumba még nem jutott el a híre, hogy megszűnt a Szovjetunió, legalábbis ez derül ki abból, hogy Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő egy Facebook-bejegyzésben az 1950-es szovjet álláspontot képviselve sértődött meg Orbán Viktor egy beszédén. Veszélyes idea ez, hogy a jelenlegi Oroszország a Szovjetunió jogfolytonos örököse. Akkor különösen, ha az orosz külügyminisztérium indul ki ilyen elképzelésekből. Persze a külügyi szóvivő Facebook-bejegyzése a diplomácia legeslegalsó szintje. Ez alatt már csak a folyosói káromkodás van.
Újabb terrorhullám Franciaországban – Avignonban és a dzsiddai francia konzulátus előtt késes támadás történt
Két újabb késes merénylet történt csütörtökön délelőtt, nem sokkal a nizzai támadás után. Avignon belvárosában járőröző rendőrökre támadt rá egy késsel hadonászó férfi, Allahu Akbart kiálltva. Az egyenruhások agyonlőtték. Szaúd-Arábiában, a dzsiddai francia konzulátus előtt pedig az egyik őrre támadtak rá, szintén késsel. A három terrorcselekmény egymás után, hullámban történt. Franciaországban a történtek után a legmagasabb szintre emelték a terrorkészültséget.
Terrortámadás Nizzában: három embert megkéseltek egy templomban
Három embert megkéseltek Nizza leghíresebb templomában, a Notre-Dame-ban csütörtökön délelőtt. Az egyik áldozatot, egy 70 éves asszonyt a támadó lefejezte. A francia város polgármestere szerint egyértelműen terrortámadás történt, az elkövető a mészárlás előtt "Allah Akbar"-t kiáltott. Az AFP legfrissebb közleményében az áll, hogy az elkövetőt elfogták, de továbbra is óriási a készültség és a rendőri jelenlét. A környéket lezárták. A legfrissebb hírek szerint a támadásnak több sérültje is van. Sajtóértesülések szerint a támadó, akit a kommandósok meglőttek, egy huszonéves férfi, a neve "Brahim".
A Charlie Hebdo tovább élezi a francia-török diplomáciai konfliktust
Nehezen lehet barátinak nevezni a viszonyt a török államfő és Franciaország (vagy a francia államfő) között. Az ügy hátterében a Charlie Hebdo Mohamed-karikatúrái és az ezek "oktatási felhasználása" miatt muszlimok által lefejezett tanár esete áll. Macron, aki nagyon újra akarja választatni magát, a szokásosnál erősebben reagált a sokadik lefejezős gyilkosságra. A francia hatóságok most tényleg kellemetlenkedtek egy kicsit a szélsőséges iszlamistáknak. Az azonban eddig nem volt feltétlenül magától értetődő, hogy Erdoğan is beleáll ezekbe a nyugat-európai konfliktusokba, az iszlám képviselőjeként.
És máris elfelejtettünk három válsággócot a posztszovjet térségben
Állítólag jelenleg legalább hatvan fegyveres konfliktus zajlik szerte a világon, de ez a szám tényleg csak attól függ, hogy melyik elfelejtett és éppen "befagyott" konfliktust számoljuk bele éppen és melyik ideiglenes tűzszünetet tekintjük békének. Belorussziában éppen forradalom van, Karabahban a szokásos háború, Kirgíziában talán a rendszeres rendszerváltások egyike ment végbe éppen. Alig tudunk valamit ezekről az országokról és bármi is történik bennük, garantáltan elfelejti őket a világsajtó, ha senkinek nem geopolitikai érdeke a nagyok között felszínen tartani a humanitárius katasztrófáról szóló híreket.
Ukrajnai választások – Klicsko fölényesen nyert Kijevben, Ungváron is marad a polgármester az előzetes eredmények szerint
Az előzetes választási eredmények alapján nincs nagy változás az ukrajnai helyhatósági viszonyokban: a kijevi polgármester-választás első fordulóját Vitalij Klicsko nyerte, Olekszanr Popov juthat be még a második fordulóba. Ungváron Bogdan Andrijiv marad a polgármester, megelőzve a Nép Szolgája színeiben induló Viktor Scsadejt – írja a Kárpátalja.ma.
Tüntetnek Berlinben a koronavírus-tagadók, megjelentek az antifák, a rendőrök tehetetlenek (videó!)
Koronavírus-tagadók és más baloldali csoportok is utcára vonultak Berlinben, ahol egyre aggasztóbbá válik a helyzet – legalábbis a Twitterre feltöltött videók erről tanúskodnak. A demonstrációt eredetileg egy, a koronavírusról szóló konferencia helyszíne elé hirdették meg, de annak programjait végül törölték – minderről a Tagesspiegel német lap ír részletesen. Sajtóértesülések szerint több baloldali csoport is jelezte, hogy ők is az utcára akarnak vonulni, a rendőrség viszont már most sem ura a helyzetnek. Úgy tudni, hogy a tüntetést előre bejelentették a szervezők, akik 2500 fővel számoltak, a Tagesspiegel beszámolója szerint azonban a rendőrök láthatóan kevesen vannak, így nem csoda, hogy időnként "kaotikussá" válik a demonstráció. A közösségi oldalakra feltöltött videókon pedig az is látszik, hogy az elkeseredett rendőrök egyre brutálisabban lépnek fel a tüntetőkkel szemben.
Putyin, a célpont
Vlagyimir Putyin elnöknél fokozottabban védett személy kevés él a földön, ráadásul az orosz államfő KGB-s szakmai képzettsége és tizenhét éves ügynöki tapasztalata is segíti munkájában a hivatásos személyi testőrségét. Ez azt jelenti, hogy profik védenek profit, miközben éppen a védett személy irányítja a saját testőreit. Putyinnak nagyobb hatalma van, mint egykor a cárnak, és valószínűleg sokkal jobban használja ezt a hatalmat, mint pártfőtitkár előde, meg is akarják ölni, mint a cárokat és a főtitkárokat. Oroszország azonban nagyon kényes arra, hogy milyen képet alakít ki magáról külföldön. ezért van az, hogy az orosz elnökről kevesebbet tudunk, mint az amerikairól.
Bident már csak az tartja a felszínen, hogy a Facebook és a Twitter blokkolja a rá terhelő tényeket!
Joe Bidenről és fiáról sorra buknak ki a botrányosabbnál botrányosabb felvételek és információk. Szerdán a New York Post amerikai napilap hozott le kellemetlen részleteket arról, milyen zűrös, korrupciógyanús ügyei vannak a demokrata elnökjelöltnek és fiának, akiről bebizonyosodott, hogy egy ukrán energetikai cég igazgatótanácsában ül nulla tapasztalattal és még kevesebb végzettséggel. Amikor Hunter Biden egy kenőpénzes botrányba keveredett, apja minden erővel próbálta hárítani magáról és fiáról a felelősséget – nem sok sikerrel –, a most előkerült terhelő bizonyítékok pedig egyértelműen rávilágítanak: Joe Biden nemcsak tudott a Burisma-botrányról, de aktív szereplője is volt. Az egész botrányt ráadásul el is kerülhették volna, ha Joe Biden fia nem annyira felelőtlen, hogy a titkos adatokkal és ciki videókkal teli számítógépét elviszi egy szervizbe és nem megy érte.
Hegyi-Karabah – A kaukázusi csomót csak karddal lehet kibogozni?
Már sem a közvélemény, sem a nagypolitika irányítói nem lepődtek meg azon, hogy rögtön a megkötése után az örmények és az azeriek azonnal megszegték a humanitárius tűzszünetet, szerdán már majdnem az egész frontvonalon újra ropogtak a fegyverek. A vezető nagyhatalmak pedig ismét a lényegében béna kacsának bizonyult EBESZ minszki csoportjában bíznak, amely eddig csak a fegyvernyugvást tudta elérni az előző két háborúban, de végső megoldásig nem jutott harminc év alatt. A mostani háborúban az újdonság az, hogy Azerbajdzsán napjainkra rendkívül ütőképes hadsereget hozott létre, Törökország, természetes szövetségese pedig megerősödve követel nagyobb szerepet Hegyi-Karabah ügyében. Ezt jelzi a tegnapi Erdogan–Putyin-telefonbeszélgetés is, amelyet a török elnök kezdeményezett, és amelynek a területet a békéért-gondolat lehetett a fő vonala.
Kirgizisztánban megint győzött egy forradalom?
Immár a harmadik válsággóc alakul ki a posztszovjet térségben rövid időn belül. Kirgizisztánban hétfő óta nincs legitim hatalom, mert tömeges tüntetések zajlanak és a tüntetők összecsaptak kezdődtek a rendőrséggel. Ennek a hátterében az áll, hogy az ellenzék hívei nem fogadják el az október 4-én tartott parlamenti választások eredményét. Az egykori szovjet tagköztársaság napjainkra sem tudott gazdaságilag talpra állni: Moszkvával jelentősen lazultak a kapcsolatai, Peking viszont az „Egy övezet, egy út” elve alapján erősíti a pozícióit az országban, de a török befolyás is erős, mint már szinte mindenütt a térségben. A 83%-ban az iszlám hitet követő lakosságú, független Kirgizisztán elsősorban ásványkincsei miatt került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Jelenleg egyedül Szoronbaj Dzseenbekov kirgiz elnök van a helyén, a többi politikai vezető lemondott, a parlament pedig a zavargások miatt működésképtelen.
"Ez a mostani háború nagy valószínűséggel sorsdöntő lesz”
A háborúkat a frontokon egyszerű emberek vívják, közkatonák és átlagemberek minden borzalmának az elszenvedői. Ők ritkán lelkesednek a háborúért, de annál inkább hisznek olyan dolgokban, amelyeknek logikus és szinte szükségszerű következménye lesz végül egy háború. Az örmény-azeri konfliktusról, háborúról most egy örmény és egy azeri értelmiségit kérdeztünk. Ráadásul az örmény Dájbukát László Erdélyből vándorolt vissza a hazájába, nyelvhasználata ismerős lehet nekünk.
