Az Európai Bizottságelnökét azzal vádolják, hogy saját hatáskörébe vonta a kohéziós alapokat, írja a Világgazdaság. Ursula von der Leyen lépése azt jelentheti, hogy kevesebb pénz jut a szegényebb területeknek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy nagyobb személyes ellenőrzést szeretne az uniós kiadások egyharmada felett. Egy, a Politico című brüsszeli lap által megismert belső bizottsági dokumentum ismerteti, hogy a szegényebb területek finanszírozásának reformját a közvetlenül az ő irányítása alatt működő részleg hajtja majd végre. Az úgynevezett kohéziós politikát jelenleg a bizottság régiókért felelős osztálya irányítja az egyes országok helyi szerveivel együttműködve.
Ez a terület csaknem 400 milliárd eurót tesz ki az EU hétéves költségvetésében.
A felülvizsgálat hatással lehet a kérdéssel megbízott biztos, a portugál Elisa Ferreira munkakörére. A brüsszeli botrány különösen kiélezett helyzetben robbant ki – nyilván nem véletlenül most szivárogtatták ki –, hiszen nagy erőkkel folyik a harc az uniós csúcspozíciókért. Von der Leyen döntése élesen szembeállítja őt a régiókkal, amelyek attól tartanak, hogy a hatalomcentralizáció következtében kevesebb pénzt kapnak a jövőben. A brüsszeli lap által látott levélben több mint száz regionális szervezet és önkormányzat hatalomátvétellel vádolta a bizottság vezetőjét, attól tartanak, hogy kimaradnak a kohéziós politika jövőjének alakításából.
Veszélyben van a kohéziós politika
– írta Vasco Alves Cordeiro, a helyhatóságokat képviselő brüsszeli testület, a Régiók Európai Bizottságának elnöke.
Óvatosnak kell lennünk azokkal a tendenciákkal szemben, amelyek Európa legsikeresebb politikájának államosítására irányulnak
– tette hozzá. A bizottság sajtóosztálya minderre szűkszavúan csak annyit válaszolt, hogy Von der Leyen „nagyon ragaszkodik a kohéziós politikához”. Miközben a blokk növeli védelmi képességeit és felkészül a Kínával vívott kereskedelmi háborúra, a belső bizottsági dokumentum szerint a következő években a szegényebb területek finanszírozása lekerül a prioritási listáról.
- A programot az EU 1980-as évekbeli bővítése után növelték, és
- jelenleg a blokk legdrágább szakpolitikája – a 2021–2027 közötti időszakban 392 milliárd euróval.
- A pénz nagy részét a Dél- és Kelet-Európában található elmaradott régiók kapják,
- főleg környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúra kiépítésére, például új autópályák építésére fordítják.
Botrány, hogy a költségvetés egyharmadát nem lehet majd a leendő biztosok elé terjeszteni
– mondta egy névtelenséget kérő uniós diplomata, aki a tömb végrehajtó testületével szembeni csalódottságának adott hangot. A bizottsági dokumentum a kohéziós politikát a „gazdasági konvergencia és fellendülés” fejezetben sorolta fel, utalva arra, hogy a finanszírozást egy ország gazdasági teljesítményének javítására lehet felhasználni, szemben a társadalmi kohézió homályosabb fogalmával.
A fókuszt a társadalmi kohézióról a gazdasági kohézióra terelik át
– mondta egy másik uniós tisztviselő. A jelenlegi szabályok szerint a régióknak nyújtott finanszírozás olyan szociális programokhoz is hozzájárul, mint a munkavállalók átképzési programjai és a marginalizált közösségek oktatása.
Von der Leyen minél több pénz elosztását vonja saját felügyelete alá
A központosításra tett kísérletként a bizottság a szakpolitika felülvizsgálatát egy olyan szervezetnek adta át, amelyet a blokk 700 milliárd eurós, járvány utáni helyreállítási alapjának kezelésére hoztak létre, és amely szintén Von der Leyen közvetlen irányítása alatt működik. Von der Leyent gyakran kritizálják amiatt, hogy koncentrálja a hatalmat, a hatásköröket egy szűk csoport kezébe vonja össze. Most felvetődik annak gyanúja, hogy a régiók háttérbe szorításával megszerzi a felügyeletet a brüsszeli pénzek egyik stratégiai fontosságú területe felett.
A brüsszeli lap által látott levélben 15 uniós ország összesen 111 régiójának képviselője kritizálta Von der Leyen döntését a kohéziós pénzek centralizációjáról.
A Világgazdaság rámutatott, hogy a kohéziós alapokból Portugália déli régiói, valamint Lengyelország keleti régiói kapják a legtöbb pénzt. A Von der Leyen újrázásával kapcsolatos háttértárgyalásokon az ezeket a régiókat képviselő európai parlamenti tagok minden bizonnyal felvetik a kérdést – Von der Leyennek minden szavazatra szüksége van, hogy az Európai Parlament is áldását adja második ciklusára, ha ezt előzőleg az Európai Tanács is jóváhagyja. Von der Leyen brüsszeli kritikusai szerint a bizottság elnöke túlságosan is arra összpontosít, hogy Amerikával és Kínával folytatott versenyben uniós szintű ipari óriásokat hozzon létre – a szociális és regionális fejlődés rovására.
Nem vagyunk olyan kínai rendszer, ahol a dolgokat felülről lefelé rendezik
– kifogásolják. A hírek szerint Von der Leyen tervei között az is szerepel, hogy a kifizetéseket attól tennék függővé, hogy az országok – és nem a régiók – teljesítenek-e konkrét célokat. Ez drámai változást jelentene a jelenlegi rendszerhez képest, amelyben a finanszírozást a helyi szerveknél felmerült költségek visszatérítéseként fizetik. Ez nagyon hasonlítana a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek felszámolására létrehozott alap működési elvéhez.
Forrás: Világgazdaság; Fotó: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az ukrajnai békekonfrencia plenáris ülésén a svájci Luzern közelében fekvő Stansstadban a tanácskozás második napján, 2024. június 16-án. MTI/EPA/Keystone/Alessandro Della Valle
ebalint
2024-06-26 at 16:11
Én meg az EB felett szeretnék nagyobb ellenőrzést.
Első körben a harmadát kényszermunkára Ukrajnába, a frontra vinném.
Aknamentesítés, lövészárok ásás hagyományos módszerekkel.
Ha elfogynának, akkor a második harmadot.
Bandi
2024-06-25 at 15:07
SMS-ben sokkal könnyebb a bürokrácia, igaza van az éltes hölgynek.
Logikus
2024-06-24 at 22:18
Itt az ideje megreformálni a bizottságot!
Hallottunk már a szabad akaratról?
2024-06-24 at 20:05
Egyet el kell ismerni. Igazán nagyban játszik,és minen eddigi “csúsztatását” bizony következmények nélkül úszta meg. Lehet, hogy ezt is meg fogja? Lehet ez ellen tenni valamit, vagy minden és mindenki tehetetlen? Na, éljen a “Szép új Világ”
Királytigris
2024-06-24 at 20:04
Aki nem áll be Szaros Gyurka tervei mögé, az nem kap semmit.
Vagyis, be kellene engedni a migránsokat, támogatni kellene a háborút orrvérzésig, és az LMBTQ-t.
“Szép kis jővő” elött állunk….
Luidefunesz
2024-06-24 at 19:54
A női hitler.
na4
2024-06-24 at 19:36
Vegytiszta korrupció. Még nem is biztos, hogy ez a ribanc lesz az elnök! Akkor hogyan?
Greg
2024-06-24 at 19:15
Itt az ideje a förmedvénnyé vált EU-t felszámolni, megszűntetni, gyökerestől kiirtani, a helyét vastagon sóval behinteni!
császár lajos
2024-06-24 at 18:58
ez az európai pafrlament amuúgy mi s szarnak van papíron ????????
Virág elvtárs
2024-06-24 at 18:53
A legjobb kezekbe kerül az a pénz. Nem lesz tökölés a kifizetésekkel, mert egy SMS-ben elintézi. Csak abban nem vagyok biztos, hogy ki fogja megkapni azt.
Dezső
2024-06-24 at 18:47
Vége a vakcinabiznisznek így máshonnan kell pénzt lenyúlni???
Röhej, hogy “egyesek” megtehetik, hogy kiskirály módjára azt tesznek és olyan határozatokat hoznak amely amúgy senkinek nem jó….
Szép új “demokrácia”….
Talpra magyar!
2024-06-24 at 18:46
Ezt a magát néppártnak hazudó csicska áruló bajor Weber bandájával együtt tesz lehetőké minek tagja minden tiszás M. Péter féle hazaáruló csicska pedig ők liberálisoknak hazudják magukat úgy mint és ahogy a német cdu csu kereszténydemokratának hazudja magát. Egy az európai embereket eláruló banda.
Bàstya elvtàrs
2024-06-24 at 18:42
Kecskére kàposztàt….
Persze szigoruan a jogàllamisàg, a demokràcia nevében.