Ratifikálta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament, amivel az egyezmény átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt. Eddig hét uniós tagállamban, köztük is elsőként Magyarországon ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt, ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel. Külön öröm, hogy a Kína és az Egyesült Államok után végre a harmadik legnagyobb szennyezőnek számító India is, fölfedezve Indira Gandhi örökségét, csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez. India egyedül a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért felel. A legfrissebb kutatási adatok szerint a globális felmelegedésnek köszönhetően az idei év volt a legmelegebb az elmúlt 115 ezer évben. Ha ez a melegedési ütem folytatódik, a tengerszint akár 6-9 méterrel is emelkedhet. A kutatók globális füstadót követelnek a legnagyobb szennyezőktől.
Tisztább Európát hagyunk utódainkra
Kedden ratifikálta a párizsi klímamegállapodást az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén, amivel az egyezmény átlépte a hatályba lépéshez szükséges küszöböt. Eddig hét uniós tagállamban – Magyarországon, Franciaországban, Szlovákiában, Ausztriában, Máltán, Portugáliában és Németországban – ratifikálták nemzeti szinten is az egyezményt. Ez a hét ország a globális kibocsátás 5 százalékáért felel.
A párizsi egyezmény a 2005-ben életbe lépett kiotói jegyzőkönyvet váltja fel. A hatályba lépés feltétele, hogy az ENSZ klímaváltozás elleni keretegyezményének 55 olyan részes állama ratifikálja a megállapodást, amelyek összesen a globális üvegházhatást okozó gázkibocsátás 55 százalékáért felelősek.
A 2 százalékos hőmérsékletemelkedést tűzték ki célul; Fotó: tribune-intl.com
Megmutattuk, hogy Európa betartja vállalásait és egy tisztább Európát hagy utódaira– fogalmazott Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár, aki elmondta, fontos lépés a párizsi klímamegállapodás európai elfogadása, amely a jelenkor legnagyobb kihívására kíván megoldást adni. A megállapodás elfogadását lehetőségnek nevezte Európa számára ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be a klímaváltozás megállítása érdekében folyatott globális küzdelemben.
Meg kell védeni a legsérülékenyebb közösségeket és a jövőbeni nemzedékek érdekében is a megállapodás mielőbbi életbelépésére van szükség
– fogalmazott a főtitkár.
Európa élen jár a kibocsátás-csökkentésben
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a szavazás utáni sajtótájékoztatón kijelentette, Európa megmutatta a világnak, hogy nagy dolgokat képes véghezvinni, ha összefog. Fontos történelmi folyamat része a megállapodás elfogadása, amelyre büszke lehet Európa – húzta alá.
Miguel Arias Canete éghajlat- és energiapolitikáért felelős biztos a szavazást követően elmondta, hogy a következő közös feladat a kötelezettségvállalások megvalósítása.
A világ halad, és Európa ül a vezetőülésben
– fogalmazott az uniós biztos.
A tavaly december 12-én, a párizsi klímakonferencián 195 ország közreműködésével megszületett keretmegállapodás azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott. Az országok által az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére tett önkéntes felajánlásokkal és a környezetkímélő technológiákra való átállással párhuzamosan a megállapodás általános és kötelező érvényű keretet teremt a következő 20-30 évre. Ahhoz, hogy a megállapodás életbe lépjen, a globális üvegházgáz kibocsátás 55%-át kitevő 55 államnak kell azt ratifikálnia. Eddig 51.9%-ot kibocsátó 62 ország ellenjegyezte a szöveget, így ha az EU a maga 12%-os részesedésével ratifikálja a megállapodást, akkor az a november 7. és 18. között Marrákesben tartandó COP22 konferencia alatt léphet életbe.
Új-Delhi kéményei; Fotó: bbc.co.uk
India fölfedezte Gandhit
Az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásában a világ harmadik legnagyobb szennyezőjének számító India vasárnap ratifikálta a párizsi klímamegállapodást. Az erről szóló dokumentumot vasárnap adták át New York-ban az ENSZ illetékeseinek. India azért választotta a ratifikálás napjának október 2-t, mert ezen a napon van Mahátma Gandhi születésnapja. India egykori vezetője szerint a lehető legkisebb ökológia lábnyomot kell magunk után hagynunk. India felelős a világ szén-dioxid-kibocsátásának mintegy 4,5 százalékáért.
Szeptember elején Kína és az Egyesült Államok – a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – már ratifikálta a klímamegállapodást. A két országra esik a globális szén-dioxid-kibocsátás 38 százaléka. Magyarország Európában elsőként ratifikálta a dokumentumot.
Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben
Most a legmelegebb a Föld az elmúlt 115 ezer évben, ennek oka a klímaváltozás, ilyen meleg utoljára az egyik jégolvadási időszakban, vagyis interglaciálisban volt, amikor 6-9 méterrel volt magasabb a tengerszint, mint most – állapították klímakutatók.
James Hansen, az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) korábbi vezető klímakutatója és 11 szakértőtársa szerint 2016 globális hőmérséklete valószínűleg 1,25 Celsius-fokkal lesz magasabb, mint az iparosodás előtti időkben volt, ha a melegedés az elmúlt 45 év tendenciáját követi, melyben évtizedenként 0,18 fokkal nőtt a globális hőmérséklet. Ez a melegedési ütem olyan hőmérsékletet hozhat a Földre, amilyen az utolsó jégkorszakot megelőző, meleg Eemian interglaciális időszakban volt, amely 115 ezer éve ért véget. Ekkor a tengerszint 6-9 méterrel volt magasabb a mainál. Tanulmányukat megvitatásra átadták az Earth System Dynamics című szaklapnak, ám ott még nem hagyták jóvá.
Fiatalok perelték Obamát a környezetszennyezés miatt
A kutatás azért készült, hogy támogassa egy csoport fiatal perét az amerikai kormány ellen. Tavaly 21, 8 és 19 év közötti fiatal pert indított az Obama-kormány ellen, mondván az nem tesz eleget a klímaváltozás lassításáért. Az Oregon államban indított perben – amelyben Hansen és unokája is részt vesz – azt állítják, a kormány megsértette a fiatalok élethez, szabadsághoz és tulajdonhoz való jogát – olvasható a The Guardian brit napilap honlapján.
Feltámadott a tenger; Fotó: tes.com
Hansen, aki 2013-as nyugdíjazása óta egyre erőteljesebben szólal fel a klímaváltozás ügyében, azért sürgette tanulmányuk eredményeinek szokatlan, idő előtti publikálását és peres ügyben való felhasználását, mert attól tart, a melegedés üteme miatt “kifutunk az időből“. A klimatológus szerint a bíróságoknak kell rákényszeríteniük a kormányokat, hogy tegyenek a globális felmelegedés ellen, mivel őket nem befolyásolják az érdekcsoportok.
Globális füstadó
Megismételte felhívását, amelyben globális adó kivetését követeli a szén-dioxid-kibocsátásra, mert szerinte a fosszilis tüzelőanyaggal foglalkozó cégeknek éppúgy fizetniük kell, mint a dohányipari társaságoknak a cigaretta egészségkárosító hatásai miatt.
A tudomány álláspontja világos, néhány évtized alatt fokozatosan fel kell számolni a szén-dioxid-kibocsátást
– mutatott rá Hansen.
Új technológiák nélkül nem fog sikerülni
Számos friss tanulmány kételkedik abban, hogy sikerül a tavalyi párizsi klímacsúcson elfogadott célt elérni, vagyis a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alatt tartani, még kevésbé azt, hogy a melegedés lehetőleg 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. A kutatók szerint úgy tűnik, a célkitűzés megvalósítása olyan, még nem létező technológiáktól függ, amelyek kivonják az üvegházhatású gázokat a légkörből.
Az amerikai Országos Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) múlt heti közlése szerint a légköri szén-dioxid koncentrációja már nem fog a szimbolikus 400 ppm-es küszöbérték alá esni a mai felnőttek életében. A jelenlegi a legmagasabb koncentráció a hárommillió évvel ezelőtti pliocén kor óta. Abban a korban a tengerszint nagyjából 19 méterrel volt magasabb a mainál, az Északi-sark közelében fák nőttek, mert nem volt jég.
Forrás: MTI/MTI/MTI
Kezdőkép: emaze.com
Facebook
Twitter
YouTube
RSS