Aki sohasem vesztett csatát – A nagyvázsonyi polgármester a Kinizsi-vár őrzője

Úgy harcolt, mint egy farkas: ravasz, gyors és könyörtelen volt, és sohasem vesztett csatát. Kinizsi Pál legnagyobb hőstette a kenyérmezei győzelem, ahol Hunyadi Mátyás parancsára Báthory Istvánnal közösen megvédi Erdélyt a töröktől, és ezzel egy emberöltővel később, a 150 éves megszállás alatt a magyarságot a kipusztulástól. Fábry Szabolcs, Nagyvázsony fideszes polgármestere szerint részben ennek a győzelemnek köszönhetjük a magyar államiság fennmaradását. Fábry Szabolccsal beszélgetünk, akinek, mint a Kinizsi-vár őrzőjének egyik fő feladata Mátyás király és zseniális tábornokának hagyományát fenntartani.

Kinizsi Pálnak sem a születési helyét, sem az idejét nem tudjuk – kezdte Fábry Szabolcs. Annyi bizonyos, hogy valahol a Nagy-Magyarország területén. Már abban a korban is létezett a Sajó mentén két „Kinizs” nevű település (Kiskinizs és Nagykinizs), ami igen valószínű születési hely. Ám Biharban is magukénak tudják Kinizsi Pált, mert vannak olyan adatok, hogy esetleg mégse Felső-Magyarországról származna. Továbbá vannak olyan elképzelések, amelyek szerint Kinizsi Pál Máramaros vármegyében látta meg a napvilágot. Annyi biztos, hogy voltak máramarosi birtokai: az ottani sóbányák kitermelési jogát kapta meg a királytól a kimagasló szolgálataiért cserébe. Ezen kívül még voltak Szolnok megyei birtokai, és a Temességben is voltak uradalmai. Érdekes még, hogy a családi címere kísértetiesen hasonlít a székely címerhez.

Kinizsi Pál mellszobra a nagyvázsonyi Kinizsi-vár kapujában. A szobor Túri Török Tibor 2014-ben készült alkotása. Fotó: MTI

Nemesi származású volt, vagy paraszti sorból emelkedett ki, mint ahogy a legenda tartja?

Szinte biztos, hogy kisnemes volt, bár Mátyás király politikájába belefért, hogy polgári vagy paraszt származású embereket emelt fel magas állami vagy egyházi hivatalba. Gondoljunk csak Bakócz Tamásra, aki egyenesen paraszti származású volt, és esztergomi érseki rangig vitte, vagy Magyar Balázsra, aki pedig kisnemesi sorból emelkedett ki és a seregek fővezére lett. Vagy éppenséggel említhetjük Thurzó Eleket, aki a világon először kidolgozta azt az eljárást, amely révén a besztercebányai rézből ólom segítségével ki lehetett vonni az ezüstöt, és a király hálájának jeléül megtette országos kincstartónak. Corvin Mátyás tudatosan törekedett arra, hogy hozzá hű kis- és középnemesekből csináljon főnemeseket és országos méltóságokat. Ma ezt úgy mondanánk, hogy kisvállalkozókból lesznek nagyvállalkozók. Ezt akkoriban erősen kritizálták, hiszen kemény kezű uralkodó volt. De halála után rájött a közvélemény ennek a politikának az előnyeire. Stabil volt a gazdaság, és fenntartotta a közrendet. Ez annak volt köszönhető, hogy tehetséges emberekkel vette körül magát.

Kinizsi mennyire volt tehetséges?

Kinizsi Pál annyira tehetséges volt, hogy egyszer sem vesztett csatát. Igaz, írni-olvasni sem tudott, ennek ellenére kiváló stratéga volt. Kassai vitézként tűnik fel és számtalan csatában veszt részt. Hamarosan felfigyelnek az erejére és a hadvezéri képességére. Olyan volt, mint a farkas. Néhány pillanat alatt képes volt eldönteni egy szituációban, hogy mi a legelőnyösebb taktika. Gyors volt és könyörtelen. Ehhez kiemelkedő intelligenciára volt szükség. Részt vesz Mátyás felvidéki hadjárataiban, amikor a huszita Giskra ellen harcol, majd elkíséri az urát Morvaországba és Sziléziába. A karrierjének másik alapja a házassága volt, hiszen elveszi a seregek akkori parancsnokának, Magyar Balázsnak a lányát, Magyar Benignát.

Mikor lesz főnemes, és mikor tesz szert országos méltóságra?

Felemelkedésének egyik legfontosabb állomása, vagyonának további gyarapodása 1479. október 13-hoz köthető. Ekkor volt a kenyérmezei csata, és azután válik az ország egyik legnagyobb birtokosává. Jutalmul megkapja a temesi bánságot, és ekkorra már birtokosa Nagyvázsonynak is. Ez a birtok a koronára szállt, mert a korábbi tulajdonosok, a Vezsenyi család kihaltak. Az ő végzetükről keveset tudni: nem tudni, árulás, kihalás, vagy a királyhoz való illojalitás miatt vesztik el Vázsonyt. Annyi biztos, hogy hamarosan Kinizsi Pál tulajdonába kerül. Ez viszonylag kicsi birtok a többi Kinizsi-uradalomhoz képest, ám valamiért ez a legkedvesebb a számára. Ide hozza a fejlesztéseket, itt épít palotát. Amikor itthon van, akkor itt tartózkodik, és a felesége, Benigna állandó jelleggel ebben a reneszánsz főúri palotában lakik. Kinizsi építkezései lényegében a Vezsenyiek által épített udvarház és kastély tovább fejlesztése. Ők is már sokat áldoztak Nagyvázsonyra, amit megtehettek, hiszen a honfoglalásig visszavezethető családfával rendelkeztek. Igen előkelőnek számítottak, és Mátyásig feltétlen királyhűségükről voltak híresek. Kinizsi telepíti a pálos rendet Nagyvázsonyba, akik az úgynevezett Szent-Mihály hegyen építkeztek. Egyébként Hunyadi Mátyás szintén nagyon személyes kapcsolatot ápolt a magyar pálos renddel. Ismeretes, hogy minden fontosabb döntése előtt felkereste őket. Ha egy komolyabb magánéleti vagy politikai döntés előtt állt, akkor gyakran kíséret nélkül kilovagolt Budaszentlőrincre és ott imádkozott.

Mentora, Hunyadi Mátyás halála után ő is néhány éven belül meghal. Hol halt meg és mit tudunk ennek a körülményeiről?

Kinizsi Pál 1494-ben hunyt el, özvegyül hagyva Benignát. Nándorfehérváron lesz rosszul, ott kap agyvérzést. Még szinte lebénulva levezényel egy győztes csatát, és mai Székelykevével szemben, Szendrő várától nem messze hal meg. Holttestét Ulászló király szállíttatja haza Nagyvázsonyba. Ez is mutatja, hogy Kinizsi Pál mekkora tekintélynek örvendett, és az általa alapított pálos kolostorban temették el.

Legnagyobb diadala a kenyérmezei csata, amelyben tönkrever egy igen erős török sereget. Miként értékeli az újkor ezt a csatát?

A török-magyar harcokban azért fordulópont 1479, mert az ellenség nemcsak fosztogató és megfélemlítő szándékkal érkezik ekkor, hanem konkrétan hódítani akart Erdélyben. A kenyérmezei győzelemnek éppen ez a jelentősége! Megmenti Erdélyt a töröktől. Alig telik el majd egy emberöltő, és Mohács után majdnem az egész Belső-Magyarországot megszállja a török. Ez így is marad 150 évig, ami alatt ennek az országrésznek a lakossága megtizedelődik. A Szerémségből például teljesen eltűnik a magyarság. Igaz, hogy a török alkalmazta az “oszd meg és uralkodj” taktikát. Ennek köszönhetően néhány hódoltsági protestáns város viszonylag megúszta a teljes pusztítást, mint például Kecskemét vagy Nagykőrös. Amikor felszabadulunk a török alól, akkor Erdélynek köszönhetjük, hogy a magyarság megőrizte szervezettségében és lélekszámában is az államalkotó képességét. Ott volt olyan masszív magyar tömb, egy szervezett fél-független magyar állam, amelyik a XIX. századra gyakorlatilag visszaszerzi az egész Magyar Királyságot. Erdély függetlensége részben annak is köszönhető, hogy Kinizsi Pál és Báthory István 1479-ben megvédi a töröktől. Ne feledkezzünk meg azonban meg Báthory István vajdáról, akivel közösen vezette a hadakat Kinizsi Pál. Tehát azt, hogy ma magyarul beszélgetünk, azt annak is köszönhetjük, hogy Kinizsi Pál és Báthory István ennyire tökös gyerekek voltak. Emberáldozatot nem kímélve, egy brutálisan véres csatában kiverik a törököt Erdélyből.

Kinizsi Pál a történelmi Magyarország egyik kulcsfigurája. Mai utódai a Kárpát-medencében miként ápolják az emlékét?

Létrehoztunk egy Kinizsi Szövetséget, amelynek jelenleg kilenc Kárpát-medencei közösség a tagja. Olyan településekről van szó, amelyekhez Kinizsi Pál életútja valamilyen módon kapcsolódik. Ezek jellemzően szórvány magyar közösségek, mint például a már említett al-dunai Székelykeve. Vagy akár Csernakeresztúr Kenyérmező mellett, de ide tartozik a Bánátban a pancsovai magyarság. Mi pedig minden partnerüknek elmondjuk, hogy sehol nem vagyunk kisebbség. Még ott sem, ahol a jelenlegi jogi határok szerint azok vagyunk. Ugye a határok állandóan változnak, de a természetes határunk, a Kárpát-gyűrű a helyén marad. Mi a természetes határainkon belül többség vagyunk a magunk 12,5-13 milliós lélekszámával. Emlékezzünk arra, hogy a kenyérmezei csatában ott harcoltak a szászok és az oláhok, a fekete seregben pedig német, németalföldi, olasz és cseh zsoldosok harcoltak. Ez is azt üzeni napjainknak, hogy nekünk, európai keresztény népeknek összefognunk kellene, mert az igazán komoly veszély újra a földrészen kívülről fenyeget bennünket.

Nagyvázsonyt manapság évente mintegy 40 ezer ember keresi fel. Legtöbbjük Kinizsi Pál emlékét követik, és sokukat inspirál Tatai Sándor regénye a hadvezér életéről. Fábry Szabolcs szomorúan meséli, hogy az 1800 lakosú település másik műemléke, a barokk stílusú Zichy-kastély nem látogatható. Ennek oka, hogy a ’90-es években, a postabankos vip-hiteles ügylet révén a műemlék magánkézbe került, és azóta sincs használatbavételi engedélye, idegenforgalmilag nem üzemel. A Kinizsi-vár állami tulajdonban van, és készen vannak a tervek felújítására. Erre megnyerték a kiírt pályázatot, a kormánydöntés évekkel ezelőtt megszületett, de a munkálatok előkészítése évekig húzódott az állami háttérintézményben. A nagyvázsonyi képviselő-testületnek őszre ígérték a közbeszerzés eredményét. A falu az évtizedek során a lovas turizmus egyik fellegvárává vált, és ma már több, mint 100 ló él a falu határában. Mivel a polgármester is munkalovakat tart – velük dolgozik, nem főállásban vezeti a községet -, saját családjának területéből ajánlott fel 3000 négyzetmétert egy látogatóközpont megépítésére. A tematikájában Európában is egyedülálló Igásló Élményközpontot kormánytámogatással építették meg és májusban szentelték fel.

Fotók: PS/MTI