A második világháború egyik legvéresebb ütközete zajlott le 75 évvel ezelőtt, 1944–45 fordulóján Budapesten. A történészek a csata hevességét és jelentőségét a sztálingrádi összecsapáshoz hasonlítják. A magyar fővárosban ütközött meg a világtörténelem két legrettenetesebb fegyveres ereje, a német Wehrmacht és a Vörös Hadsereg. Nem érdekelte sem Hitlert, sem Sztálint, sem a várost korábban bombázó amerikaiakat, hogy mi lesz Budapesttel, mi lesz a város lakosságával. Hitler csak egy erődöt látott Budapestben, amelyet koncként odadobott a szovjeteknek, hogy nyugodtan rombolják csak porrá, addig sem Berlinnel vannak elfoglalva. A Vörös Hadsereg katonái engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat fővárosunkra. Budapestben ők csak egy távoli, nyugat-európai nagyvárost láttak, amely 50 napig ellenállt nekik, megnyújtva ezzel régóta tartó menetelésük idejét. Az viszont senkit nem érdekelt, hogy mi lesz a városban rekedt 1 millió magyar civil sorsa. A PestiTV Mintha tegnap történt volna… e heti adásában Szerencsés Károly történésszel idézte fel a történteket Ferkó Dániel műsorvezető.
A magyar lakosságot nem evakuálták, lényegében sorsára hagyták a civileket, miközben a németeket teljes mértékben kiszolgáló Szálasi Ferenc és nyilaskeresztes törzskara eliszkolt Budapestről, még mielőtt a leghevesebb harcok megindultak volna. A szovjet stratégia szerint a várost menetből kellett volna elfoglalni, miután a románok átállásának köszönhetően a Vörös Hadsereg úgy jött keresztül Erdélyen, mint kés a vajon.
Hitler azonban erőddé nyilvánította a magyar fővárost, és mivel nemcsak ő, hanem katonáinak egy jelentős része még 1944 decemberében is fanatikusan hitt a győzelemben, háztól házig zajló, öldöklő csata vette kezdetét. A németek még novemberben felrobbantották a Margit hidat, majd a következő év januárjában a Lánchidat is, hogy akadályozzák a szovjet előrenyomulást. Mindez csak ideig-óráig volt sikeres, a Vörös Hadsereg 179 ezer katonájával másfélszeres túlerőben volt a német-magyar alakulatokkal szemben.
Forrás: szombat.org
A PestiTV Mintha tegnap történt volna… című történelmi oknyomozó műsorában Szerencsés Károly történész rámutatott:
Senkinek nem volt drága semmi. Sem a németeknek, sem az amerikaiaknak, legkevésbé a szovjeteknek. Mi meg itt éltünk, és amikor lanyhultak a harcok és az emberek kimentek a Duna-partra, akkor azt látták, hogy ég a Vár és ég a kupolája. Az egész polgárváros romokban állt. Az emberek úgy érezték, hogy itt és most valami elképesztő cezúra történik a magyar történelemben. Elég a Vár, és mi ég benne még?! – kérdezték.
A felrobbantott Lánchíd. Forrás: fortepan.hu
A Vörös Hadsereg arcvonala mögött keményen dolgoztak a szovjet belbiztonsági alakulatok. A civil lakosok közül sokakat azonnal letartóztattak, majd tízezreket hurcoltak kényszermunkára a GULAG-ra. Közismert, hogy bevett “rutinjuk” szerint Budapesten is rengeteg nőn követtek el erőszakot. A belbiztonságiak feladata volt azonban az is, hogy fenntartsák a harci kedvet a katonákban, akik lényegében 1943 januárja óta harcoltak a németek ellen és folyamatosan nyomultak Nyugat felé. Szerencsés Károly a kutatásai alapján arra a megállapításra jutott, hogy bár a szovjet katonák elcsigázottak voltak, de épp ez táplálta bennük az indulatot a magyarok iránt:
A Vörös Hadsereg katonái 1943 év eleje óta folyamatosan harcoltak, majd megérkeztek egy számukra nyugat-európainak számító nagy városhoz, amit a parancs szerint menetből kellett volna elfoglalniuk, ehelyett azonban elkeseredett ellenállásba ütköztek, ami feldühítette őket. Engesztelhetetlen gyűlölettel vetették rá magukat Budapestre és a civil lakosságra.
Az Erzsébet híd látképe az 1944/45-ös budapesti ostrom idején. Forrás: cultura.hu
A harcokban végül 28 ezer magyar civil vesztette életét. A német-magyar alakulatok vesztesége 48 ezer fő, a szovjet-román közös erőké 70 ezer ember volt. Szerencsés Károly emlékeztetett:
1944 márciusában a német hadsereg fegyveresen lépett föl azok ellen, akik Magyarországot épségben kívánták megőrizni. A kormányzót börtönbe vetették. A szovjetek pedig azt állították, hogy felszabadítani jönnek, valójában azonban megszállták az országunkat és leigáztak bennünket. Majd ránk kényszerítették a kommunizmusnak nevezett történelmi zsákutcát, amely 40 év lemaradást okozott a számunkra. Nagy tanulság, hogy kívülről nem jöhet szabadság. Felszabadulni csak belülről lehet.
Az ostrom következtében Budapest egy szellemvárossá vált; a főváros mintegy 40 ezer ingatlanából 1500 teljesen elpusztult, 9000 nagyon súlyosan megsérült.
És a franciaországi terror – vendég: Botos Máté
Az adás második felében a Franciaországban tomboló terrorról kérdeztük Botos Mátét, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docensét, Franciaország-szakértőt. Az elemző felhívta a figyelmet egy új összefüggésre. Nyugat-Európában a muszlimok radikalizálódásához nagymértékben hozzájárul, hogy a különböző szexuális kisebbségek, LMBTQ-mozgalmak egyre erősebben hallatják a hangjukat. A hívő muszlimok számára ugyanakkor elfogadhatatlanok ezek a mozgalmak.
Kiemelt kép: PestiTV
Facebook
Twitter
YouTube
RSS